|
Tartalomjegyzék
8. Az iskolaválasztás a társadalmi helyzettel és az agresszióval összefüggésben
A budapesti hetedik osztályos tanulóktól megkérdeztük, hogy a 8. osztály elvégzése után milyen képzési formában szeretnének továbbtanulni. A diákok mintegy 8%-a nem tudott, vagy nem akart erre a kérdésre válaszolni. Azoknak a válaszadóknak, akik el tudták dönteni a kérdést, 55,4%-a gimnáziumban, 37,3%-a szakközépiskolában, 7,3%-a szakiskolában tanulna tovább.
A gimnáziumban továbbtanulni szándékozók családjában magasabb az iskolai végzettség, mint a másik két csoportban. Az ilyen diákok mintegy kétharmadának az anyja felsőfokú végzettségű, míg a másik két csoportban ez az arány alig haladja meg a 30%-ot. A szakközépiskolát megcélzóknál az anya jellemzően érettségizett, esetleg szakmunkás végzettségű, míg a szakiskolát választók csoportjában a szakmunkás végzettségű anyákat találjuk a legnagyobb arányban.
35. táblázat
Az anya legmagasabb iskolai végzettsége a továbbtanulási szándék szerint (%)
Iskolaválasztási szándék |
Legfeljebb 8 általános
|
Szakma |
Középiskolai érettségi |
Főiskolai diploma |
Egyetemi diploma |
N |
Összesen |
5,8 |
17,6 |
26,2 |
24,3 |
25,9 |
686 |
Gimnázium |
1,3 |
11,7 |
22,1 |
29,4 |
35,5 |
394 |
Szakközépiskola |
11,7 |
24,7 |
33,5 |
17,2 |
13,0 |
239 |
Szakiskola |
13,2 |
30,2 |
24,5 |
18,9 |
13,2 |
53 |
|
A szülők munkaerő-piaci helyzete szerint szintén egy "iskolaválasztási lejtő" képe rajzolódik ki. A gimnáziumban tanulni szándékozók 87,8%-ának dolgozik mindkét szülője, a szakiskolába vágyók között 10 százalékponttal alacsonyabb ez az arány.
36. táblázat
A szülők munkaerő-piaci helyzete a továbbtanulási szándék szerint (%)
Iskolaválasztási szándék |
Mindkét szülőnek van munkája
|
Legalább az egyik szülőnek nincs munkája
|
N
|
Összesen |
84,5 |
15,5 |
753 |
Gimnázium |
87,8 |
12,2 |
426 |
Szakközépiskola |
80,6 |
19,4 |
273 |
Szakiskola |
77,8 |
22,2 |
54 |
|
Az iskolaválasztás és a személyiség erőszakos vonásai között is található összefüggés. A legkevésbé agresszívek a gimnáziumba készülő tanulók, körükben 25,9 a Buss-Perry agresszióteszt pontszáma, míg a legagresszívebbek a szakiskolát választók, átlagosan 29,2 ponttal. Az iskolarendszer szelekciós mechanizmusában szerepet kap az agresszió is.
4. ábra
Az átlagos Buss-Perry agresszióteszt-pontszám a továbbtanulási szándék szerint
A diákok közötti iskolai agresszió elkövetési indexén szintén a gimnáziumot választók érték el a legalacsonyabb pontszámot, a szakiskolát, illetve szakközépiskolát bejelölők csoportjaira az átlagosnál jellemzőbb az iskolai agresszió elkövetése. Az elszenvedés index pontszámaiban hasonló tendencia figyelhető meg, ennek ellenére nincs statisztikailag jelentős különbség a három csoport között.
5. ábra
A diákok egymás közötti agressziójának mértéke a továbbtanulási szándék szerint
Hasonló eredményeket kapunk a tanár-diák agresszió esetében. A gimnáziumot választók mind az elkövetési, mind az elszenvedési indexen átlag alatti pontszámmal jellemezhetők, azok érték el a legmagasabb elkövetési pontszámot, akik választott iskolaként a szakiskolát jelölték meg, és a szakközépiskolát jelölőkhöz hasonlóan átlag feletti az elszenvedési pontszámuk is.
6. ábra
A tanárok és diákok közötti agresszió diákok szerinti mértéke a továbbtanulási szándék szerint
A vizsgált adatok alapján kijelenthető, hogy a közismert gazdasági, kulturális, tanulmányi eredményességbeli, valamint társadalmi különbségek (Berényi et al. 2009, Nagy, 2007; Sáska, 1989) mellett eltérés van a más-más képzési formákat választók agressziójában. Ez az eltérés adódhat a diákok társadalmi, családi háttérének különbözőségeiből, ugyanakkor a vizsgált kérdés szempontjából fontos következmény, hogy a szakiskoláknak és a szakközépiskoláknak már eleve agresszívebb diákok oktatásával és nevelésével kell megbirkózniuk, mint a gimnáziumoknak.
Tartalomjegyzék
|
előző
