 |
Beszámoló |
|
 |
3. Szülői önszerveződés, érdekérvényesítés
|
A szülők együtt mit tudnak tenni? Az O.-nél például el lehetett érni, hogy menjenek erdei iskolába. Fel kellett vetni a gondolatot, alá kellett támasztani érvekkel és el kellett fogadtatni, sok felszólalás után. Praktikus összefogni. A sok vélemény mindig sokat nyom a latban. (Egy háromgyermekes anya) |
Több iskolában tapasztaltuk, hogy a szülők komolyan véve az iskola mellett létrehozott alapítványt, adójuk egy százalékával, valamint természetben (szállítás, papír, írószer, építőanyag) támogatják azt. Az együttműködés egy szép példája volt, amikor az egyik iskolában a szülők maguk kicserélték az udvaron található játszótéren a homokot, valamint a korábbi - mérgező termésű - növény helyett másik bokrokat vásároltak és ültettek el.
Az önszerveződés negatív példája a jászladányi magániskola terve, mely a település jobb módú szülői kezdeményezésének eredménye. Szintén a negatív kezdeményezésre példa H. falu. A falu iskolájában tanuló diákok több mint fele roma származású, az iskola vezetése cigány népismeret oktatását akarta bevezetni az iskolában. A (nem cigány) szülők azt gondolták, hogy ez minden gyermek számára kötelező lesz, s úgy hitték, cigány nyelvet kell majd gyermekeiknek tanulni:
Amikor az iskolában a cigány kultúra is szóba került, akkor volt több szülői értekezlet, jelen volt az összes szülő, aki ez ellen tiltakozott. Az igazgatónő, ott volt az összes tanár. Olyan ígéretet kaptunk, hogy ha ez nem kerül bevezetésre, arról kapunk valamilyen tájékoztatót, de nem kaptunk semmi ilyet. Én év elején kiírattam a kicsit, és vittem is másik iskolába. Azt mondtam, hogy ha még egy magyar szülő elviszi a gyerekét, én is elviszem. Elvittem. (Egy kétgyermekes szülő) |
A sajtóból éppen vizsgálatunk ideje alatt elhíresült eset a jászladányi magániskola alapítása volt. A jelentős roma lakosságot magáénak mondó településen a nem roma szülők kezdeményezték egy magánalapítású iskola létrehozását, mely az eredeti, önkormányzati iskola épületének egy részét is igénybe vette volna a tervek szerint. A sajtó fokozott jelenléte korlátozta és némiképp a társadalomkutatás objektivitását és más szakmai szabályok betartását tette számunkra lehetetlenné, ezért csak néhány beszélgetés történt, valamint egyetlen szülői fórumon volt módunk részt venni.
A település lakóinak több mint 30% roma származású. Az elmúlt időszakban a sajtó csatornái révén több okból is elhíresült a település: konfliktus támadt a roma önkormányzat táblájának elhelyezéséből, vagy a szeméttelep megszüntetéséről, mely elhelyezkedése okán elsősorban a roma lakosság egészségi állapotát veszélyezteti. A legtöbbet azonban a nem cigány szülők kezdeményezéséről lehetett hallani-olvasni, mely egy magániskola létrehozására irányult. Ennek nyomán próbáltuk meg feltérképezni a helyi oktatásban keletkezett konfliktusokat - nem sok sikerrel. A nem cigány szülők olyan, alapítványi iskola létrehozását kezdeményezik - a jogszabály támogatásával -, ahol minimális havi tandíjat kell majd fizetnie az oda járó gyermekek szüleinek. Így éppen a legszegényebb társadalmi csoportok (jó eséllyel a romák) lesznek kizárva a valószínűleg színvonalasabb oktatásból.
