Tartalomjegyzék

Irodalom

Akiba M, LeTendre G K , Baker D P, Goesling B (2002): Student Victimization: National and School System Effects on School Violence in 37 Nations. American Educational Research Journal , 39(4), pp. 829-853.

Ammermüller A (2007): Violence in European Schools: Victimization and Consequences . Zentrum für Eurpaischer Wirtschaftsforsung Discussion Paper No. 07-004.

Anderson C A, Bushman B J (2002): Human Aggression. Annual Review of Psychology , 53, pp. 27-51.

Ang R P (2007): Factor structure of the 12-item aggression questionnaire - Further evidence from Asian adolescent samples. Journal of Adolescence , 30, pp. 671-685.

Aszmann A (szerk.) (2003): HBSC - Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása . Budapest: Országos Gyermekegészségügyi Intézet.

Balázs H (2009): Kik azok a "verekedők"? Iskolakultúra , 5-6 - Melléklet, pp. 11-20.

Berényi E, Berkovits B, Erőss G (2008): Kiváltság és különbségtétel a közoktatásban . Budapest: Gondolat.

Bicsákné Némethy T (2000): Agresszió és számítógép. Fordulópont , 2000, 2(8), pp. 96-98.

Brookmeyer K A, Fanti K A, Henrich C C (2006): Schools, Parents, and Youth Violence: A Multilevel, Ecological Analysis. Journal of Clinical Child and Adolescent Psychology, 35(4), pp. 504-514.

Bryant F B, Smith B D (2001): Refining the Architecture of Aggression: A Measurement Model for the Buss-Perry Aggression Questionnaire. Journal of Research in Personality , 35, pp. 138-167.

Buda M, Kőszeghy A, Szirmai E (2008): Iskolai zaklatás - az ismeretlen ismerős. A jelenség a kutatási eredmények tükrében. Educatio , 3, pp. 373-386.

Buss A H, Durkee A (1957): An inventory for assessing different kinds of hostility. Journal of Consulting Psychology , 21(4), pp. 343-349.

Buss A H, Perry M (1992): The Aggression Questionnaire. Journal of Personality and Social Psychology , 63(3), pp. 452-459.

Coleman J S (1998): A társadalmi tőke az emberi tőke termelésében. In: Lengyel György - Szántó Zoltán (szerk.): Tőkefajták: A társadalmi és kulturális erőforrások szociológiája . Budapest: Aula. pp. 11-43.

Currie C, Roberts Ch, Morgan A, Smith R, Settertobulete W, Samdal O, Barnekow Rasmussen V (szerk) (2004): Young people's health in context Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) study: international report from the 2001/2002 survey . Health Policy for Children and Adolescents, No. 4. WHO

Csákó M (2008): A konfliktuskezelés kultúrájának alakulásáról. Educatio , 3, pp. 356-365.

Csákó M (2009): Demokráciára nevelés az iskolában. In: Somlai P, Surányi B, Tardos R, Vásárhelyi M (szerk): Látás-viszonyok . Budapest: Pallas, pp. 155-188.

Csákó M, Berényi E, Bognár É, Tomay K (2000): Politikai szocializáció Magyarországon a kilencvenes években, Szociológiai Szemle , 1, pp. 50-68.

Csepeli Gy, Fábián Z, Sik E (1998): Xenofóbia és a cigányságról alkotott vélemények . In: Kolosi T, Tóth I Gy, Vukovich Gy (szerk.): Társadalmi riport, 1998. Budapest, TÁRKI. pp. 459-489.

Erőss G, Kende A (szerk.) (2008): Túl a szegregáción, Kategóriák burjánzása a magyar közoktatásban. Budapest: L'Harmattan.

Figula E (2004): Bántalmazók és bántalmazottak az iskolában. Új Pedagógiai Szemle , 7-8, pp. 223-228.

Fodor G: Tanár - szerep - konfliktusok. Gondolatok a tanár-diák viszony mítoszairól.  Új Pedagógiai Szemle , 2, pp. 66-75.

Földes P, Lannert J (2009): Kölöknet. On-line kérdőíves kutatás az iskolai erőszak kezeléséről . Kölöknet.

Gallardo-Pujol D, Kramp U, García-Forero C, Pérez-Ramírez M, Andrés-Pueyo A (2006): Assessing aggressiveness quickly and efficiently: the Spanish adaptation of Aggression Questionnaire-Refined version. European Psychiatry, 21 (7), pp. 487-494.

Gerölyné Kölkedi É (2009): Agresszió nevelési-oktatási intézményeinkben- válogatott bibliográfia 1990-2009

Hamvai Cs, Sima Á, Pikó B (2008): Veszélyes iskola vagy veszélyes élet? Educatio , 3, pp. 387-396.

Harris J A (1997): A further evaluation of the aggression questionnaire: Issues of validity and reliability. Behaviour Research and Therapy , 35(11), pp. 1047-1053.

