 |
Iskolai veszélyek |  |
2. A kutatás módszertanaSurvey és interjús vizsgálatA kutatás alapvető módszere a középiskolai és általános iskolai mintán, tanulók, pedagógusok és intézményvezetők körében végzett, csoportos lekérdezéssel történő saját kérdőíves vizsgálat, és az erre épülő többváltozós statisztikai elemzés. Ezt interjúk elkészítésével és elemzésével szükséges kiegészíteni, hogy a kvantitatív eszközökkel nem vizsgálható folyamatokat, hatásokat feltérképezhessük. A kutatás eredményeinek összevetése más vizsgálatokkalKorábban már említettük, hogy témánkkal több kutatás is foglalkozott érintőlegesen. Arra törekszünk, hogy eredményeink összehasonlíthatóak legyenek ezekkel. Így a kérdések, itemek megfogalmazásánál mintának tekintettük, az Országos Gyermek-Egészségügyi Intézet által lebonyolított HBSC, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Kriminológiai Tanszékének Latens Fiatalkori Devianciák és a több egyetem, illetve kutatóintézet együttműködésében, Csákó Mihály vezetésével 2008-ban lezajlott Iskola és Társadalom, valamint a Kurt Lewin Alapítvány Diák- és pedagógusjogok című kutatásának kérdőíveit. Ezenfelül a pedagógusok és intézményvezetők számára készült kérdőívben merítettünk a Mayer József vezette budapesti iskolavizsgálat kérdőívéből, valamint az Oktatási Hivatal által lebonyolított Trends in International Mathematiscs and Science (TIMMS) vizsgálat és Országos Kompetenciamérés intézményi kérdőíveiből. A TIMMS, a HBSC, a Latens Fiatalkori Devianciák, a Diák- és pedagógusjogok című kutatás a korábbi évekre is tartalmaz adatokat az iskolai agresszió bizonyos szegmenseivel kapcsolatosan. Ezek alapján későbbi elemzések során megpróbáljuk megállapítani, hogy változott-e az iskolai agresszió mértéke az elmúlt néhány évben. A kutatás során kiépített adatbázis összekapcsolása más adatbázisokkalA) Az intézményi, telephelyi adatok összekapcsolása B) A 2008-as Országos Kompetenciamérés során a tanulók olyan egyedi mérési azonosítót kaptak, amely lehetővé teszi, hogy az ugyanezen azonosítót használó kutatások adatbázisukat összekapcsolják a Kompetenciamérés adatbázisával. Így minden egyes, a kérdőívünket kitöltő tanulóról rendelkezésre áll az elmúlt évi kompetenciamérés adatsora is, amennyiben kitöltötte azt.1 Helyzetkép és az összefüggések tesztelése több adatbázis elemzése alapjánAz elmúlt években zajlott, a témánkat érintő több kutatás adatbázisa hozzáférhető, vagy kaptunk ígéretet arra, hogy az adatbázis tulajdonosa számunkra hozzáférhetővé teszi. Ígéretet kaptunk arra, hogy az elemzés során használhatjuk a 2008-ban zajlott Budapesti Iskolavizsgálat, a 2008-as Iskola és Társadalom, és a Diákközéletért Alapítvány nemrég lebonyolított szakközépiskolai, szakiskolai diákönkormányzatok körében lezajlott kutatásának eredményeit, a Kurt Lewin Alapítvány 2000-ben, a Diákjogok és pedagógusjogok című kutatásának adatbázisa pedig hozzáférhető az Alapítvány honlapján.2 A gyorsjelentésben a négy módszerből elsősorban a survey-vizsgálat eredményére épülő egyszerű elemzéseket mutatjuk be. Az adatokat kereszttábla-elemzéssel és varianciaanalízissel vizsgáltuk, statisztikai érelemben jelentős eltérésnek azt tekintettük, ha az adott tesztstatisztika szignifikancia-szintje öt százalék alatti volt. A jelentés elkészítésének idejére már lezajlottak az interjúk, valamint beszereztük az összevetéshez, illetve összekapcsoláshoz szükséges adatbázisokat, ugyanakkor ezek elemzése még nem történt meg. A jelentésben a tanulói és pedagógus kérdőívekre kapott válaszokból előállított adatbázist elemezzük. A mintavétel3A kérdőíves vizsgálat törzsét a középiskolás