Fenntartói irányítás
Mielőtt a fenntartói irányítással kapcsolatos ügyekre térnénk, szükségesnek
tartjuk ismertetni, hogy a közoktatási törvény hatálya kiterjed az óvodai
nevelésre, az iskolai nevelésre-oktatásra, a kollégiumi nevelésre-oktatásra,
függetlenül attól, hogy azt milyen intézményben, szervezetben látják el,
illetve ki az intézmény fenntartója. Jóllehet, a közoktatási intézmények
túlnyomó többségét a helyi önkormányzatok tartják fenn, a közoktatási
törvény az alapelvek között rögzíti, hogy közoktatási intézményt az állam,
a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi
önkormányzat, a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett egyházi jogi
személy, továbbá a Magyar Köztársaság területén alapított és itt székhellyel
rendelkező, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, alapítvány,
egyesület és más jogi személy, továbbá természetes személy alapíthat és
tarthat fenn. A nem helyi önkormányzatok által fenntartott intézményekre
a közoktatási törvény külön rendelkezéseket is tartalmaz.
A helyi önkormányzatokról szóló törvény a kötelezően ellátandó feladatok
közé sorolja az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és
nevelésről való gondoskodást. E feladatokat a helyi önkormányzatok a közoktatási
törvényben meghatározottak szerint látják el. A jogszabályok nem intézményfenntartásról
rendelkeznek, hanem szolgáltatás nyújtásáról. Ennek megszervezése és működtetése
során a helyi önkormányzat demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot
teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. Amennyiben a helyi
önkormányzat legalább két intézményt tart fenn, köteles a közoktatási
feladatai megszervezéséhez szükséges döntései előkészítéséhez feladatellátási,
intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervet készíteni.
A fenti rendelkezésekből is levonható az a következtetés, hogy a közoktatási
szolgáltatást csak széles körű együttműködés révén lehet demokratikusan
megszervezni. Mivel az oktatási jogok biztosa a gyermeket, a tanulót,
a pedagógust, a szülőt, valamint azok közösségeit megillető oktatási jogok
elősegítésében működik közre, a fenntartói jogok nem tartoznak a hivatal
hatáskörébe. Ez a magyarázata annak, hogy a fenntartó által hozott neveléssel-oktatással
kapcsolatos döntésekkel tudtunk érdemben foglalkozni.
A szakmai önállóságot, az intézményvezető
önállóságát sértő fenntartói intézkedések
Az iskola és a fenntartó viszonyában az összekötő kapocs az intézmény
vezetője, akit a fenntartó nevez ki. A jogszabály a tantestület vezetését,
a nevelő és oktató munka irányítását és ellenőrzését, valamint a munkáltatói
jogok gyakorlását az intézmény vezetőjének feladatkörébe utalja, ugyanakkor
a jogszabály a fenntartói irányítás kifejezett korlátjaként fogalmazza
meg, hogy az nem sértheti az iskola szakmai önállóságát.
Nyilvánvaló, hogy az önkormányzat mint fenntartó, az ellátandó feladathoz
és a gyermeklétszámhoz igazítja az intézmények szervezeti kereteit, hiszen
ez része az önkormányzati szintű gazdálkodási - ezen belül létszám-gazdálkodási
- feladatainak, kötelezettségeinek. Ezért a feladatellátás irányításában,
szervezésében a fenntartónak is részt kell vennie, ám nem vonhat el jogokat
az intézményvezetőktől.
|
A beadványban a panaszos azt sérelmezte, hogy egy
önkormányzati határozat szerint azokban az iskolákban, ahol egy
első osztály indítását engedélyezték, az igazgató akkor indíthat
még egy első osztályt, ha az kizárólag kerületi gyerekekkel minimum
húsz fős létszámú lesz, és az eredetileg indított első osztályba
is legalább huszonhárom, kizárólag kerületi illetőségű gyerek kerül
felvételre. Az igazgató aggályosnak tartotta, hogy a határozat szerint
csak kerületi gyerekeket iskolázhat be. A megfogalmazás ugyanis
arra engedett következtetni, hogy kerületen kívüli tanulókat akkor
sem vehet fel, ha az osztályokba az önkormányzat által meghatározott
létszámú kerületi gyermeket már beírattak, holott a közoktatási
törvény 66. § (1) bekezdése értelmében a felvételről az iskola igazgatója
dönt. A polgármesterhez fordultunk, aki tájékoztatta hivatalunkat,
hogy a képviselő-testület a következő ülésén a kifogásolt határozatot
hatályon kívül helyezte, majd új, a jogszabályoknak megfelelő határozatot
hozott. (VI/185/2000.)
|
Több esetben fordultak hivatalunkhoz az óvodai csoportok, iskolai osztályok
létszámával összefüggő jogsérelem kapcsán. A közoktatási törvény 3. számú
melléklete meghatározza a maximális csoportlétszámokat, azzal a kiegészítéssel,
hogy azt legfeljebb húsz százalékkal lehet átlépni. A csoportlétszám átlépésére
a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál akkor van lehetőség,
ha az óvodában csak egy óvodai csoport, illetőleg az iskolában az adott
évfolyamon csak egy iskolai osztály indul; továbbá a nevelési év, tanítási
év során abban az esetben, ha új gyermek, tanuló átvétele miatt indokolt.
