 |
Eljárásunk |
|
 |
3.7 Előítélet és tolerancia3.7.1 Eltérő csoportokA továbbiakban arra keressük a választ, hogy vajon megfigyelhető-e bármiféle összefüggés a jogismeret szintje és a demokratikus gondolkodás - általunk vizsgált - megnyilvánulásai között. A diákokat a halálbüntetés visszaállításával, a homoszexuálisok házasságkötésének engedélyezésével, az abortusz betiltásával valamint a cigányokkal szembeni fokozottabb megértés szükségességével kapcsolatos véleményükről kérdeztük. Egyik esetben sem találtunk szignifikáns összefüggést a változók valamint a jogismeret szintje között. Hasonlóképpen, elemzésünk alapján úgy tűnik, hogy az osztályban folyó képzés típusa sem befolyásolja a korábban tárgyalt négy változó értékeinek eloszlását. A mássággal szembeni tolerancia mértékének vizsgálatához a diákokat Bogardus-skála segítségével a cigány illetve a mozgássérült fiatalokkal kapcsolatos attitűdjeikről kérdeztük. Mielőtt bármiféle elemzésbe belefogtunk volna, ellenőriztük, hogy a változó valóban skálaként viselkedett-e, vagyis a társadalmi távolság tartásának fokozatossága érvényesül-e (esetünkben a Magyarországra való költözéstől kezdve a barátságig). A cigány fiatalokra vonatkozó kérdés esetében a válaszadók 84,3%-nál, míg a mozgássérült fiatalokhoz való viszonyulást mérő kérdésnél a válaszadók 67,2%-nál tapasztaltuk, hogy válaszaik megfelelnek a skála követelményeinek. A romákkal és a mozgássérültekkel (21. táblázat) kapcsolatos attitűdökről - adataink alapján - megállapíthatjuk, hogy a középiskolás diákok jóval toleránsabbnak mutatkoznak, ha egy mozgássérült fiatalhoz való viszonyukról kérdezzük őket, mint ha egy általuk cigánynak tartott fiatalról van szó. Válaszaik alapján a megkérdezett fiatalok 32%-ról mondhatjuk, hogy nagyon előítéletes, míg csupán 8,1%-ról, hogy egyáltalán nem élnek bennük előítéletek a cigányokkal kapcsolatban. Tulajdonképpen azt állapíthatjuk meg, hogy - azokat a diákokat kiszűrve, akik mind az öt esetben "nem tudom" választ adtak (a megkérdezettek 14,9%-a) - a válaszok 74,7%-a ugyan eltérő mértékben, de előítéletes gondolkodásra utal, ők azok, akik "nem vennék szívesen, ha egy általuk cigánynak tartott fiatal a barátjuk lenne". A mozgássérült fiatalokkal kapcsolatban az arányok egészen másképp alakulnak: a diákok 2,1%-a nevezhető nagyon előítéletesnek, míg 42,3%-uk teljes mértékben toleráns. A feltett kérdésekkel kapcsolatban megjegyzendő, hogy - különösen ha mozgássérültekről van szó - a diákok egy része feltehetőleg tudja, hogy "nem illik" 'cigányozni' és 'nyomorékozni', A cigány és a mozgássérült fiatalokhoz fűződő attitűdök
A továbbiakban nem foglalkozunk többet a mozgássérültekkel kapcsolatos attitűdökkel, a válaszok nem oszlanak meg a két ellentétes attribútum között, a toleráns "oldalon" találjuk a diákok 74,1%-át. 3.7.2 A cigány fiatalokkal szembeni előítéletekA további elemzések során összevont négy értékű ordinális változóval dolgoztunk. Bár kutatásunknak nem célja az előítéletek kialakulásának és okainak részletes vizsgálata, néhány gondolat erejéig megemlítjük a témát. A kapott válaszok alapján úgy tűnik, hogy a család gazdasági-kulturális helyzete hatással van a kérdezett diák cigányokkal kapcsolatos vélekedéseire (22. táblázat). A család gazdasági-kulturális helyzete és cigányokkal szembeni attitűd közötti összefüggések
Sokkal szembetűnőbb és figyelemre méltóbb összefüggéseket találtunk amikor az előítéletesség más jelenségekkel való kapcsolatát vizsgáltuk. Előítélet és konfliktuskezelésA korábbiakban a diákok körében alkalmazott konfliktuskezelési technikák kapcsán már szót ejtettünk egy elképzelt szituációra vonatkozó kérdésről (21. kérdés) (akkor a jogismeret szintjével való összefüggését vizsgáltuk). A kérdés arra vonatkozott, hogy vajon mit tenne a kérdezett abban az esetben, ha tudomására jutna, hogy osztálytársai néhány állami gondozott diáknak az osztályba kerülése ellen tiltakozva azt tervezik, hogy bejutásuk megakadályozására elállják az iskola kapuját (23. táblázat). Az összefüggések alapján feltételezhetően ebben az esetben nem a jogok ismerete az a tényező, ami a diák konfliktus kezelési módját befolyásolja, hanem az a tény, hogy a szituációban "intézetis" gyerekekről van szó. A két változó szignifikáns összefüggése arra enged következtetni, hogy a sztereotípiákban való gondolkodás közös gyökere mind a cigányok, mind az állami gondozott diákok elleni előítéletnek. A romákkal szemben előítéletes diákoknak 7,3%-a választotta a destruktív megoldást (csatlakozást a tiltakozó osztálytársakhoz), míg a toleráns diákoknak mindössze 1,3%-a cselekedne így; viszont 72,7%-uk a konstruktív kezelési módot (az állami gondozott diákok érdekeinek védelmét saját osztálytársaival szemben) választaná, szemben az előítéletes diákok 41,4%-ával. A cigányokkal szembeni attitűd és a konfliktuskezelés technikája közötti összefüggések