vizsgálat jelenti. A középiskolás minta (n = 186) képzési formára (gimnázium, szakiskola, szakközépiskola) nem arányosan4, valamint régióra arányosan rétegzett, azaz biztosítjuk, hogy az egyes régiókon belül minden képzési forma intézményei megfelelő nagyságban kerüljön a mintába.5 A kiválasztás során az iskolába járó hátrányos helyzetű tanulók arányát is figyelembe vettük, ezzel segítve, hogy az eltérő státusú iskolák közül is változatosan szerepeljenek intézmények a mintában. A speciális szakiskolák elsősorban az adatfelvételi nehézségek miatt nem kerültek bele a mintába. A középiskolában iskolánként egy véletlenszerűen kiválasztott osztály, az őket tanító pedagógusok, valamint az iskolaigazgató és az igazgatóhelyettesek kerültek a mintába. A középiskolás minta mellett 25 budapesti iskolában két-két 7. osztály diákjaival, tanáraival és az iskolaigazgatóval is kitöltettük a kérdőívet. A mintába került pedagógusok a teljes alapsokaság 2,28%-át jelentik, a diákok pedig a teljes alapsokaság 0,77%-át.6 A lekérdezés technikája és tapasztalataiA tanulók és a pedagógusok lekérdezése online kérdőívvel történt, amelyhez a CAWI, online kérdőívszerkesztő és lekérdező rendszert használtuk. A tanulók esetében a lekérdezés minden esetben csoportosan, az osztályban történt, a pedagógusok és az intézményvezető esetében megpróbáltunk olyan időpontot egyeztetni, amelyben minden érintett pedagógust egyszerre tudunk kérdezni. Amennyiben ez nem sikerült, a kérdőív linkjét kiküldtük a pedagógusoknak és heti emlékeztető e-mailekkel próbáltuk elérni a minél magasabb válaszadási arányt. (A válaszadók számát lásd a következő fejezetben.) Amennyiben egy intézményben nem volt megoldható az online lekérdezés, nyomtatott kérdőíveket vittünk az iskolába. A kérdezést az általunk megbízott kérdezőbiztos vezette. Ezalatt a pedagógusok sok esetben a teremben tartózkodtak, ilyenkor lehetőség szerint arra kértük őket, hogy a diákokkal párhuzamosan ők is töltsenek ki egy kérdőívet, de semmiképpen ne járkáljanak a teremben, vagy figyeljék, hogy a tanulók milyen válaszokat adnak. Mivel a magyarországi gyakorlatban viszonylag új módszert alkalmaztunk (egy olyan középiskolai kutatásról tudunk, amely online kérdezéssel dolgozott) a fejezetben röviden beszámolunk az adatfelvétel menetéről, valamint az iskolákkal való kapcsolatfelvétel és a lekérdezések tapasztalatairól. A kapcsolatfelvételt az intézményekkel március elején kezdtük meg, a lekérdezés június első hetében fejeződik be. Az intézmények kiválasztása és megkeresése, a lekérdezés előkészületeiAz iskolákat a Közoktatási Információs Rendszer adatbázisa alapján választottuk ki. A kiválasztásnál problémát jelentett, hogy az adatbázisban nem feladat-ellátási, hanem telephelyek jelennek meg, valamint az általunk megkapott adatbázis nem tartalmazta, hogy egy intézmény nappali rendszerű, esti, vagy felnőttképzést folytat-e. Az adatbázist február végén kaptuk kézhez, így a kapcsolatfelvétel márciusban indult el. A kapcsolatfelvétel és időpont-egyeztetés a hasonló kutatások esetében megszokott módon zajlott, egy kivételtől eltekintve. Az Országos Kompetenciamérés adatbázisával úgy tudjuk összekapcsolni az Iskolai Veszélyek kutatásának adatbázisát, ha rendelkezésünkre állnak a tanulók mérési azonosítói. A mérési azonosítók egy ún. mérési azonosító generátorral állíthatóak elő a tanulók OM azonosítójából A mérési azonosító nem változik, kivéve, ha a tanuló kéri annak megváltoztatását. A generált azonosítókat kis kártyákon tudják kinyomtatni, amelyről a diákok beírhatták a kérdőív első oldalán található rubrikába. Bár a mérési azonosítók