Ettől a rendelkezéstől az intézményeknek nincs lehetőségük eltérni.
|
Beadvány érkezett egy általános iskola negyedik
osztályába járó gyermekek szüleitől. A panaszosok azt kifogásolták,
hogy a képviselő-testület döntést hozott két osztály összevonásáról.
Az így kialakult osztály létszáma harminchat fő lett, a törvény
pedig huszonhat főben határozza meg a maximális létszámot. Vizsgálatunk
során megtudtuk, hogy az osztályösszevonásra a pedagóguslétszám
csökkenése miatt került sor, ám a következő tanévben e jogsértést
a képviselő-testület megszünteti. A pedagógushiánnyal küszködő iskola
gondjai érthetőek, ám a törvényi előírások mellőzésére ez nem lehet
indok. Ezért azzal az ajánlással fordultunk a polgármesterhez, hogy
munkáltatói jogkörével élve, utasítsa az intézmény vezetőjét, hogy
a hiányzó pedagógusok helyét folyamatosan pályáztassa, és tegyenek
meg mindent azért, hogy a törvényben előírt maximális osztálylétszámot
ne lépjék túl az iskolában. (VI/623/2000.)
Egy község óvodájában a képviselő-testület döntése
értelmében csoportmegszüntetésre került sor. A panaszos előadta,
hogy ennek eredményeképpen az óvodai csoportokban túllépik a maximális
csoportlétszámot. A polgármester arról tájékoztatta hivatalunkat,
hogy a képviselő-testület a 2000. évi költségvetés forráshiánya
miatt felülvizsgáltatta az önkormányzati intézmények feladatellátását,
ennek eredményeképp került sor a csoportmegszüntetésre. A vezető
óvónő a felvételik során - a dolgozók véleményét kikérve - úgy határozott,
hogy nem utasítja el egyetlen gyermek felvételét sem, tekintettel
arra, hogy ez nem okoz zavart az intézmény működtetésében, és így
egy gyermek sem marad óvodai ellátás nélkül. Ezzel a döntéssel továbbra
is biztosított minden kisgyermek közösségben való, kiegyensúlyozott
fejlődése, ami megegyezik az óvodai nevelést igénylő szülők akaratával.
Megítélésünk szerint a csoportlétszámokat nem lépték túl jelentős
mértékben, így a túllépés nem csökkentette az ellátás színvonalát.
Ezért a panaszt annak csekély jelentősége miatt elutasítottuk. (VI/365/2000.)
|
A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM
rendelet 29. § (1) bekezdése szerint a nevelőtestületi értekezlet összehívására
az igazgató, a nevelőtestület egyharmada, valamint - a nevelőtestület
egyetértésével - az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat
jogosult. Ennek megfelelően más személy, így a polgármester sem rendelkezik
jogszabályi felhatalmazással a nevelőtestületi értekezlet összehívására.
|
A panaszt egy iskola tantestületének nyolc tagja
nyújtotta be. A beadványban az iskola autonómiájának megsértését
kifogásolták. A pedagógusok sérelmezték, hogy a polgármester támadta
az iskola munkáját, valamint az igazgató tudta nélkül két alkalommal
is összehívatta a tantestületet. A polgármester hivatalunkhoz megküldött
válaszában arra hivatkozva ismerte el a sérelmezett intézkedést,
hogy a képviselő-testület iskolát érintő határozatait ismertette.
A fenti jogszabályra tekintettel kezdeményeztük a polgármesternél,
hogy a jövőben a pedagógusok tájékoztatása a jogszabályoknak megfelelően
történjen, illetve a polgármester tartózkodjon a nevelőtestület
vezetésének és a pedagógusok utasításának körébe tartozó cselekményektől.
