Oktatási Jogok Biztosának Hivatala

A jogismeret, a jogtudatosság és bármiféle ismeret megszerzésének módja a szociálpszichológiai értelemben vett tanulási folyamat, amelynek két kiemelkedő jelentőségű közege a család és az iskola.

A család szocializációs hatását nem hagyhatjuk figyelmen kívül, mindaddig nem tehetünk semmilyen helytálló megállapítást az iskola szerepéről a jogok ismeretének átadásában, amíg a szülői hátteret nem vizsgáltuk. Az elemzés során két fő változót, majd egy ezekből alkotott összevont háttér-változót használtunk. A kérdőív terjedelméből adódó korlátok miatt a "kulturális háttér" fogalmának operacionálásánál meg kellett elégednünk két változó kialakításával: ez az édesapa/nevelőapa és az édesanya/nevelőanya legmagasabb iskolai végzettsége volt. Megelőző kutatások eredményei alapján feltételezhető azonban, hogy az iskolai végzettség befolyással van számos kulturális szokásra. A szülők iskolai végzettsége alapján képzett változó (43-44. kérdések válaszait felhasználva) értéke "alacsony", ha mindkettőjük legmagasabb iskolai végzettsége szakmunkásképző, "magas", amennyiben legalább az egyik szülő felsőfokú végzettséggel rendelkezik, ugyanakkor a másiknak is minimum középfokú végzettsége van. Az így képzett változó attribútumainak mintán belüli megoszlása: "alacsony" iskolai végzettségű szülők gyermeke a megkérdezett diákok 27,4%-a, "közepes" iskolai végzettségűeké 45,7%-a, míg a serdülők 26,9% szülei "magas" iskolai végzettségűnek mondható.

Igazolódott korábbi kutatások eredményei alapján felállított hipotézisünk, miszerint a szülők iskolai végzettsége és a gyerek iskolaválasztása között pozitív irányú összefüggés áll fent (7. táblázat): az alacsony iskolai végzettségű szülők gyermekeinek 8,6%-át, a közepes iskolai végzettségű szülők gyermekeinek 26,8%-át, a magas iskolai végzettségű szülők gyermekeinek pedig már az 56,9%-át találjuk gimnáziumi osztályokban. A legalacsonyabb presztízsű - szakiskolai - képzésben résztvevőket vizsgálva fordított arányokat látunk: a kedvezőtlen kulturális hátterű diákok 35,1%-val szemben a jó kulturális háttérből jövők 4,2%-a. A "közepes iskolai végzettségű szülők", a másik kettőnél sokkal heterogénebb csoport, hiszen itt találhatunk olyan szülőket is, akik közül az egyiknek felsőfokú- míg a másiknak csupán szakmunkásképző iskolában szerzett végzettsége van.

A szülők iskolai végzettsége	Gimnázium	Szakközépiskola	Szakiskola	Összesen
Alacsony	8,6	56,3	35,1	100,0%
Közepes	26,8	52,2	21,0	100,0%
Magas	56,9	38,8	4,2	100,0%
Összesen	30,0	49,7	20,4	100,0%

A család anyagi-gazdasági hátterét jellemző összetett változót az 52. kérdés első részkérdésére adott válaszból, valamint az 53. és az 54. kérdés válaszaiból állítottuk össze. Az így kapott 14 értékű változóból az értékek összevonásával három-értékű "anyagi háttér" változót képeztünk. Vizsgáltuk ezen kívül a szülők gazdasági aktivitását is, azonban a két változó között tapasztalt erős korreláció miatt a továbbiakban ezt a változót figyelmen kívül hagytuk, és az anyagi hátteret jellemző változóval dolgozunk.

Hipotézisünk igazolódott, szignifikáns pozitív irányú összefüggést tapasztaltunk a szülők iskolai végzettsége, valamint a család anyagi helyzete között (8. táblázat).

A két változóból (szülők iskolai végzettsége és a család anyagi helyzete) összetett háttérváltozót képeztünk, mely valamiféle gazdasági-kulturális helyzetet szándékozik mérni. Elemzésünk során "rossz" gazdasági-kulturális hátterűnek számít az a család, amelyben a szülők iskolai végzettsége alacsony és az anyagi háttér rossz vagy közepes, valamint, amelyben a szülők iskolai végzettsége közepes és az anyagi háttér rossz. "Közepes" gazdasági-kulturális hátterű családok: alacsony iskolai végzettségű szülők jó anyagi háttérrel, közepes iskolai végzettségű és közepes anyagi hátterű szülők, magas iskolai végzettségű, de rossz anyagi helyzetű szülők. Végül "jó" gazdasági-kulturális helyzetű családok: magas iskolai végzettségű és jó anyagi helyzetű vagy közepes iskolai végzettségű és jó anyagi helyzetű vagy magas iskolai végzettségű és közepes anyagi helyzetű szülők.