generálása rövid, pár perces feladat, ráadásul a tavalyi Kompetenciamérés alkalmával már használniuk is kellett, mégis úgy tapasztaltuk, hogy több iskola számára is ijesztő feladattá vált. Ennek részben az lehetett az oka, hogy jellemzően a mérési azonosító generálásához egyetlen ember (a rendszergazda, az iskolatitkár, esetleg a mérésekért felelős igazgatóhelyettes vagy tanár) "ért". A hozzáféréshez szükséges jelszót rendszerint valóban egy ember ismeri, pontosan a tanulók anonimitásának megőrzése érdekében, de a program egyszerűen használható, a belépés után gyakorlatilag bárki képes az azonosítók generálására. Az elutasítások arányaA kutatásba került iskolákat elsőként a Biztos Hivatala kereste meg hivatalos levélben. Ennek ellenére az intézményeknek mintegy negyede visszautasította a részvételt az instruktorok személyes kapcsolatfelvételekor. Az elutasítás a budapesti intézmények, valamint a nem állami, önkormányzati fenntartású intézmények esetén volt nagyobb mértékű. Az elutasítás okaként rendszerint az iskola dolgozóinak elfoglaltságát, vagy a sok kérdőíves kutatást, felmérést jelölték meg. Az elutasítás természetesen lehet torzító hatású, hiszen arról, hogy a részvételt elutasító intézményekben szisztematikusan más-e a helyzet (jobb, vagy rosszabb, mint az átlag, más agressziótípusok lelhetők fel stb.) nem rendelkezünk információval, ugyanakkor ez az esetleges torzító hatás gyakorlatilag kivédhetetlen. A diákok kérdezéseAz iskolák nem tiltakoztak az online kérdőíves módszer ellen, és ehhez - majdnem minden esetben - a technikai feltételek is adottak voltak. Ha kevesebb volt a számítógép, mint az osztálylétszám, akkor több turnusban oldottuk meg a kérdezést. Papír alapú lekérdezés (kevesebb, mint az iskolák 5%-ában) csak ott történt, ahol nem sikerült csatlakozni az internetre, vagy az iskolavezetés azt kérte, hogy a kérdezés egyben menjen le, vagyis akinek nem jut számítógép, az töltse ki a kérdőívet papíron. Néha problémát okozott, hogy az iskolák rendszergazdái nem bíztak a kérdezőbiztosok számítástechnikai tudásában, illetve volt olyan igazgató, aki nem hitte el, hogy az online begépelt adatok védelméről a kutatás vezetői gondoskodni tudnak. A lekérdezés előtt tájékoztattuk a kutatásról a szülőket, és lehetőséget adtunk arra, hogy elutasítsák a gyermekük részvételét, ez azonban nem volt jellemző. A kérdőív kitöltése előtt a diákok részletes tájékoztatást kaptak a kérdezőbiztostól, és megkapták saját mérési azonosítójukat a felügyelő tanártól, amelyet be kellett gépelniük. A felügyelő tanárokat arra kértük, hogy ne járjanak körbe a kérdőív kitöltése közben, hanem inkább maguk is töltsenek ki egy tanári változatot. Általánosságban elmondható, hogy a diákok meglepően együttműködőek voltak, szinte kivétel nélkül megpróbálták végig kitölteni a kérdőívet (nem tapasztaltuk, hogy végigrohanva, csupa "Nem tudom/Nem válaszolok"-ot bejelölve töltötték volna ki azt), vagy egyszerűen interneteztek volna a válaszadás helyett. Ezt nagyban segítette néhány, derültséget okozó kérdés periodikus felbukkanása. A derültség rendszerint abból fakadt, hogy a kérdések közül - természetszerűleg - néhány nem bizonyult minden esetben relevánsnak (pl. a durvább agresszió kevés intézményben fordul elő, így itt inkább viccesnek találták a diákok, hogy ezekre kérdezünk). Technikai problémák előfordultak (megszakadt az internetkapcsolat, lefagyott a gép, néha jelszót kért a szoftver, pedig nem így volt beállítva), azonban ezeket a helyszínen sikerült megoldani. A böngésző újraindítása vagy a frissítés gomb megnyomása után a diákok beírhatták az azonosítójukat, és ugyanott