Doros Judit: A cigány önkormányzat nem fitneszklub (Népszabadság, 2001. szeptember 3.) Állóháború Jászladányban - Aláírásokat gyűjtenek a helyi romák A jászladányi cigány kisebbségi önkormányzat demonstrációt szervez, ha nem tudja elhelyezni a községházán az önkormányzat útbaigazító tábláját - közölte Kállai László, a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke. Lajkó Terézia jegyző szerint nem a tábla kifüggesztésével, hanem annak feliratával van gond. A táblán ugyanis az áll: "Cigány Önkormányzat Jászladány". A jegyző szerint nem települési önkormányzatról van szó, így a "kisebbségi" jelzőt is használni kell. Úgy tűnik, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen nem csitulnak az indulatok: a települési és a cigány kisebbségi önkormányzat közötti állóháború tovább folytatódik. A kisebbségi önkormányzat februárban kétnapos éhségsztrájkot tartott, mert úgy ítélték meg, hogy más eszközökkel már nem tudják érdekeiket érvényesíteni. Kállai László, a jászladányi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke szerint az elmúlt egy év során a roma képviselőket már nem vonták be a települést érintő döntésekbe, a helyi képviselő-testület pedig több olyan rendeletet is alkotott, amely - állítja Kállai László - kifejezetten sérti a romák érdekeit. Ezek között említette, hogy a településen - a rendezési terv módosítására hivatkozva - két évig betiltották az építkezéseket, amivel szerinte a romák letelepedését kívánták megakadályozni. Az önkormányzat továbbá támogatta egy magániskola létrehozását, ahol tandíjat kellene fizetniük a gyerekeknek a színvonalasabb oktatásáért. A romák szerint ez a terv is ellenük irányul, hiszen a kiemelkedő pedagógusok vélhetően átmennének a magániskolába, az állami oktatásban pedig a kevésbé képzett tanárok maradnának. Dankó István polgármester nem értett egyet a romák megmozdulásával. Szerinte a településen nincs cigányellenes hangulat. Úgy vélte, hogy inkább a kisebbségi vezetők hajlamosak cigány-magyar ellentétként kezelni a problémákat akkor is, amikor pusztán gazdasági vagy falupolitikai szempontokról van szó. |
3.2 Iskolán kívüli szülői szervezetek
Magyarországon feltűnően sok iskolán kívüli szülői szervezet létezik, sokuk létrejtte mögött ott áll a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE).
Sérül a szülő joga arra való hivatkozással, hogy >miért nem jön, miért nem kéri< [a tájékoztatást]. Hát hogyan kérje, ha nem is tudja. Eljuttatunk minden iskolába [brossurát], 10 példányban, abból egyet sem kap a szülő, elteszi mind az igazgató: >ezt nem adom át a szülőnek, mert akkor mi lesz.< (Részlet a MSZOE elnökével készült interjúból) |
A MSZOE a legnagyobb szülői szervezet az országban. Működése során számos kiadványt jelentetett meg, [i] növelendő a szülők és szülői szervezetek tájékozottaságát. Az országos szervezet volt több iskolabezárásnál is.
Most evakuálnak egy iskolát. Most megalakítottuk az önkormányzatnál a Közoktatási Egyeztető Fórumot, ahol benne vannak a szülők, a diákpolgármester, az oktatási bizottság elnöke, a polgármester, a pedagógiai szolgáltató vezetője, az iskolai igazgatójának szövetsége. Minden szabályt megszegtek, most evakuálják szeptember 1-től a gyerekeket. Abban én is személyesen benne vagyok, mert az X Szülői Egyesület csinálja és annak én vagyok az elnöke. Egy csomó egyesületnek alapító tagja is vagyok, amelyiknél úgy látom, hogy jobb, de ahol csak úgy távolabbról, azt ők csak csinálják. Azóta nincs bezárási probléma, szabályosan zárnak be. Vagy csak sutyiban csinálják, hogy a gyereket kiutálják, hogy elmenjen. Volt a X. nagyváros polgármestere, aki öt iskolát akart bezárni. Odavittem neki tálcán az anyagot, hogy hogyan kell bezárni, jobb volt nekem ez így, mint amikor már elkezdte, akkor hadakozni. És végül egyet sem zárt be. Nem akarta kitenni az apparátusát, hogy mind az öt iskolában minden szülőt, teszem azt háromezret tájékoztasson. Miért nem? Ez a feladata, a tájékoztatás: "az önök iskoláját bezárjuk, Ön hova akarja vinni a gyerekét, önnek milyen jogai vannak." Ha nem tudjuk biztosítani, akkor kártérítést fizetnek. Fizessék ki az új diákigazolványt. (A MSZOE elnöke) |
