 |
Iskolai veszélyek |  |
MellékletA mintavétel módszerének, folyamatának részletes ismertetéseVizsgálati populációCélpopuláció:
Mintakeret: A-B-C-hez: A KIR által szolgáltatott lista a magyarországi középiskolákról (telephely szerint). Az KIR adatai alapján a 2008/2009-es tanévben N = 2533. D-E-F-hez: A KIR által szolgáltatott lista a budapesti általános iskolákról (telephely szerint). A KIR adatai alapján a 2008/2009-es tanévben N = 472. A mintavétel típusa: rétegzett, kétlépcsős, szisztematikus mintavétel Elsődleges mintavételi egység: az iskola Végső mintavételi egység: az osztály Megfigyelési egység: a diákok és pedagógusok A minta nagysága a középiskolák esetében n = 186 intézmény, intézményenként egy osztály és az osztályt tanító pedagógusok valamint az iskolavezetők, az általános iskolák esetében n = 25 intézmény, intézményenként két osztály, az osztályokat tanító pedagógusok valamint az iskolavezetők. A diákok mintájának a nagysága középiskolák esetében n = 4263. Általános iskolák esetében n = 995. A pedagógusminta a középiskoláknál n = 955, az általános iskoláknál n = 111. Középiskolás minta1. lépcsőA középfokú intézmények régió és típus (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, speciális szakiskola) szerint rétegezéssel kombinált az iskola hátrányos helyzetű tanulóinak aránya szerint szisztematikus mintavétellel való kiválasztása. 1. fázisAz iskolákat képzési forma szerint rétegekbe soroltuk. 1Az egyes rétegekből nem a populációnak megfelelő arányban választottunk ki iskolákat, hogy a későbbi elemzéshez szükséges elemszámot minden réteg esetében biztosítani tudjuk. A többcélú intézmények az ellátott feladatok szerint több rétegben is szerepeltek. Az egyes képzési formák gyakorisága és relatív gyakorisága
2. fázisAz egyes rétegeken belül régiók szerint2 arányosan rétegzett csoportokat hoztunk létre, így biztosítva a minta földrajzi reprezentativitását. Az egyes képzési formák régiók szerinti gyakorisága és relatív gyakorisága
3. fázisAz egyes rétegeken belül az intézményben tanuló hátrányos helyzetű gyerekek aránya szerint sorba rendeztük az iskolákat 3, majd szisztematikus mintát vettünk. A mintavételi intervallumot a következő módon határoztuk meg:
Ahol N i az adott réteg elemszáma, ni az adott rétegből a mintába választandó elemek száma. Az első mintába kerülő elemet véletlenszerűen választottuk ki az 1 és Ii közötti intervallumból (jelölje V), majd ezután a mintavételi intervallum szerint sorrendben került a többi elem a mintába:
Ez a módszer az egyes intézményeknek egy rétegen belül azonos bekerülési valószínűséget biztosít. 2. lépcsőA kiválasztott intézményeken belül a lekérdezendő osztály egyszerű véletlen mintavétellel történő kiválasztása. A mintába került iskolák közül a megfelelő képzési forma 11. évfolyamos osztályai közül véletlenszerűen választunk ki egyet. Minden egyes mintába került intézménynél a lehetséges osztályszámok mellé meghatároztuk, hogy az adott osztályszám mellett melyik sorszámú osztályt kell lekérdezni az évfolyamon. A régiós instruktorok ennek megfelelően választották ki a lekérdezendő osztályt. A lekérdezendő osztály összes tanulójával, valamint az osztályt tanító pedagógusokkal, az iskola igazgatójával és igazgató-helyetteseivel vesszük fel a kérdőíveket. Kiválasztási valószínűségekA középiskolák mintába kerülési valószínűsége (Pj ) a rétegen belül egyenlő:
Ahol Ni az adott réteg elemszáma, ni az adott rétegből a mintába választandó elemek száma. Egy-egy diák mintába kerülési valószínűsége (Pj) adott rétegen belül fordítottan arányos az 11. évfolyam osztályainak számával (Oj).