Úgy gondoljuk, hogy a halálbüntetés visszaállításának, az abortusz betiltásának ellenzése, valamint a homoszexuális emberek házasságkötésének engedélyezésének támogatása a demokratikus gondolkodásmód egy-egy megnyilvánulása. Vizsgálva a diákok fent említett kérdésekhez való hozzáállása és a cigányokkal kapcsolatos attitűdjei közötti összefüggéseket, a következőket tapasztaltuk: a cigányokkal szemben előítéleteket tápláló diákok 71,7%-a, míg a toleráns diákoknak 59,7%-a helyeselné a halálbüntetés visszaállítását (24. táblázat). Ezzel szemben az előítéletes diákoknak 21,3%-át találjuk a halálbüntetést ellenzők között, a toleráns fiataloknál ez az arány 36,2%. A cigányokkal szembeni attitűd és a halálbüntetés visszaállításához való hozzáállás
A homoszexuális emberek házasságkötésével kapcsolatos vélemények egészen hasonlóan alakultak - szintén szignifikáns az összefüggés - (25. táblázat). A melegek közti házasság engedélyezését az előítéletes diákok 16,1%-a támogatná, míg az előítéletekkel nem rendelkezők 31,8%-a. A kérdést ellenzők közt találjuk az előítéletes diákok 48,9%-át, ugyanakkor a toleráns diákoknak csak a 29,7%-át. A cigányokkal szembeni attitűd és a homoszexuális emberek házasságkötésének engedélyezéséhez való hozzáállás közötti összefüggések
Azt gondolhatjuk tehát, hogy a három jelenség közt létezik valamiféle kapocs, s ez véleményünk szerint a demokratikus gondolkodás, ami természetszerűleg magában foglalja a másság elfogadását, az egymással szembeni türelmet, az emberi élet tiszteletben tartását, valamint ide kell sorolnunk a jogismeretet, a jogtudatosságot is. A demokratikus állampolgári szocializáció szükséges feltétele a jogismeret tudatos kialakítása, s nem csak a diákok, hanem éppen úgy - az értékátadásban főszerepet játszó - tanárok fejében is. 4. Az almintaA kvantitatív adatfelvétel második szakaszában nyert adatok alapján kialakított almintánk elemszáma N2=996. 4.1 ÉvfolyamokAz almintánkat alkotó iskolák közül kettőben minden évfolyam diákjaival kitöltettünk kérdőívet, az így nyert adatok felhasználásával lehetőségünk nyílt évfolyamok közötti összehasonlításokat végezni - többek között - a jogismeret szintjének kérdésében. Mindkét iskola diákjainak válaszait megvizsgálva, azt a következtetést vontuk le, hogy a diákok jogi ismereteinek kiterjedtségét nem befolyásolja az, hogy hányadik évfolyamot végzik jelenleg (26. táblázat). Az iskolák diákjainak válaszait külön-külön és együtt vizsgálva sem találtunk szignifikáns összefüggést a két változó között. Az évfolyam és a diákok jog-ismerete közötti összefüggések
4.2 Település - egy-egy város iskoláiAlmintánk egyik részét az egyik megyeszékhely négy iskolájának diákjaitól nyert válaszok (N=556) alkotják. Az osztályokban folyó képzési típust tekintve a négy iskolából álló "minta darab" is reprezentatív: az osztályok 26,4%-a gimnáziumi, 48,4%-a szakközépiskolai és 25,2%-a szakiskolai képzésben vesz részt. Élve a lehetőséggel, hogy összehasonlításokat végezhettünk két város - Budapest és egy megyeszékhely - iskoláit látogató diákok válaszai közt, megvizsgáltuk, mennyiben viselkednek eltérően a jogismeretet mérő változó tekintetében (27. táblázat). A kapott adatok alapján nem állapítható meg szignifikáns összefüggés, vagyis nem állítható egyik városról sem, hogy iskoláiba kiterjedtebb jogismerettel rendelkező diákok járnak, mint a másik város iskoláiba. Így tehát az eredetileg - a közoktatás területén is - centralizált országban a minta alapján e téren már nem mutathatóak ki jelentős különbségek. Város és a diákok jog-ismerete közötti összefüggések
Szignifikáns összefüggésre bukkantunk ugyanakkor a cigányokhoz való viszony tekintetében (28. táblázat). A budapesti diákok 59,8%-a tekinthető előítéletesnek, míg ez az arány a vizsgált megyeszékhely iskoláiba járó fiatalok között már 71,7%. A toleránsak csoportjában van a fővárosi megkérdezettek 9,6%-a, a másik városban tanulóknak viszont csak az 5,4%-a. Feltételezhetjük tehát, hogy ha fővárosi egy diák, akkor nagyobb valószínűséggel lesz toleráns a cigányokkal szemben, mint egy vidéki iskolájába járó társa. Város és cigányokkal szembeni attitűd közötti összefüggések
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
előző 
OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA |
Impresszum |