A polgármester a kezdeményezést elfogadta. (VI/190/2000.)
|
Számos, iskolaigazgatóktól érkező panaszban a vezetők azt kifogásolták,
hogy munkáltatói jogaik gyakorlásában, például létszámgazdálkodással összefüggő
kérdésekben korlátozták őket.
|
A beadványban egy iskolaigazgató a költségvetési
intézmények munkaerő-gazdálkodásának korlátozását sérelmezte. A
panaszos aggályosnak tartotta azt a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének
módjait korlátozó intézkedést, amely szerint, ha a munkáltató egy
dolgozója közalkalmazotti jogviszonyát közös megegyezéssel vagy
áthelyezéssel szünteti meg, a megüresedett álláshely betöltéséhez
a polgármester engedélyét kell kérni. Megítélésünk szerint ez mind
a munkáltatót, mind a munkavállalót hátrányos helyzetbe hozta, amire
felhívtuk a polgármester figyelmét. A panaszostól kaptunk tájékoztatást
arról, hogy a polgármester visszavonta jogsértő rendelkezését. (VI/33/2000.)
|
Iskolaátszervezések
A vizsgált időszakban jelentős volt az iskolaátszervezés kérdéskörét
érintő beadványok száma. Bár az ügyek vizsgálata során a hatáskörünk,
illetve a jogsérelem hiányát állapítottuk meg, a beérkezett panaszok nagy
száma miatt szükségesnek tartjuk az iskolaátszervezés kapcsán kialakított
álláspontunk ismertetését. Egy-egy iskola integrálásával, megszüntetésével
kapcsolatos aggodalmaikkal egy alkalommal a diákok, a többi esetben szülői
szervezetek, intézményvezetők és pedagógusok közösségei fordultak hivatalunkhoz.
A panaszosok több esetben ügyvédi képviseletet is igénybe vettek. Meglátásunk
szerint az iskolabezárások kapcsán a tanulókat, szülőket és pedagógusokat
jellemzően érdeksérelem, nem pedig jogsérelem éri. A közoktatási törvény
102. § (2) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a fenntartó dönt a közoktatási
intézmény létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről. Az, hogy a
jogszabály a fenntartó hatáskörébe utalja az iskola létesítésével, átszervezésével,
megszüntetésével kapcsolatos döntéseket, azt jelenti, hogy kizárólag az
önkormányzat joga és felelőssége az ilyen döntések meghozatala. Döntési
szabadságát korlátozza azonban, hogy közoktatási intézményét csak akkor
szüntetheti meg, ha az adott tevékenységről továbbra is megfelelő színvonalon
gondoskodik oly módon, hogy annak igénybevétele a tanulónak, szülőnek
nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a megyei
önkormányzat fejlesztési tervre épített szakvéleményét.
|
Egy iskola szülői szervezete panasszal fordult
hivatalunkhoz a város közoktatási koncepciójának felülvizsgálatára
vonatkozó önkormányzati döntéssel kapcsolatban. A beadványban a
szülők azt sérelmezték, hogy az önkormányzat iskolájukat jogutód
nélkül megszünteti. Kérdésesnek találták, hogyan biztosítható az
iskola bezárása után az oktatás megfelelő színvonala. Úgy vélték,
hogy ha másik iskolába kellene átíratni gyermekeiket, az aránytalan
terheket róna rájuk. Gyermekeik testi fejlődését is féltették, hiszen
véleményük szerint a tanulók egészségükre ártalmasabb környezetbe
kerültek volna. Ezen állításukat egy környezeti hatástanulmánnyal
igazolták. A polgármester a szülők észrevételeire reagálva közölte,
hogy a döntést az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény
90. § (1) bekezdés c) pontjára alapozták, miszerint az ellátandó
feladat más módon vagy más szervezetben hatékonyabban teljesíthető.
Kifejtette, hogy valamennyi, az önkormányzat által kijelölt iskolába
áthelyezett és együtt maradó osztály számára az önkormányzat továbbra
is biztosítja az emelt szintű oktatást, és a megrendelt tankönyvek
használatának sincs akadálya, és mivel a befogadó iskolák ugyanazon
a lakótelepen vannak, csupán néhány perccel növekszik az iskola
elérésének útja. Az ügyet jogsértés hiányában lezártuk. (VI/239/2000.)
|
A közoktatási törvény 102. § (3) bekezdése további garanciát is nyújt
az oktatási szereplők számára. Eszerint a fenntartónak az iskolaátszervezéssel
összefüggő döntése előtt be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének,
az iskolaszéknek, az iskolai szülői szervezetnek vagy közösségnek, az
iskolai diákönkormányzatnak a véleményét. Bár a vélemények tartalma nem
köti a képviselő-testületet döntése meghozatalában, azok beszerzésének
elmulasztása esetén a fenntartó jogsértést követ el.
|
Egy beadványban azt sérelmezték, hogy az iskolaátszervezés
előtt a képviselő-testület nem kérte ki sem a nevelőtestület, sem
az iskolaszék véleményét. A vélemények beszerzése a fenntartó kötelessége,
így az, hogy nem kértek véleményt, jogszabálysértést eredményezett.