Az MSZOE célja - az egyesület elnökével készült interjú alapján - a szülők tájékoztatása mellett további szülői önszerveződések létrejöttének generálása:
Van az iskolai és az iskolán kívüli szervezet. Mi az iskolán kívüli szülői szervezetek vagyunk, mi nem avatkozunk bele az iskola életébe, hozzánk jöhetnek kérni, ez nyitott, ide jönnek sokan, százával jönnek telefonok, amikor kampány van, pláne. Mi segítünk megalakítani a szülői szervezeteket: idáig 600 iskolaszéket alakítottunk meg, több száz iskolai szülői szervezetet, de amikor megalakult, akkor ott mi befejeztük. Utána, ha jönnek, igényelnek valamilyen szolgáltatást, akkor kapják, de mi nem telepedünk rájuk. Tehát mi szülői képviseletet látunk el az oktatásirányítás felé. Van helyi, iskolán kívüli szülői szervezet, van megyei, van helyi, települési, és ezt folyamatosan alakítjuk. (...) Jönnek ide a szülők panasszal: a gyerekével ez és ez történik, és látja a helyzetet. És azt mondja, hogy hogyan lehet ebbe bekapcsolódni. És - attól függ, milyen személyiség - azt mondjuk, hogy lépjen be az egyik egyesületbe, ahol tagok vannak, ha viszont olyan a jelleme, ami megfelel az elvárásoknak, akkor fölajánljuk neki, hogy csináljon egy egyesületet. |
Nem volt könnyű feladat feltérképezni azt, miként alkotnak rendszert - ha egyáltalán rendszert alkotnak - a magyarországi iskolán kívüli szülői szervezetek, azok hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Bár minden ilyen szervezet önálló egyesület, az volt az érzésünk, hogy hazánk szülői szerveződése hiararchizált, s azzal, hogy egy országos szülői szervezet generálta a legtöbb egyesület létrejöttét, mintha azok további léte sem lenne független az eredeti szervezettől.
Az Alapszabály nem változott: ez a Kamarára épült, [ii] volt kamara is. Mi annak voltunk az alapító tagjai. Annak a pozitív irányát hoztuk el az Országos Szülői Egyesületbe. Körülbelül olyan 70-80 szülői egyesület van, de nem mindegyikkel működünk együtt. Együttműködési megállapodást kötünk ezekkel a szervezetekkel. Három kategória van: 1) támogató, 2) résztvevő, 3) koordináló. A támogató egy nagyon laza: megalakítottuk, addig tartott az együttműködés. Lehet, hogy egy hét múlva már bálás ruhát árulnak. Nem vállalunk velük közösséget. Csak: segítsenek valamit kiosztani, vagy ha egy felmérés van... A résztvevő: ide meghívjuk őket, azokkal rendszeresen kommunikálunk, és vannak a koordináló egyesületek, akiknek az elnökei tagjai az országos szülői egyesületnek. Tehát itt csak elnökök vannak. (Keszei Sándor a MSZOE elnöke) |
Az MSZOE - saját megfogalmazása szerint - ernyőszervezet, mely a helyi szülői egyesületeket tömöríti, a helyi tagszervezetek koordinálását végzi, együttműkédést serkent a különböző szervezetek között. Jelenleg tizenegy helyi tagszervezetet tömörít, melyek elsősorban Kelet-Magyarországon találhatóak: Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért, IX. kerületi Szülők Egyesülete a Gyermekekért, III. kerületi Szülők Egyesülete a Gyermekekért, XI. kerületi Szülők Egyesülete a Gyermekekért Miskolci Szülők Egyesülete a Gyermekekért, Dunaföldvári Szülők Egyesülete a Gyermekekért, Gödöllői Szülők Egyesülete a Gyermekekért, Szegedi Szülők Egyesülete a Gyermekekért, Szegedi Mozgássérült Szülők Csoportja, Denreceni Szülők Egyesülete a Gyermekekért.