A továbbiakban e két tényező együttes hatását vizsgáltuk: a várakozásoknak megfelelően az összetett (gazdasági-kulturális) változó és az iskolaválasztás között fennmaradt a szignifikáns pozitív összefüggés. Minél kedvezőbb gazdasági-kulturális háttérből jön egy gyerek, annál nagyobb valószínűséggel vesz részt magasabb presztízsű képzési típusban.

A család gazdasági-kulturális helyzete és a kérdezett diák osztályában zajló képzés típusa

A család gazdasági-kulturális helyzete és a diákok jogismeretének szintje között gyenge, ám szignifikáns összefüggést találtunk (a korrelációs együttható értéke 0,119 volt). Feltételezhetjük tehát, hogy a szocializációs hatások közül az iskola - és annak különböző tényezői - erőteljesebben befolyásolja a diákok jogról szerzett ismereteit, joghoz való viszonyát. Így az osztályban zajló képzés típusa (0,220 korrelációs együttható) és a jogismeret között szignifikáns összefüggést találtunk.

Míg a gimnáziumi képzésben részesülő diákoknak csupán 6,3%-át találjuk a gyenge jogismereti szinttel rendelkezők közt, addig a szakközépiskolásoknak 10,8%-át, a szakiskolásoknak pedig már 19,6%-át. A kiterjedt jogismerettel rendelkező középiskolások csoportjába tartozik a gimnazisták 45,7%-a, szemben a szakközépiskolások 33,5%-a és a szakiskolások 26,6%-val. Azt mondhatjuk tehát, hogy minél magasabban kvalifikált képzési típusban vesz részt egy diák, annál inkább tisztában van az iskola falai közt őt megillető jogokkal.

Nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy bármely képzési típust vizsgáljuk, a diákok legnagyobb hányada közepes jogismereti szinttel rendelkezik. Semmiképpen nem következtethetünk tehát arra, hogy önmagában a gimnáziumi képzés garanciát jelentene a jogtudatosság kialakulására.

Az osztályban zajló képzés típusa és a diákok jogismerete közötti kapcsolatot, a család gazdasági-kulturális helyzetét leíró kontrollváltozó bevezetése mellett, háromdimenziós kereszttáblában (12. táblázat) vizsgálva, "a képzési típus" változó befolyása abban az esetben is érvényesül, ha különvesszük a rossz, a közepes és a jó gazdasági-kulturális hátterű családokat. Mind a rossz, mind a közepes, mind pedig a jó gazdasági-kulturális helyzetű szülők gyermekeit vizsgálva a képzési típus és a jogismeret szintje közötti szignifikáns pozitív irányú összefüggés áll fenn.

A diákok jogismerete a különböző képzési típusokban a szülők gazdasági-kulturális háttere szerint

Megállapítható tehát, hogy bár a gazdasági-kulturális háttér közvetlenül nem befolyásolja a jogismeret szintjét, ugyanakkor a jogismerettel pozitív irányú összefüggést mutató "képzési típus" változóra gyakorolt hatásán keresztül közvetve mégis kapcsolatban áll vele.

3.2.3 A házirend

Az iskola erőteljes - a jogi ismeretek átadásának terén megnyilvánuló - szocializációs hatásának megállapítása után arra kerestük a választ, vajon mitől függ az, hogy az egyik iskola tanulói kevésbé vannak tisztában jogaikkal, mint egy másiké. Hipotézisünk szerint az iskola szellemisége, az iskolapolgárok közötti viszony és kommunikáció, a konfliktusok kezelésének módja valódi fokmérője az intézményben zajló értékátadási folyamatoknak. Feltételezésünk szerint mindezen tényezők megléte vagy hiánya, illetve jellemzőik megragadhatók az iskolák legfontosabb jogforrásában, a házirendben.

A házirendek kvantitatív elemzése során három változóban ragadtuk meg e dokumentumok tulajdonságait:

- az első arra vonatkozik, hogy az elemzett házirend mennyire felel meg a formai követelményeknek: szerepel-e rajta az iskola neve és székhelye, hatálybalépésének dátuma, az elfogadás módja és a nevelőtestület, a diákönkormányzat vezetőjének, az igazgatónak az aláírása

- a tartalmi elemzés szempontja az volt, hogy a dokumentum mennyire jogszerű: előfordulnak-e benne jogszerűtlen szabályozások (túlszabályozások vagy éppen a szabályozás hiánya)

- végül a házirendeket aszerint csoportosítottuk, hogy szerepelnek-e benne, és ha igen, mennyire részletesen az iskolán belüli jogérvényesítés és érdekérvényesítés technikái, eszközei.

