Tartalomjegyzék

3. A minta

Intézmények (n = 186)

A 186 intézmény nagyjából felét megyei önkormányzat, a fővárosi önkormányzat vagy megyei jogú városi önkormányzat tartja fent, mintegy harmadát városi vagy kerületi önkormányzat, 5%-át egyházi jogi személy, 7%-át alapítvány.

2 . táblázat
Az intézmények fenntartó szerinti megoszlása

A 186 intézményből kiválasztott osztályok a gyorsjelentés mintájába 40,6%-ban szakközépiskolai, 31%-ban szakiskolai, 28,4%-ban gimnáziumi osztályok voltak.

3 . táblázat
Az intézményekből kiválasztott osztályok képzési forma szerinti megoszlása

A képzési formákon belül az intézményeket "homogén" és "heterogén" intézményekre bontottuk, ami a megfelelő képzési formán belül azt jelentette, hogy a kiválasztott képzési forma mellett létezik-e másik képzési forma az iskolában. Így összesen hat csoport jött létre, amelybe a kiválasztott osztály és az azt tanító tanárok tartozhatnak: gimnáziumi osztály gimnáziumban, gimnáziumi osztály más képzési formát is oktató iskolában, szakközépiskolai osztály szakközépiskolában, szakközépiskolai osztály más képzési formát is oktató iskolában, szakiskolai osztály szakiskolában, szakiskolai osztály más képzési formát is oktató iskolában. A bontással azt szerettük volna megnézni, hogy milyen jelentősége van annak, hogy olyan gimnáziumi, szakközépiskolai illetve szakiskolai osztályok is kerültek a mintánkba, amelyek mellett más képzési típusú osztályok is vannak az adott iskolában. Problémát okozhat, hogy nincs információnk arról, hogy nem tudjuk, a kérdezett diákok osztályának képzési típusa mekkora hányadát képviseli az évfolyam összes osztályának, illetve a tanárok esetében, hogy nem tudjuk más képzési formában is tanítanak-e, mint amelybe a lekérdezett osztály tartozik.

4 . táblázat
Az intézményekből kiválasztott osztályok képzési forma és iskolatípus szerinti megoszlása

A gyorsjelentés mintájában az intézmények régió szerinti eloszlását a következő ábra mutatja. A mintavétel során a teljes mintában arányos rétegzéssel biztosítottuk, hogy minden régió az országosnak megfelelő arányban kerüljön a mintába.

5 . táblázat
Az intézmények régió szerinti megoszlása

Diákok (n = 4375)

A képzési forma és iskolanagyság szerint súlyozott mintában a diákok 50,4 százaléka volt fiú, 49,6%-a lány. 31,4%-uk tanult gimnáziumi osztályban, 41,4%-uk szakközépiskolai osztályban és 27,2%-uk szakiskolai osztályban. A mintában a tanulók átlagéletkora 17,88 év volt (szórás: 0,804).

6 . táblázat
A diákok megoszlása osztályuk képzési formája és iskolájuk típusa szerint

7 . táblázat
Az intézmények régió szerinti megoszlása

Pedagógusok (n = 980)

A pedagógusok mintája nem reprezentálja jól a középiskolákban tanító pedagógus populációt, mivel a megkeresett tanárok elég nagy része nem tudott vagy nem szeretett volna részt venni a kutatásban. Nem tudjuk pontosan, hogy azok, akik hajlandóak voltak kitölteni a kérdőívet, milyen jellemzőikben különbözhetnek még azoktól, akik ezt nem tették meg. Továbbá a különböző osztályokban eltérő számú pedagógusok, eltérő óraszámban tanítanak, valamint a többféle képzést nyújtó iskolákban egy-egy tanár több képzési formában is oktathat. Így a későbbiekben használt "gimnáziumi tanár", "szakközépiskolai tanár", "szakiskolai tanár" kategóriák pontos jelentése: az adott képzési típusú osztályt tanító tanárként mintába kerülő tanár.

A kérdőívünkre válaszoló pedagógusok 64%-a volt nő, 36%-a férfi. Valamivel több, mint egyharmaduk volt gimnáziumi tanár, 20%-uk szakiskolai tanár, 42%-uk szakközépiskolai tanár.

A tanárok átlagéletkora a mintában 42,59 év (szórás: 10,32), a férfiak némileg idősebbek (átlagosan 43,32 év), mint a nők (átlagosan 42,18 év).

8 . táblázat
A tanárok megoszlása az általuk oktatott osztály képzési formája és iskolatípusa szerint

9 . táblázat
A tanárok megoszlása az általuk oktatott osztály képzési formája és iskolatípusa szerint

előző

következő

Az oldal tetejére

  OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA
  1055 - Budapest, Szalay u. 10-14.; e-mail: panasz@oktbiztos.hu