A vizsgálat helyszíneiről, módszereiről és körülményeiről

A kérdőíves (kvantitatív) valamint interjúkon, résztvevő-megfigyeléseken alapuló (kvalitatív) adatfelvételek országszerte készültek. A vizsgálat 9 faluban, 3 városban, 1 megyeszékhelyen és a főváros egy nagy kerületében (XIII. kerület) zajlott. Jelentésünkben szándékosan nem említjük név szerint az egyes településeket. Célunk ugyanis éppen nem az, hogy az olvasó bárkire ráismerjen, vagy - ezzel magunk is jogsértést elkövetve - visszakereshetőek legyenek az egyes esetek, történetek szereplői, sokkal inkább egy, érvényességét tekintve az adott intézményen túlmutató pillanatfelvételt készíteni a szülői jogok érvényesüléséről és sérüléséről. A vizsgálat 35 általános iskolát, 7 óvodát és 3 középiskolát érintett.

 Az egyes települések véletlenszerűen lettek kiválasztva, célunk az volt, hogy különféle településtípusok egyaránt szerepeljenek a vizsgálatban. Nagy gondot fordítottunk arra, hogy egy-egy településen teljes legyen a kérdőíves felvétel, ezért minden, a kutatás által érintett falu és város összes iskoláját felkerestük. [i] Mintánk nem reprezentatív.

 A kutatás a közoktatás intézményei közül az óvodákra és az általános iskolákra terjedt ki, a középiskola világát csak érintette. Döntésünket az idő és a lehetőségek korlátozott volta tette indokolttá, s mögötte az az előfeltevés állt, hogy minél fiatalabb egy gyermek, annál jobban érinti óvodai-iskolai életét a szülők jogainak érvényesülése. Másik, a későbbiekben beigazolódott hipotézisünk szerint a szülői jogok az alacsonyabb társadalmi státuszú családok esetében hatványozottabban sérülnek, így azon oktatási intézménytípusokban kell vizsgálódásunkat folytatnunk, ahol ezeknek a családok gyermekei (még) megtalálhatók. Míg általános iskolába minden gyermek jár, addig középiskolába a társadalmi hierarchia alsóbb pontjai felé haladva egyre kevesebben. Nem túlzás úgy fogalmazni, hogy a szülői jogokra éppen azoknak az embereknek "lenne a leginkább szükségük", akiknek a legszembetűnőbben és a leggyakrabban sérülnek a jogaik.

Interjúk és résztvevő-megfigyelés

Kutatásunk során mintegy 120 interjút készítettünk, ezek túlnyomó többsége strukturált interjú volt, kisebb hányada mélyinterjú, illetve csoportos beszélgetés. Az interjúk mindegyikét magnetofonnal rögzítettük és legépeltük. A közoktatás különböző szereplőivel készített interjúk célja nem csak az volt, hogy a valóság különböző oldalaira rávilágítsanak beszélgetőpartnereink, hanem az is, hogy segítségükkel a kérdőíves adatfelvételt előkészítsük.

 A kutatás tapasztalatainak bemutatásakor ezek az interjúk adják az összefoglalás gerincét. Számos helyen idézzük majd szó szerint (és név nélkül) interjúalanyainkat azt gondolva, hogy a leghitelesebben talán az ő szavaikkal írható le az a világ, melyet a szülői jogok aspektusából vizsgálva a közoktatás világának hívunk.

Kérdőíves adatfelvétel

A vizsgálatunkhoz hasonló empirikus adatfelvételek esetében megszokotthoz képest viszonylag nagy mintán dolgoztunk, nem törekedtünk azonban területi reprezentativitásra. Célunk az volt, hogy a főváros, a nagyobb és kisebb városok és falvak, valamint az ország keleti és nyugati része egyaránt képviseltetve legyenek a kérdőíves adatfelvételben éppúgy, mint az interjúk készítése során. A teljes minta (N=2 325) lett, míg a budapesti (N_{XIII. kerület}=1 217). Az önkitöltős kérdőíves vizsgálat az általános iskolák 1., 4. és 8. osztályos tanulóinak szüleit érintette. Az első évfolyamra azért esett a választás, mert az általános iskolát frissen kezdő gyermekkel kapcsolatban sok, a szülői jogokkal kapcsolatos kérdés merül fel. A negyedik évfolyam esetében mindenképpen nagy váltás előtt áll szülő és tanuló egyaránt, mely a tájékoztatás/tájékozódás kérdését helyezi előtérbe, végül a nyolcadikosok esetében a továbbtanulás, pálya- és iskolaválasztás indokolja az évfolyam kiemelt kezelését.

 A kérdőíveket a szülők önként töltötték ki. Hozzájuk a kérdőív az iskolán keresztül jutott el. Minden osztályban munkatársaink osztották ki a kérdőívet a gyerekeknek, s amellett, hogy szóban megkérték őket, vigyék haza, s töltessék ki szüleikkel, majd hozzák vissza az iskolába lezárt borítékban, az ellenőrző könyvbe, illetve üzenő füzetbe is bekerült a vizsgálatban való részvételre történő felkérésünk. [ii] A kitöltés önkéntes volt, név nélkül történt, s az iskolába a kérdőíveket az általunk adott borítékban lezárva juttatták vissza a szülők. Az oktatási intézmények túlnyomó többsége osztályonként csoportosítva adta át részünkre a kitöltött kérdőíveket, s figyelembe vették azt a kérésünket, hogy ne tekintsenek bele a visszaküldött kérdőívekbe. Volt azonban olyan intézmény, ahol néhány boríték felbontásra került, az egyik általános iskola telefonon értesített bennünket arról, hogy nem csak visszaérkeztek a szülők által kitöltött kérdőívek, de azokat már el is olvasták, valamint egy helyütt kértek minket, hogy tegyük lehetővé a válaszokba való betekintést. Ezt meg kellett tagadnunk, azt azonban jeleztük, hogy az elkészült beszámolóba módjuk lesz a későbbiek során a vizsgálat résztvevőinek betekinteni.