tudták folytatni a kérdőíveket. Természetesen voltak fegyelmezetlen és teljesen fegyelmezetten töltögető osztályok is, nagyobb probléma azonban nem fordult elő. A diákok reakcióiból érződött, hogy a kérdőívet túl hosszúnak találják. Általános jelenség - nem csak ebben a kutatásban figyelhető meg -, hogy a kitöltők nem veszik észre a kérdések közötti, kutatók számára releváns különbségeket, és folyamatosan úgy érzik, hogy "ez a kérdés már volt". A gyerekeknek problémát okozott a szüleik végzettségének bejelölése, illetve néhol az általunk adott válaszkategóriák sem fedtek le minden lehetőséget (például nehezen válaszoltak az együttélésre vonatkozó kérdésnél a megosztott gyermekfelügyeletben élők). Nem volt egyértelmű az sem a diákok számára, hogy a "Mennyire tartod súlyos problémának az iskoládban?" kérdéssel kapcsolatban mit írjanak, ha szerintük az nem fordul elő az iskolában. A kérdezőbiztosok segítségét gyakran kérték a diákok, amikor nem olvasták el rendesen a kérdésekhez tartozó kitöltési utasításokat. A szakiskolás osztályokban jóval gyakrabban fordult elő, hogy a diákok kifáradtak a kérdőív végére, és már nem tudtak a kérdésekre koncentrálni. Náluk többször fordult elő, hogy nem értettek egy-egy fogalmat vagy kérdést, és megtörtént az is, hogy gondot okozott nekik a számítógépes kitöltés (például nem mindenki látott már legördülő menüt). A szakiskolásoknak átlagosan jóval tovább tartott kitölteni a kérdőíveket, mint a szakközépiskolásoknak és a gimnazistáknak. Kifejezetten ellenséges reakciót nem tapasztaltak a kérdezőbiztosok, habár előfordult, hogy a gyerekek azt gondolták, hogy valamelyik "hülye kérdés", illetve úgy ítélték meg, hogy valamit nem tudnak, vagy szerintük nem lehet a kérdésre egyértelműen válaszolni. Ezt természetesnek véljük. Tanári és igazgató lekérdezésA tanárokat - egy-két iskolától eltekintve - lehetetlen volt egyszerre leültetni a számítógépek elé, ezért azt a megoldást kezdtük el alkalmazni, hogy az osztályt tanítók egy e-mailt kaptak a kutatásról, amelyben feltüntettük a kérdőív linkjét. Ilyen módon a tanárok otthon is kitölthették a kérdőívet, nem csak az iskolában. A módszer praktikusnak tűnt, a módszer azonban magán hordozza az önkitöltős kérdőívek hátrányait. Összességében sokkal jobb válaszadási arányt sikerült elérnünk, mint az önkitöltős kérdőívek esetén jellemző, de nem igazán vált be. Technikailag nem minden esetben tudtuk kontrollálni teljesen az információ útját, hiszen több helyen az iskolákra kellett bíznunk a link továbbküldését - az email-címeket nem adták ki. ÖsszefoglalásAz adatfelvétel folyamatával a felmerülő problémák (pl. elutasító iskolák, tanári passzivitás a kitöltésnél) ellenére az online adatfelvétel működőképesnek bizonyult. A diákok nagyrészt örömmel fogadták a számítógépes kitöltést. A módszer kifejezett előnye, hogy lerövidíti az adatbázis előállításának idejét, hiszen gyakorlatilag kimarad a kódolás szakasza (vagy jelentősen lecsökken a kódolandó mennyiség), ebből eredően az adattisztítás is könnyebb, valamint a kérdőívek szállítása sem vesz igénybe időt és jelentős logisztikai szervezést. Az adatbázis akár naponta menthető, így jelentős adatvesztéstől sem kell tartanunk, a magyar középiskolák zöme pedig kellően felszerelt a módszer alkalmazásához. A technikai hibák esélye gyakorlatilag egyenlő vagy ugyanakkora, mint a nyomtatott kérdőíves lekérdezések esetén. 1A mérési azonosító egyedi ugyan, de kizárólag a tanuló intézménye tudja a tanul nevével összekapcsolni. Így számunkra a tanuló továbbra is anonim marad.
|
előző
OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA |
Impresszum |