Létezik szülői élet a MSZOE-en kívül is, csak néhány, a Budapesten bejegyzett szülői szervezetek közül: Szülők a Diákokért Alapítvány, Szülők a Gyermekekért Alapítvány, Szülők a Hallássérült Gyermekekért Alapítvány, Szülők a Hallássérült Gyermekekért Egyesület, Szülők a Műszaki Technikusképzésért Alapítvány, Szülők a Piarista Iskoláért Szövetség, Szülők az Iskoláért Alapítvány, Szülők az Óvodáért Alapítvány, Szülők Együtt az Óvodáért Alapítvány, Szülők és Nevelők a Sopron úti Iskoláért Alapítvány, Szülők és Pedagógusok Baráti Társasága, Szülők és Vállalkozók az AIDS Ellen Alapítvány, Szülők Gazdagréti Egyesülete, Magyar Cserkészszülők Egyesülete, Magyarországi SUZUKI-Zenepedagógusok és Szülők Egyesülete.
A MSZOE korábban konzultatív lehetőséghez jutott az Oktatási Minisztérium elődjénél (Művelődési és Közoktatási Minisztérium), s síkra szállt többek között az iskolaszék intézménye mellett. A szervezet az iskolaszéket mint intézményt a demokratikus társadalom vívmányának tartja. Szerintük az iskolaszék fontos egyeztető fórum, bár a MSZOE munkatársai is látják, hogy napjainkban ez az intézmény nem rendelkezik megfelelő tartalommal. Véleményünk szerint rendkívül fontos a demokratikus közoktatás szempontjából az, hogy a nagy mennyiségű szülői szervezet létezik (s bár jóval kevesebb, de működik is) Magyarországon. Ezek létrejöttéhez napjainkban még nélkülözhetetlen egy csúcsszervezet, mely nyomán gombamód szaporodhatnak a különféle egyesületek, csoportok, nélkülözhetetlen az országos egyesület vezetőjének karizmatikus és energikus személyisége. A későbbiekben valószínűleg a szervezetek közötti hierarchia átalakul partneri viszonnyá.
3.3 Szülői munkaközösségek
Amíg az iskolaszék intézménye napjainkra lényegében kiüresedett, addig a szülői munkaközösségnek (szmk) a legtöbb helyen van valamiféle funkciója. Noha sokhelyütt az iskola kezdeményezi szülői munkaközösség létrejöttét, s szervezi az osztályokból való szülői delegációk megválasztását, elmondható, hogy a szülők egyre inkább értelmét látják a munkaközösségek létrejöttének.
Az óvoda és az iskola legtöbbször a rendezvények, kirándulások megszervezésére "használja" a szülői munkaközösséget, a legtöbb pedagógus eleve segítőtársaként fogalmazza meg a munkaközösségbe tömörült szülőket. Előfordult olyan eset is, hogy a szülői munkaközösség csak a pedagógiai program létrehozásakor jött létre, hogy azt hivatalosan véleményezhesse. Az ad hoc szülői munkaközösség vezetője a falu művelődési házának igaztója lett, aki saját gyermekét korábban a szomszéd település iskolájába járatta, féltve őt a "nagyobb roma fiúk zaklatásától".
