1. A szülő tájékoztatáshoz való joga

1.1 A szülők ismeretei a jogokról

Vizsgálatunk során öt különféle helyzetben kértük a szülőket, válasszák ki a helyzet jogszerű megoldását. A kérdések az osztályzattal, bizonyítványosztással, fegyelmezéssel voltak kapcsolatosak. Minden helyes - azaz a Közoktatási Törvény szerint elfogadott - válasz egy pontot jelentett, így egy-egy válaszadó 0 és 5 közötti pontszámot kapott a kérdőív kiértékelésekor. Az alábbi táblázat a helyes válaszok megoszlását mutatja.

A kérdezett hány helyes választ adott a jogi kérdéseknél

1. táblázat

Az 1. táblázatból látható, hogy míg a kérdezettek 11,8%-a egyetlen esetben sem tudta, vajon a Közoktatási Törvény szerint hogyan kell eljárnia a történetek szereplőinek, addig az összes helyzetben a mintának mindössze 1,7%-a volt tisztában ezzel.

Hány "nem tudom" választ adtak a szülők

2. táblázat

Hipotézisünk szerint a jogi kérdésekre való (helyes vagy helytelen) válaszadás társadalmi jelenség, mögötte a kérdezett iskolai végzettsége áll. Összevetve a különféle iskolai végzettséggel rendelkező válaszadók csoportját és az általuk "elért pontszámot", kiderül, hogy az iskolai végzettség növekedtével nő a szülők jogi ismeretének szintje is.

Helyes válaszok átlaga az iskolai végzettség szerint

3. táblázat

A helyes válaszok aránya alapján nem lehet területi-földrajzi következtetéseket levonni. Az ország nyugati és keleti területeinek, valamint nagyobb városainak és kisebb falvainak válaszadói ugyanúgy elértek magasabb, mint alacsonyabb pontértékeket.

 A család anyagi hátterével azonban már szignifikáns összefüggés mutatkozik, minél több anyagi javat mondhat magáénak az adott család, a szülő annál magasabb pontértéket ért el a jogi kérdésekre való helyes válaszok kiválasztásakor. Emögött azonban feltételezésünk szerint ismét a válaszadó iskolai végzettsége áll.

 Az anyagi helyzetet egyetlen változó segítségével mértük: a kérdőív 5. kérdésében azt tudakoltuk a kérdezett szülőtől, hogy van-e az ő vagy a család tulajdonában automata mosógép, nyugati vagy keleti gyártmányú gépkocsi, mobiltelefon, fagyasztó stb. Annyi "pontot" kapott az kérdezett, ahány vagyontárgy esetében igennel válaszolt. Így kialakult egy nagyon egyszerű index, mely 0-tól 8-ig terjedő pontértékeket tartalmazott minden egyes kérdezett esetében.

Helyes válaszok átlaga a kérdezett anyagi helyzetének függvényében

4. táblázat

A válaszadó szülő vagyontárgyakkal mért anyagi helyzete szignifikáns összefüggést mutat az iskolai végzettséggel: minél magasabb a válaszadó iskolai végzettsége, annál jobb körülmények között él a család. Igaz ez a lakásviszonyokra is, az iskolai végzettség növekedtével csökken az egy négyzetméterre jutó személyek száma a kérdezett szülő lakásában.

Tulajdon az iskolai végzettség tükrében

5. táblázat

Érdemesnek tartottuk az egyes jogi kérdéseket külön-külön is megvizsgálni, hogy melyik esetében adják a szülők a legtöbb/legkevesebb helyes választ. Az alábbi táblázat tanúsága szerint a személyes adatok védelmével kapcsolatban látnak a legtisztábban a szülők a jog erdejében, míg az intézmény-hatalom dimenziójában (pikkelő tanár, bizonyítvány kiadásának megtagadása) tapasztalható a legnagyobb bizonytanság.

 Úgy tűnt vizsgálatunk során, hogy az iskola intézménye sincs alkalmanként tisztában azzal, miféle adatok azok, amelyek kiadhatóak harmadik személy számára, s melyek nem. Az Adatvédelmi Törvény [i] (Avt.) szerint - mely mintegy rajta fekszik a többi törvényen (így a Közoktatási Törvényen is) - a személyes adatok az oktatásban éppen úgy nem adhatók ki, mint mások például az egészségügyben, ugyanakkor a közérdekű adatok igen. Az iskola tehát nem közölheti harmadik személlyel, hogy egy adott gyermek hányast kapott matematikából az előző év végén, milyen tartós betegséggel rendelkezik, azonban egy adott évfolyam matematika osztályzatának átlagát már igen. Vizsgálatunk idején számos esetben maguk a tanárok, igazgatók kezdték el sorolni a lehető legintimebb információkat a gyerekek családjáról, betegségéről, (általuk vélt) szexuális magatartásáról - névvel, esetenként telefonszámmal. [ii]