Ahol N i az adott réteg elemszáma, n i az adott rétegből a mintába választandó elemek száma. Egy-egy pedagógus mintába kerülési valószínűsége függ attól, hogy a 11. évfolyamon hány osztályban tanít, összességében pedig közelítőleg fordítottan arányos az iskolában tanító pedagógusok számával. Ennek következtében a pontos valószínűséget csak egyenként lehet meghatározni. Mindazonáltal elfogadható, ha az iskolában tanító pedagógusok számával jellemmezük az egyes pedagógusok mintába kerülési esélyét. Általános iskolás minta1. lépcsőA budapesti intézmények képzési forma (általános iskola, 6 vagy 8 évfolyamos gimnázium) szerint rétegezéssel kombinált szisztematikus mintavétellel való kiválasztása. 1. fázisAz iskolákat képzési forma (általános iskola, 6 vagy 8 évfolyamos gimnázium) szerint rétegekbe soroltuk. Az egyes rétegekből nem a populációnak megfelelő arányban választottunk ki iskolákat, hogy a későbbi elemzéshez szükséges elemszámot minden réteg esetében biztosítani tudjuk. Az általános iskolai, illetve 6 vagy 8 évfolyamos gimnáziumi osztályokat is működtető intézmények az ellátott feladatok szerint több rétegben szerepeltek. Az egyes képzési formák gyakorisága és relatív gyakorisága
2. fázisAz egyes rétegeken belül az intézményeket véletlen sorrendbe raktuk, majd szisztematikus mintát vettünk. A mintavételi intervallumot a következő módon határoztuk meg:
Ahol Ni az adott réteg elemszáma, ni az adott rétegből a mintába választandó elemek száma. Az első mintába kerülő elemet véletlenszerűen választottuk ki az 1 és Ii közötti intervallumból (jelölje V), majd ezután a mintavételi intervallum szerint sorrendben került a többi elem a mintába:
Ez a módszer az egyes intézményeknek azonos bekerülési valószínűséget biztosít. 2. lépcsőA kiválasztott intézményeken belül a két lekérdezendő osztály egyszerű véletlen mintavétellel történő kiválasztása. A mintába került iskolák közül a megfelelő képzési forma 7. évfolyamos osztályai közül véletlenszerűen választunk ki kettőt. Minden egyes mintába került intézménynél a lehetséges osztályszámok mellé meghatároztuk, hogy az adott osztályszám mellett melyik sorszámú osztályokat kell lekérdezni az évfolyamon. A régiós instruktor ennek megfelelően választotta ki a lekérdezendő osztályokat. A lekérdezendő osztályok összes tanulójával, valamint az osztályt tanító pedagógusokkal, az iskola igazgatójával és igazgató-helyetteseivel vesszük fel a kérdőíveket. Kiválasztási valószínűségekAz általános iskolák mintába kerülési valószínűsége (Pj) a rétegen belül egyenlő:
Ahol Ni az adott réteg elemszáma, ni az adott rétegből a mintába választandó elemek száma. Egy-egy diák mintába kerülési valószínűsége (Pj) adott rétegen belül fordítottan arányos a 7. évfolyam osztályainak számával (Oj). Azokban az iskolákban ahol csak egy 7. osztály van:
A két vagy több 7. osztályt tanító iskolákban:
Ahol Ni az adott réteg elemszáma, ni az adott rétegből a mintába választandó elemek száma. Egy-egy pedagógus mintába kerülési valószínűsége függ attól, hogy a 7. évfolyamon hány osztályban tanít, összességében pedig közelítőleg fordítottan arányos az iskolában tanító pedagógusok számával. Ennek következtében a pontos valószínűséget csak egyenként lehet meghatározni. Mindazonáltal elfogadható, ha az iskolában tanító pedagógusok számával jellemmezük az egyes pedagógusok mintába kerülési esélyét. PótmintaKözépiskolák esetében az első illetve a második pótmintába a kiválasztott intézmény utáni illetve előtti intézmény került, emiatt az esetlegesen kieső iskolákat a figyelembe vett szempontok szerint hasonló iskola helyettesíti a mintában. Általános iskolák esetében a pótmintát a mintavétel során használt módszerrel választottuk ki a szűkített alapsokaságból. SúlyozásDiákmintaAz alapsokaságtól való eltéréseket és az eltérő bekerülési valószínűségeket utólagos rétegzéssel korrigáltuk. Az általános és középiskolás mintában minden intézmény egy intézményi súlyt kapott, ami az alapsokaságtól képzési forma szerinti eltérést korrigálta. Az egyes képzési formák eloszlása az alapsokaságban és a súlyozott adatbázisban, az alkalmazott intézményi súlyok feltüntetésével
A diáknak a kiválasztott évfolyamok eltérő osztályszámából adódó nem azonos bekerülési valószínűségeit az adott intézmény kiválasztott évfolyamán és képzési formájában működő osztályok számának és a megfelelő képzési forma alapsokaságbeli osztályszám-átlagának hányadosával korrigáltuk. Az osztálysúly értékei 0,33 és 1,79 közé esett. A végső súly az intézményi súly és az osztálysúly szorzataként állt elő. Értéke 0,31 és 1,90 közé esett. Az osztálysúlyok és az intézményi súlyok alkalmazása miatt a súlyozás nem volt elemszámtartó, de a súlyozott minták elemszáma (középiskolák: 4375, általános iskolák: 923) minimális mértékben tér el az eredetitől. PedagógusmintaA pedagógusoknak a kiválasztott évfolyamok eltérő osztályszámából adódó nem azonos bekerülési valószínűségeit az adott intézmény kiválasztott évfolyamán és képzési formájában működő osztályok számának és a megfelelő képzési forma alapsokaságbeli osztályszám-átlagának hányadosával korrigáltuk. Az osztálysúly értékei 0,33 és 1,79 közé esett. Ezt követően a pedagógusmintát a 2007/2008-as Oktatás-statisztikai évkönyv adatai alapján a nappali oktatásban foglalkoztatott főállású pedagógusok arányának megfelelően súlyoztuk a középiskolák esetében. A súlyváltozó értéke 0,43 és 3,19 közé esett. Az általános iskoláknál nem állt rendelkezésre ilyen adat, ezért a diákmintánál alkalmazott intézményi súlyt használtuk. A végső súly az intézményi súly és az osztálysúly szorzataként állt elő. Értéke 0,14 és 5,72 közé esett. Az osztálysúlyok és az intézményi súlyok alkalmazása miatt a súlyozás nem volt elemszámtartó, de a súlyozott minták elemszáma (középiskolák: 980, általános iskolák: 105) minimális mértékben tértek el az eredetitől. 1Egy iskola tehát több képzési forma szerinti rétegben is szerepelhetett.
|
előző
OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA |
Impresszum |