(VI/192/2000.)
|
Több olyan beadványt is kaptunk, melyek szerint az önkormányzat még
nem hozta meg a döntést, amely az iskolákat egyesítené vagy megszüntetné,
így a feltételezett jogsérelem még nem következett be, tehát a jogszabály
alapján nem indíthattunk eljárást. Egy tervezett intézkedés, egy meg nem
született határozat ugyanis nem sérthet jogokat. A védett jogok sérelmének
közvetlen veszélye is feltételez egy meghozott döntést, amit ugyan még
nem hajtottak végre, de a végrehajtás csak jogsértő módon történhetne
meg.
|
Egy panaszos azt sérelmezte, hogy az önkormányzat
az iskola átszervezését tervezi, konkrét intézkedésre azonban még
nem került sor. A sajtóból viszont már az iskola megszüntetéséről
lehetett olvasni, ellehetetlenítve ezzel az iskola megfelelő működését.
Tájékoztattuk a panaszost, hogy döntés hiányában ügyében nem tudunk
eljárni. (VI/97/2000., VI/115/2000.)
|
Az oktatási intézményekben kialakuló konfliktusok akkor jutnak el az
oktatási jogok biztosához, amikor azok felszínre kerülnek. A hozzánk érkezett
jelzések alapján azonban elmondható, hogy számos konfliktus rejtve marad.
Az elfojtott konfliktusok előbb-utóbb nyílttá válnak, ám ekkor olyan hevesen
és látványosan, hogy a kulturált feloldásnak kisebb az esélye, az érzelmek
pedig háttérbe szorítják a konfliktus valódi okait. Az elhallgatásnak,
elfojtásnak számos oka lehet. A pedagógusok gyakran presztízsveszteségként
élik meg, hogy a tanulók jelzéssel élnek, vagy a szülők nemtetszésüket
fejezik ki. Mint korábban is említettük, a közoktatási intézményekben
nincsenek olyan konfliktusfeloldó mechanizmusok, amelyek lehetővé tennék
az ellentétek felvállalását, elemzését, az okok feltérképezését, az orvoslás
érdekében kialkudott megegyezést. A jelenséghez hozzátartozik az iskolára
oly jellemző hierarchikus viszony, amelynek hozadéka, hogy az erősebb
pozícióban lévő csoportok vagy személyek fölényüket kihasználva egyoldalúan
kívánják az ügyet lezárni. Az eredmény nem lehet más, mint ellenállás,
engedetlenség, kibújás a döntés végrehajtása alól.
Megítélésünk szerint ezek a jelenségek gátolják az oktatási jogok érvényesülését.
Meggyőződésünk, hogy a demokratikus nevelés alapja az oktatási intézmény
demokratikus légköre és a felmerülő konfliktusok demokratikus módon való
rendezése. Az iskolán belüli érdek-képviseleti, döntéshozói testületek
működése, továbbá a nyilvánosság mértéke meghatározza a konfliktusok kezelésének
módját. Mindez pedagógiai erővel is bír, hatással van az oktatás szereplőinek
a joghoz, a jogérvényesítéshez való viszonyára. Ezért célszerűnek tartottuk
egy olyan átfogó vizsgálat megszervezését, amellyel rávilágíthatunk az
oktatási jogok érvényesülését akadályozó tényezőkre. A vizsgálatot a Kurt
Lewin Alapítvány és az ELTE Szociológiai Intézete végzi Ligeti György
szociológus vezetésével.
Bár a jelentés nyár elejére készül el, a vizsgálat jelenlegi szakaszában
igazolódni látszanak előfeltevéseink. Néhány előzetes megfigyelést szeretnénk
ismertetni. Sok esetben követ el az iskola a gyermek vélt érdekében törvénytelenséget.
Az elbocsátások, az iskolából való eltanácsolások jogszerűtlensége nemcsak
a fegyelmi eljárás hiányát, hanem a konfliktuskezelés súlyos problémáit
is mutatja. Több intézményben a problémákat az egyik fél - legyen az tanár
vagy diák - eltávolításával látják megoldottnak a konfliktusban résztvevők.
A diákönkormányzat lehetetlenné tétele olyan jelenség, amelyet valójában
senki nem akar, mégis megtörténik. Olyan diákönkormányzati patronáló tanárok
jutnak szerephez, akik elfogadhatatlanok a diákok számára, de tökéletesen
megfelelnek az iskola vezetőinek. Figyelemre méltó tapasztalat, hogy tanárok,
egész tantestületek fektetnek hatalmas energiát ellenőrzési rendszerek
bevezetésébe és működtetésébe ahelyett, hogy maguk szerveznének a tanulók
számára olyan programokat, amelyek az ellenőrzést kiválthatnák.
|