2000 szeptemberében miden osztályban választottak két szülőt és ők bíztak meg engem, mert senki nem akarta elvállalni, én meg elvállaltam, mert tudtam, hogy ez fontos. Azt mondtam, hogy ha más elvállalja, én elvállalom. Nekem itt vannak a papírok, amin az iskolaigazgató meghívott bennünket. Milyen rendszerességgel ülnek le? Ez... civil szervezet... vezetőtől függ. Illetve, ha probléma van. Semmilyen alapszabály nem lett készítve, az akkori igazgató tudta, hogy miért alakítja meg, ez azért lett megalakítva, hogy... akkor... [perceken keresztül lapoz a papírok között], mert az iskola és az óvoda működési szabályzatát véleményeztetni kellett. Már 2000 szeptemberben tudta, hogy ezt létre kell hozni. (Egy szülő egy apró faluból) |
Az szmk tagjainak megválasztása általában teljesen organikus módon, a demokratikus szabályok betartásával történik, akad azonban arra is példa, hogy lényegében a pedagógus jelöli ki a tagokat. Az alábbi párbeszéd egy falusi óvoda szmk-tagjainak megválasztásakor hangzott el:
Óvónő: Tavaly te voltál az szmk-tag, de most több lett a munkád otthon a gyerekekkel. Ugye? Szülő: Igen. Óvónő: Jelent ez gondot a feladatok ellátásában? Szülő: Nem. Óvónő: De nem lenne jobb, ha ebben az évben nem te lennél? Szülő: De igen, mert több otthon a dolgom a kicsivel. Óvónő: Akkor mást választunk helyetted. Jó? Szülő: Jó. |
Vannak pedagógusok, akik komolyan véve nemcsak a törvény betűje, de a jogszabály szelleme szerint is a szülői véleményeket, támaszkodnak a szülők véleményére, igényeire:
(...) Mert már előtte, hónapokkal ezelőtt, visszamenve a múlt tanévre kezdtük szondázni a szülőket, hogy miket akarnak egy ilyen szabadnapon [családi nap] látni. És kiderült, hogy a gyerekeiket, a gyerekeiket műsor közben olyanokkal, akiket nem láthatott. A szondázás úgy ment, hogy felkészítettem a nevelő kollegáimat, hogy tudatosan beszélgessenek ezekről a dolgokról, és hogy ha lesz majd ilyen, mit szeretnének. És akkor felkínáltunk egy programot egy ajánlattal, és akinek volt ötlete, azt fölírták gyorsan nekem. Na most, ez sem megy simán, mert abszolút nem törődnek vele. Na most, ha mi nem lépünk ki abból a régi, hagyományos nemtörődömségből, abból, hogy van szülő, meg diák, meg iskola, hanem valóban élővé tesszük, akkor soha nem lesz kilépés belőle. Tehát gyakorlattá kell tenni azt. Szülői szervezetek működnek az iskolában? Van egy szülői munkaközösség az osztályban. Van egy mag. Öten-hatan vagyunk, aki bevisz mindent, megvesz mindent, kíséri a gyerekeket kiránduláson, színházba. És a szülői értekezleten szokták elmondani, hogy mit tettek, ha rendezvény van, értesítenek minket. Kell a szokásos egészségügyi csomag. Mindenki el van engedve anyagilag, hogy ezt tudja vinni. Nekem a munkahelyi adottságom olyan, hogy fénymásoló papírt tudok vinni. Akkor megvan az a három-négy fő, aki a bálnál a szendvicset készíti. Az osztályba járnak 21-en. Van öt-hat fő. Előnyt jelent ez egy picit, ha egy szülő aktív? Jegyek szerint nem. Ha ő egyesre felel, nincs előnyben. Vannak kedvencek, de nem jelent előnyt, hogy most beviszem a papírt. Egy kislány van, ahol a szülők nem állnak úgy anyagilag, azt megszavazzuk, hogy a kislány tankönyve meg legyen véve a negyedik éve. És jelen vannak ennek a kislánynak a szülei a szavazáson? Nincsenek. A tanárnő szavazásra bocsátja. Mit tudunk csinálni, megszavazzuk, mert nagyon okos a kislány. Nem kellene annyit cigarettázni, meg inni. Én nem láttam még egyszer sem őket. |
[i] A Közoktatási Törvény gyes paragrafusait (59. § és17. §) bemutató, magyarázó kiadványok (1998), szülői szervezetek létrehozását segítő füzet (1998), az Oktatási Minisztérium támogatásával készült Keszei Sándor - Simonné Toldi Ágnes: "Jelentkezés középfokú iskolákba"című 46 oldalas könyvecske (2001), valamint az 1996 novemberében napvilágott látott Pelikán című szülői újság - szintén Keszei Sándor gondozásában.
[ii] Szülői Kamara. A MSZOE 1995. augusztus 28-án lett bejegyezve a Fővárosi Bíróságon.
előző
|
|
OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA |
Impresszum |