 |
Beszámoló |
|
 |
II. A Kvantitatív adatok elemzéseA statisztikai módszerekkel végzett adatelemzés célja a vizsgálandó jelenségek, a mérhetővé tett (operacionalizált) fogalmak eredményeként keletkezett változók mintán belüli megoszlásának leírása, - a hipotéziseink szerint - köztük fennálló kapcsolatok természetének megvilágítása, a kutatás szempontjából értékelhető erősségű összefüggések jelenlétének alátámasztása, és ezáltal a hipotézis igazolása, legfőképpen pedig (a minta reprezentativitásának köszönhetően) a leírni kívánt populációra kiterjeszthető következtetések levonása. 1. A kutatás hipotéziseA vizsgálat alaphipotézise, hogy a demokratikus nevelés alapja az iskola demokratikus légköre és a felmerülő konfliktusok konstruktív jellegű kezelése. Származtatott hipotézisünk, hogy az iskola falain belül létező érdekképviseleti, döntéshozói testületek, továbbá az iskolai nyilvánosság működése döntően meghatározza a konfliktusok kezelésének módját. Feltételezésünk továbbá, hogy a diákönkormányzatok működése hatással van a tanulók jogtudatosságára. Az iskola hétköznapi működésének módja az, mely a legerősebb szocializációs hatást fejti ki a jogtudatosság terén. Amennyiben az iskola a demokratikus intézményrendszer elvei szerint működik, valószínűleg demokratikus diákok hagyják el falait. 2. A fogalmak mérhetővé tételeA kutatás a jogtudatosságot ugyan elemeire bontja, de azt egységében szemléli, s az egyes dimenziók mellett azok kölcsönhatását is vizsgálni igyekszik. demokratikus készségek:
A demokratikus magatartásformák dimenziói
3. A főminta3.1 Alapmegoszlások a mintábanAz adatelemzés során az összefüggések vizsgálatánál a - szociológiai kutatások során bevett - 0,05-ös szignifikancia-szinttel dolgoztunk, vagyis a változók közötti összefüggéseket 5%-os valószínűséggel okozhatta mintavételi hiba. Az elemzés alapját alkotó - az iskolai képzés- és a település típusára, valamint a régiókra nézve reprezentatív (vagyis az országos megoszlásnak megfelelő) - főminta elemszáma N1=1 447, elemzési egységünk a kérdőívvel megkérdezett 11. évfolyamos középiskolás diák. A teljes populációt (Magyarország valamennyi tizenegyedikes középiskolás diákja) jellemző megoszlásokat követő alap-megoszlások az országos mintában: az 1 447 megkérdezett diák 17,8%-a Budapest, 20,4%-a az egyik megyei jogú város, 61,8%-a pedig valamilyen egyéb település középiskolájának tanulója. A kérdezett diákok megoszlása településtípusonként
A diákok 17,8%-a a budapesti-, 5,7%-a a közép-magyarországi (Pest megye), 20,5%-a az észak-nyugat-magyarországi, 11,3%-a a dél-nyugat-magyarországi, 30%-a az észak-kelet-magyarországi és 14,7%-a a dél-kelet-magyarországi régióból került ki. A kérdezett diákok megoszlása a régiók között
A kérdezett diákok megoszlása a megyék között
A képzés típusát tekintve: a válaszadók 29,6%-a gimnáziumi, 50%-a szakközépiskolai és 20,4%-a szakiskolai osztályban tanul. Már az elején hangsúlyozzuk, hogy számunkra a képzés típusát az osztály, nem pedig az egész iskola határozza meg. Tapasztalataink szerint ugyanis esetenként markáns különbségek találhatóak egy-egy oktatási intézmény szakmunkás és szakközépiskolai osztálya között. A kérdezett diákok megoszlása képzési típusonként
3.2 Jogismeret és jogtudatosságA demokratikus magatartásformák egyik legfontosabb dimenzióját a - hozzáférhető és felhasználható - jogi ismeretek alkotják. Az elemzés során rá kívánunk világítani a diákok jogismeretének, valamint a hatalmi ágak ismeretének, illetve az e területekre befolyással bíró tényezők között fennálló összefüggésekre. A következőkben a jogismeret és a demokratikus magatartásmódok közti kapcsolatot mutatjuk be. 3.2.1 A jogismeret szintjeA kérdőívben szereplő kérdések közül több irányul arra, vajon mennyire ismerik a diákok az iskola falain belül rájuk vonatkozó szabályokat (11-13. kérdés) (5. táblázat, 1. oszlop), illetve a diákönkormányzatot megillető jogokat (35/1-3. kérdés) (2. oszlop). A jogismeret témájához kapcsolódóan rákérdeztünk arra, hogy mennyire vannak tisztában a diákok magukkal a hatalmi ágakkal (parlament, kormány és bíróságok), azok funkcióival és a hatalmi ágak szétválasztásával (32-34. kérdés) (3. oszlop). Mindhárom résztéma esetén "gyengének" ítéltük a jogismeretet abban az esetben, ha a három kérdésből maximum egyre válaszolt helyesen a kérdőívet kitöltő diák, "közepes"-nek, ha kettőre és "jó"-nak, ha mindhárom kérdésnél tisztában volt a jogszabályoknak megfelelő válasszal. Tapasztalataink alapján a mintát alkotó középiskolásokról elmondható, hogy leginkább a diákönkormányzatokat megillető jogokat ismerik a serdülők, 43,1%-uk mindhárom jogosítványra utaló kérdésre helyesen válaszolt. Legkevésbé a hatalmi ágak szétválasztásáról, ezek feladatairól vannak megfelelő ismereteik a diákoknak, 13,8%-uk van tisztában egy demokratikus társadalom által a parlamentre, a kormányra, mind pedig a bíróságokra ruházott feladatokkal. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azonban azt a tényt, hogy esetleg a kérdések eltérő nehézségi foka befolyással lehetett a kapott eredményekre. Jogok és hatalmi ágak ismerete
A kilenc kérdésre kapott válaszok közül hatból (diákjogok és diákönkormányzat) egyetlen összevont (3 értékű) változót képeztünk, mely a jogismeret szintjét hivatott mérni. E változó mintán belüli megoszlását lásd a 6. táblázatban. Abban az esetben, ha a diák a helyes választ jelölte meg, 1 pontot kapott, ha a rosszak közül bármelyiket, akkor 0-át, az így kapott 6 értékű változót - a csoportok összevonásával - 3 értékűvé alakítottuk. A hatalmi ágakra vonatkozó kérdést külön kezeltük, eltérő megoszlása miatt, illetve azért, mert feltételezhető - s tapasztalataink ezt alá is támasztják -, hogy a két ismeret-csoportot más és más tényezők befolyásolják: amíg a parlament, a kormány és a bíróságok feladatainak átadására adott esetben egyetlen történelem óra tökéletesen elegendő, addig egy iskola polgárainak - diákok és tanárok egyaránt - viszonya az őket megillető jogokhoz sokkal összetettebb kérdés, hosszabb nevelési-oktatási folyamat eredménye. A diákok jogismerete
A következőkben megpróbáljuk felvázolni azokat az összefüggéseket, amelyek a diákok jogismeretének, joghoz való viszonyának hátterében állnak.
|
előző 
OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA |
Impresszum |