 Kezdeti elképzelésünk az volt, hogy minél kevésbé iskolázott egy szülő, annál kisebb a visszaküldési hajlandósága: annál nagyobb tehertétel számára kitölteni egy kérdőívet, illetve annál kevésbé fogja értelmét látni egy szociológiai vizsgálatnak. Ezért mintegy "rádolgoztunk" az adatfelvételre, s néhány iskolában egyetemista munkatársainkkal közösen, személyesen kérdeztük meg az érintett szülőket és válaszaik alapján kitöltöttük magunk a kérdőívet. Tapasztaltuk azonban, hogy az egyik igen magas presztízsű általános iskolából a szülőknek mindössze 14%-a juttatta vissza a kérdőívet, míg a legtöbb helyen jócskán magasabb volt ez az arány. [iii] Mindezek leírásával az a szándékunk, hogy hangsúlyozzuk, önkitöltős kérdőívről lévén szó, sok múlt a szülőkön, s még több az általános iskolák hozzáállásán. Ezért az adatok elemzését leíró részek a szokottnál erősebb kritikai hozzáállással olvasandók. Azt gondoljuk azonban, hogy az adatfelvétel a sok bizonytalanság ellenére is számos tanulsággal szolgált, melyek az alábbi fejezetekben olvashatók.

 A kérdőív kérdései az előkészítő interjúk tapasztalatai alapján készültek el. [iv] Ügyeltünk arra, hogy a megfogalmazás minden kérdés esetében közérthető legyen, s a lehető legkevesebb esetben okozzon félreértést. A tényleges vizsgálatot megelőzte egy próbakérdezés, mely során a kérdőív érthetőségét, a kérdések sorrendjének logikus voltát figyeltük meg. A kérdőívet sok esetben nem bíztuk a kérdezettre, hanem mi magunk kérdeztük végig a szülőktől. Tapasztalataink szerint a megkérdezettek egy szűk köre könnyen ért félre egészen triviálisnak tűnő dolgokat. [v]

 A kérdések egy részét az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala által 2000 nyarán a Pepsi Szigeten kérdezett kérdőív jogismerettel kapcsolatos kérdéseinek egy része alkotta. A legtöbb félreértés ezeket a jogi kérdéseket övezte. Különféle helyzeteket tártunk a válaszadók elé, mely helyzetekben el kellett döntenie a kérdezettnek, melyik válaszlehetőség a jogszerű. Nem csak a helyes válaszlehetőség kiválasztása okozott gondot, de maguknak a kérdéseknek az értelmezése is. Volt olyan szülő - hangsúlyozzuk, ez a személyes kitöltés tapasztalata -, aki nem értette, mit jelent az "átlag" szó, volt olyan válaszadó is, aki nem tudta elképzelni, hogy gyermeke 2,9-re áll év végén, mert, mint mondta, "a lányom nagyon jó tanuló, ilyen vele nem fordulhat elő". Mindez sejtet valamit arról, mennyire tájékozottak a szülők az iskolával kapcsolatos szabályok világában.

A kérdőíves alapadatokból előállítottunk néhány magyarázó változót, melyek az egyes jelenségek társadalmi közegbe való beillesztését szolgálják. Bár véleményünk szerint a kérdezett iskolai végzettsége számos jelenség (így a jogismeret, az iskolaválasztás, az iskola dokumentumainak ismerete) hátterében álló magyarázó változó, elemzésünk során használtuk a tulajdonra, valamint a munkavégzésre, illetve a lakásviszonyokra vonatkozó információkat is.

 Az >anyagi helyzet< változó létrehozásakor az 5. kérdésre adott válaszokat vettük figyelembe. A lakásra vonatkozó válaszokat nem, mivel a minta 77,4%-a saját lakásban él és csak a fennmaradó 22,6% lakik rokonnál, önkormányzati vagy szolgálati lakásban, albérletben.

 A munkavégzésről szóló kérdések esetében különválasztottuk azt a tényt, hogy valamilyen formában dolgozik-e egyáltalán a kérdezett (77,6% valamilyen formában igen), valamint a munka jellegét (felső- vagy középvezető, beosztott stb.).

 Az iskola települését mutató változót csak kivételes esetekben használtuk háttérváltozónak. Mivel mintánk területileg nem reprezentatív, nem lett volna értelme valamiféle területi-földrajzi következtetés levonásának vizsgálatunk alapján.

[v] Az egyik kérdés a szülő gyermekének nemére vonatkozik, mely táblázatot félreolvasva az egyik édesanya a "barna" választ adta.

előző

következő

Az oldal tetejére

  OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA
  1055 - Budapest, Szalay u. 10-14.; e-mail: panasz@oktbiztos.hu