|
Tartalomjegyzék
I. Bevezetés
1. A tervezett kutatás előzményei, indokai
Az elmúlt évek szociológiai kutatásainak tapasztalta, hogy a diákjogok
és általában az iskolapolgárok jogai nem érvényesülnek a megfelelő mértékben a magyar közoktatásban. Sem a diákok, sem a pedagógusok nem
tudják, hogyan képviseljék saját érdekeiket, s azzal sincsenek tisztában,
milyen jogaik és kötelezettségeik vannak. Tapasztalat továbbá, hogy a
jogokat és a kötelezettségeket egymástól elválasztva, egymással szembeállítva
kezelik a közoktatás szereplői. Az iskolákból - feltételezhetően - hiányoznak
azok a technikák, melyek a diák- és pedagógusjogokat a megfelelő módón
érvényesíteni hivatottak, s lehetővé teszik a konfliktusok partneri viszonyban
történő megoldását.
Az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosának Hivatala által megrendelt szociológiai
kutatás célja az volt, hogy kvantitatív és kvalitatív módszerekkel egyaránt
vizsgálat alá vessük a közoktatási intézményekben az iskolapolgárok jogainak
érvényesülését. Szociológiai vizsgálatunk megvilágítja azokat a társadalmi
okokat, melyek akadályozzák az iskola demokratikus működését. Nem a bűnbakok
előtalálása a célunk, hanem a javaslattétel segítése olyan jogszabályok
megalkotására, illetve a mindennapos gyakorlatra ható oktatáspolitikai
változtatásokra, melyek a jogok érvényesüléséhez vezetnek.
A kutatás során a diák-, pedagógus- és szülői jogok érvényesülését kívántuk
nagyító alá vonni. Arra voltunk kíváncsiak, mely iskolákban jutnak érvényre
az egyes iskolapolgárok jogai egymással harmonizálva, illetve melyekben
nem. Ez utóbbiak esetében pedig a társadalomkutatás módszereit
segítségül hívva azt szerettük volna feltérképezni, hogy milyen háttér
okok játszanak szerepet a jogsértések, illetve a nem megfelelő jogalkalmazás
során.
Az állampolgári szocializáció, a középiskolai jogtudatosság kialakításának
vizsgálatakor a következő gondolatokból indultunk ki:
1) nem beszélhetünk elszigetelten diák- illetve
pedagógusjogokról, hanem általában és egységesen az iskolapolgárok
jogairól (és az ezek érvényesüléséhez nélkülözhetetlen kötelezettségekről)
2) az iskolapolgárok jogai mindaddig nem tudnak érvényesülni,
amíg nem áll minden szereplő érdekében a jogérvényesítés fontossága
3) az iskola felnőtt dolgozói maguk is sok esetben kiszolgáltatottak,
így az iskola kiváló terepe lehet a jogtudatosságra való közös szocializációnak
4) szükséges, de nem elégséges feltétel a jogismeret, a jogtudatosság
kialakulása csak a jogszerűen működő iskola keretei között mehet végbe.
|