Tartalomjegyzék

7. Az agresszivitás mint személyiségvonás (vonás-agresszió)

Az agresszív viselkedés előfordulásának gyakoriságát az agresszív személyiségvonás és az adott szituáció jellemzői, a körülmények is befolyásolják (Anderson - Bushman, 2002; Lawrence - Hodgkins, 2009).

Az agresszivitás mérésének számtalan formája fordul elő a pszichológiai és szociológiai irodalomban. Jó néhány éven keresztül a Buss - Durkee kérdőív (Buss - Durkee, 1957) volt az egyik leggyakrabban használt önjellemzésen alapuló, agresszivitást mérő teszt. Ennek azonban számos hiányossága, gyengéje volt, amelynek korrigálására Buss és Perry elkészített egy finomított változatot (Buss - Perry, 1992). Ez 29 itemmel méri a személyiségvonás-agressziót (agresszivitás mint személyiségvonás), és a teljes pontszám mellett négy alskála vonatkozásában is kiszámítható a kérdezett pontszáma (fizikai agresszió, verbális agresszió, düh, hosztilitás (ellenségesség)). A kérdőív érvényességét és megbízhatóságát számtalan tanulmány vizsgálta (lásd pl. Harris, 1997), amelyek azt mutatták, hogy a Buss-Perry-teszt erős összefüggést mutat más agresszivitást mérő tesztekkel és az agresszív viselkedéssel is.

A teszt hossza miatt Bryant - Smith (2001) kidolgozta ennek egy rövidített formáját, ami az eredetiből 12 itemet tartott meg, alskálánként hármat-hármat. A 12 item a következő.

• Ha kellően provokálnak, képes vagyok megütni másokat.
• Néha ok nélkül méregbe gurulok.
• Csodálkozom azon, miért látom néha olyan sötétnek a dolgokat.
• Gyakran nem értek egyet az emberekkel.
• Barátaim szerint veszekedős vagyok.
• Gyorsan dühbe gurulok, de hamar le is higgadok.
• Néha úgy érzem, keményen bánik velem az élet.
• Mintha mások mindig le akarnának állítani.
• Gondot okoz nekem, ha kontrollálnom kell az indulataimat.
• Nem tudom visszafogni magam, hogy ne bonyolódjak vitába, amikor az emberek nem értenek egyet velem.
• Előfordult már, hogy félelmet keltettem ismerőseimben.
• Vannak emberek, akik addig provokálnak, amíg verekedésre nem kerül sor.

Az egyes itemeknél a kérdezettnek egy ötfokozatú skálán kell megjelölnie, hogy az adott állítás mennyire jellemző rá (1=nem jellemző, 5=nagyon jellemző). A magas pontszám magasabb agresszivitásra utal.

A rövidített változattal végzett kutatást például Ang (2007), aki két szingapúri iskolásokat tartalmazó mintán kérdezte le a tesztet. Az első minta 331 8. osztályos tanulóból állt, a második 370 5-10 osztályos diákból. A teszten elért pontszámok nemenként: fiú - 28,34, lány - 28,14 (1. minta); fiú - 29,00, lány - 26,76 (2. minta). Gallardo-Puyol et al. (2006) három spanyol mintát használt kutatása során: 1. 1047 önkéntes (16-75 évesek, átlagéletkor 33,34), 2. A Police School of Catalonia 81 hallgatója (21-40 évesek, átlagéletkor 26,48), 3. 140 elítélt (21-68 évesek, átlagéletkor 36,06). A teljes pontszámok sorrendben: 24,97; 18,59; 27,14.

33 . táblázat
Személyiségvonás-agresszió a diákok között: Teljes Buss-Perry-pontszám és alskálák szerinti értékek

A Buss-Perry-pontszám erősen szignifikánsan (p=0,000) eltér a gimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák tanulói között. A legmagasabb átlagpontszám a szakiskolákban található (28,89), míg a legalacsonyabb a gimnáziumokban (26,18), azaz az agresszivitás mint személyiségvonás leginkább a szakiskolásokra és legkevésbé a gimnazistákra jellemző. Az alskálák szerinti eltérések is szignifikánsak (p<0,05). A teljes pontszámhoz hasonló tendencia van a fizikai agresszió és a hosztilitás esetében, míg a verbális agresszió és a düh pontszáma a szakközépiskolákban a legalacsonyabb.

A heterogén iskolákban magasabb a Buss-Perry teljes pontszám, ugyanakkor ez az eltérés csak a gimnáziumok esetében szignifikáns (p=0,022). Az alskálákon elért pontszám a gimnazisták esetében a homogén iskolákba járóknál alacsonyabb, azonban ez az eltérés csak a fizikai agresszió és a hosztilitás esetében szignifikáns. A szakiskolák és szakközépiskolák esetében is a homogén iskolákban alacsonyabbak a pontszámok, kivételt képez mindkét esetben a hosztilitás alskála, azonban az eltérések statisztikailag nem jelentősek.

34 . táblázat
Személyiségvonás-agresszió a tanárok között: Teljes Buss-Perry-pontszám és alskálák szerinti értékek

A tanárok esetében hasonló tendenciát tapasztalunk. A teljes Buss-Perry-pontszám szignifikánsan elér a három képzési formában tanító pedagógusok között (p=0,030). A legkisebb mértékű személyiségvonás-agresszióval a gimnáziumban tanítók jellemezhetőek (átlagpontszámuk 21,09), őket követik a szakközépiskolák pedagógusai (21,81), míg a legnagyobb mértékű agresszivitás a szakiskolák tanáraira jellemző (22,36). Az egyes alskálákat vizsgálva csak a fizikai agresszivitás tekintetében találunk szignifikáns eltéréseket (p=0,004): a gimnáziumok és szakközépiskolák hasonló mértékű fizikai agresszióját lényegesen felülmúlja a szakiskolák pedagógusainak fizikai agresszivitása. A verbális agresszió, düh és hosztilitás alskálán elért pontszámok nem különböznek érdemben a három iskolatípus tanárai között (p>0,05).

Az egyes képzési formákon belül a homogén és heterogén iskolákat vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy egyetlen esetben sem térnek el statisztikailag is szignifikáns mértékben az átlagos pontszámok (p>0,2).

Az eredmények tehát azt mutatják, hogy a szakiskolákban előforduló gyakoribb agressziós cselekmények részben magyarázhatóak az iskolai élet szereplőinek magasabb fokú agresszivitásával.

előző

következő

Az oldal tetejére

  OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA
  1055 - Budapest, Szalay u. 10-14.; e-mail: panasz@oktbiztos.hu