Az egyes jogi kérdésekre adott helyes válaszok arányának megoszlása

6. táblázat

Nem szabad messzemenő következtetéseket levonnunk a fenti táblázatból az állampolgári öntudatra, vagy akár az iskola intézményéhez fűződő kapcsolatokra vonatkozóan. Ugyanakkor - mivel mintánk eléggé nagy a kérdés típusát tekintve, a válaszok összességében nem a véletlen találgatások művei, s a kérdések - a helyes válaszok szerinti - sorrendje sem az.

 "Ismertetheti-e a tanár az Ön gyermekének érdemjegyeit a többi szülő nyilvánossága előtt?" - e kérdésre adták a legtöbben a helyes választ ("Nem, mert az érdemjegy személyes adatnak minősül, amely az adatvédelmi törvény alapján az Ön hozzájárulása nélkül nem hozható nyilvánosságra"). A rendszerváltás óta eltelt évek kedvezően befolyásolták az állampolgári kultúra alakulását, azon belül az intézményrendszerhez fűződő viszonyt. Az állampolgárok egyre nagyobb hányada van tudatában annak, hogy személyes adatait csak a törvény felhatalmazásával és a jogszabályok által előírt módon lehet és kell kezelni. Erre utal az 53,38%-os helyes válaszadási arány. Ugyanakkor az állampolgári öntudat növekedéséről írtaknak ellentmond, hogy a válaszadók mindössze 38,49%-a tudja, az iskola nem tagadhatja meg a gyermeke év végi bizonyítványának kiadását könyvtári tartozása miatt. Azt gondoljuk, hogy ez utóbbi válaszadás mögött többnyire a mai szülők gyermekkori beidegződései állnak, saját tapasztalatuk szerint igenis megtagadhatja az iskola a bizonyítvány kiadását a kérdésben szereplő ok miatt.

 Ha egy finomabb elemzést készítünk, mely a hibás válaszok megoszlását is figyelembe veszi, azt látjuk, hogy a kategorikus "igen" válaszlehetőséget 12%, míg az intézményt is valamiféleképpen korlátozó "csak akkor, ha erre előtte az iskola írásban figyelmeztet" választ 20,3% százalékban jelölték meg.

 "Van-e lehetőség arra, hogy a gyereke a rá pikkelő tanár helyett az év végén mástól kapjon osztályzatot?" A szülők mindössze 19,23%-a szerint van erre lehetőség, döntően a "nincs" (32,09%) és a "nem tudom" (42,41%) választ adták erre a kérdésre. Itt kell megjegyeznünk, hogy két iskolában is előfordult, hogy az igazgatók csak azzal a feltétellel engedélyezték a kérdőívek kiosztását, ha úgy módosítjuk a kérdést, hogy abban a "pikkel" szó nem szerepel. Indoklásként elmondták, hogy véleményük szerint az általunk használt megfogalmazás pejoratív a pedagógusokra nézve, illetve explicit módon kinyilvánítja, hogy ilyen esetek az ő intézményeikben is előfordulhatnak. Így ezekben az iskolákban a szülők a "Van-e lehetőség arra, hogy a gyereke a saját tanára helyett az év végén mástól kapjon osztályzatot" változatra válaszoltak a kérdőív kitöltésekor.

"Gyermeke jegyeinek év végi átlaga 2,9. Kaphat-e kettest a tanév végén?" Melyek voltak a tipikus tévedések e kérdésekre való válaszadás során? A jegyek év végi átlaga és a tanév végi osztályzat közötti összefüggés megítélése téves: a válaszadók több, mint 26%-a szerint az átlag alapján kell a tanárnak az osztályzatot kiadnia. [iii]

 Az iskolában kiszabható fegyelmi büntetésről való vélekedések - úgy gondoljuk - a szülő saját tapasztalatából építkeznek, kisebb részben pedig az elmúlt évek jogi-morális szempontból mindenképpen átmenetinek nevezhető korszakának a büntetéshez, megtorláshoz való viszonyából. Ennek alapján nem véletlen, hogy a szülők 4,21%-a szerint az iskola nem alkalmazhat fegyelmi büntetést a diákokkal szemben, míg 25,94%-a szerint bármilyen, a nevelőtestület által elfogadott, valamint a házirendben szereplő büntetést kiszabhat.

[iii] Kt. 70. § (4) Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület az osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

előző

következő

Az oldal tetejére

  OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA
  1055 - Budapest, Szalay u. 10-14.; e-mail: panasz@oktbiztos.hu