Mindhárom változó értékei egy és öt között terjedhetnek, aszerint, hogy az adott házirend mennyire felel meg a követelményeknek.

A három változó összevonásával egy összetett - a házirendet teljes egészében jellemző - változót képeztünk, majd megvizsgáltuk a házirend jogszerűsége és a diákok jogismerete közötti összefüggéseket (13. táblázat). Elemzésünk eredményeként negatív irányú összefüggést találtunk. Első ránézésre úgy tűnik, hogy minél jogszerűtlenebb egy iskola házirendje, diákjai annál magasabb jogismerettel rendelkeznek. Kapott eredményeink - feltételezhetően - visszavezethetők arra a tényre, hogy az iskoláktól kapott házirendek igen nagy hányada két-három évvel ezelőtt készült, néhány dokumentumon pedig egyáltalán nem szerepel a hatályba lépés dátuma. A házirendek kötelező évenkénti módosításának elmulasztása hűen tükrözi a közoktatási intézményekben jelentkező visszásságokat.

A házirendek jogszerűségének mértéke és a diákok jog-ismereti szintje között - általunk tapasztalt - negatív irányú összefüggés oka visszavezethető arra a tényre, hogy mintánkban a gimnáziumi képzésben részesülő diákok iskoláinak házirendje nem mondható különösképpen jogszerűnek, míg ez az arány a szakközépiskolásoknál 42,8%, a szakiskolásoknál pedig 45,6%. Háromdimenziós kereszttáblában megvizsgálva az összefüggéseket megállapíthatjuk, hogy az osztályban zajló képzés típusa az a tényező, mely befolyással van a diákok jogismereti szintének alakulására - közöttük szignifikáns pozitív irányú összefüggés áll fenn. Beigazolódni látszik az a - korábban már szociológiailag leírt - jelenség, hogy a tanulók kulturális és társadalmi ismereteik (ilyen a joghoz való viszony is) döntő többségét a családból hozzák. Az alacsonyabb presztízsű képzésben résztvevők, akik általában kedvezőtlen gazdasági-társadalmi helyzetű családból jönnek esetében van igazán nagy szerepe az iskolának az értékek, ismeretek közvetítésében. Amíg a gimnazistás esetében negatív összefüggés található (a korrelációs együttható értéke -0,123 volt), addig a szakközépiskolások (+0,119) és a szakiskolai tanulók esetében pozitív (+0,161).

A tapasztalt jelenség alapján arra következtethetünk, hogy a diákok jogi ismereteiket nem a házirendekből szerzik be, jogtudatosságuk azonban összefüggésben van azzal, hogy az iskola hangsúlyt fordít-e arra, hogy a házirend jogszerű legyen.

Az iskola demokratikus működésének alapját egy mindenki számára hozzáférhető és megismerhető, az aktuális törvényi előírásoknak megfelelő jogforrás biztosíthatja csak. Ennek hiányában az iskola polgárai eltérő, esetenként egymással szembenálló képzetekkel rendelkeznek az intézmény életének keretet adni hivatott szabályokról. Konfliktusok esetén teret kapnak az egyedi elbíráláson, személyes kapcsolatokon alapuló megoldások - ha nincsen rögzített biztosíték, mindegyik fél számára bizonytalanná, kiszámíthatatlanná válhat egy helyzet.

3.3 Igazságtalanságok, jogsértések

Amikor azt vizsgáljuk, hogy az iskola jogszerűen működik-e avagy sem, jelzésértékű, hogy az iskolapolgárokra vonatkozó szabályok hagynak-e teret jogsértő magatartásra, azokat szankcionálják-e. A megkérdezett diákok 14,5%-a a tanárok részéről megélt megaláztatást, iskolában elszenvedett igazságtalanságot, jogsérelmet említette meg legemlékezetesebb negatív középiskolai élményeként (10. kérdés). Finomítva a képet - kiszűrve a nem válaszolókat és az értékelhetetlen választ adókat - a bármiféle negatív iskolai élménnyel rendelkezők 26,1%-ától kaptunk iskolán belüli jogsértésre utaló választ (13. táblázat).

A kérdésre adott szöveges válaszokban felemlegetett sérelmek széles palettán mozognak, egészen az iskolából vitatható jogszerűséggel eltávolított diák történetétől kezdve az emberi méltóságot semmibe vevő, a diákot nyilvánosan megszégyenítő tanár esetéig.

3.2.2 Szocializációs ágensek

3.2.3 A házirend

3.3 Igazságtalanságok, jogsértések