Hermann Z, Imre A, Kádárné Fülöp J, Nagy M, Sági M, Varga J (200): Pedagógusok az oktatás kulcsszereplői . Összefoglaló jelentés az OECD nemzetközi tanárkutatás (TALIS) első eredményeiről. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet: Budapest.

Herrenkohl T I, Maguin E, Hill K G, Hawkins J D, Abbot R D, Catalano R E (2000): Developmental Risk Factors for Youth Violence. Journal of Adolescent Health , 26(3), pp. 176-186.

Kende A (2008): Konfliktusos kapcsolatok. Educatio , 3, pp. 346-355.

Kerezsi K, Parti K (szerk) (2008): Látens fiatalkori devianciák. Fiatalkori devianciák egy önbevalláson alapuló felmérésé tükrében -"ISRD-2". Budapest: ELTE Állam-és Jogtudományi Kar Kriminológiai Tanszék és Országos Kriminológiai Intézet.

Kovács A (2005): A kéznél lévő idegen . Budapest: PolgART.

Kökönyei Gy, Szabó M, Aszmann A (2003): Kutatási beszámoló - Drog és deviancia . Budapest: OEFK.

Landau, S. F., Björkqvist, K., Lagerspetz, K. M. J., Österman, K., Gideon, L.: The effect of religiosity and ethnic origin on direct and indirect aggression among males and females: Some Israeli findings. Aggressive Behavior, 2002, 28 , 281-298.

Lawrence C, Hodgkins E (2009): Personality influences on interpretations of aggressive bahavior: The role of provocation sensitivity and trait aggression. Personality and Individual Differencies . 46, pp. 319-324.

Ligeti Gy (2000): Szecskák. Konfliktuskezelés egy nagyváros iskoláiban. Kritika , 29(9), pp. 18-20.

Ligeti Gy (2008): Agresszió divatok és ami mögöttük áll. Educatio , 3, pp. 366-372.

Lorion, R.P. (1998). Exposure to Urban Violence: Contamination of the School Environment . In D.S. Elliott, B. Hamburg, & K.R. Williams (Editors), Violence in American Schools: A New Perspective, (pp. 293-311). New York, NY: Cambridge University Press

Marusnik T (2009): "Tanárverések". Iskolakultúra , 1-2, pp. 30-40.

Mayer J (2008) (szerk.): Frontvonalban. Az iskolai agresszió néhány összetevője . Budapest: Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet.

Mihály I (2003): Az iskolai terror természetrajza. Új Pedagógiai Szemle , 9, pp. 75-80.

Mihály I (2004): Kendő, kereszt, kipa - avagy vallási jelképek az iskolákban. Új Pedagógiai Szemle , 2., pp. 95-101.

Mihály I (2005): Fegyelem és fegyelmezetlenség az iskolákban régen és ma. Új Pedagógiai Szemle, 10, pp. 103-109.

Murányi I (2006): Identitás és előítélet. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó.

Murányi I, Szabó I (2007): Középiskolások előítéletességének egy lehetséges magyarázata: az életforma. Educatio , 1, pp. 38-49.

Nagy P T (2007): Módszertani megfontolások az iskolai mobilitás vizsgálatához . Szociológiai Szemle , 3-4, pp. 82-92.

Paksi B (2009): Felmérés a közoktatás rendszerében alkalmazott prevenciós/egészségfejlesztő programokról és az agresszióval kapcsolatban megjelenő vélekedésekről, reagálásokról. Kutatási beszámoló . Budapest: Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar, Oktatási és Kulturális Minisztérium.

Reis J, Trocel M, Muhall P (2007): Individual and School Predictors of Middle School Aggression. Youth Society, 38, pp. 322-347.

Sáska G: (1989): Minden predesztinált ? Pedagógiai Szemle , 12, pp. 1173-1184.

Sáska G (2008a): Az iskolai erőszak egyik forrása az oktatás expanziója? In: Új Pedagógiai Szemle , 6-7, pp. 160-173.

Sáska G (2008b): Veszélyes iskola. Educatio , 3, pp. 331-345.

Stachó L, Molnár B (2003): "Médiaerőszak: tények és mítoszok". Médiakutató, 2003 tél, pp. 23-52.

Várnai D, Fliegauf G (2005): Az iskolai bántalmazás és összefüggései, Fejlesztő Pedagógia , 16(5-6), pp. 73-78.

Veres A (2008): Közöny, erőszak, család, iskola. Educatio , 3, pp. 397- 406.

Volokh A, Snell L (1998) : School Violence Prevention: Strategies to Keep Schools Safe, Policy Study No. 234.

Wilson J Q (1976 ): Crime in Society and Schools . Educational Researcher , 5(5) pp. 3-6.

előző

következő

Az oldal tetejére

  OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA
  1055 - Budapest, Szalay u. 10-14.; e-mail: panasz@oktbiztos.hu