INTÉZKEDÉSI LEHETŐSÉGEK
Amennyiben vizsgálatunk során az oktatási jogok sérelmét - vagy annak
közvetlen veszélyét - tapasztaljuk, a korábban már említett kezdeményezés,
illetve ajánlás eszközével élhetünk. Kezdeményezéssel a jogsértő intézményhez,
ajánlással pedig az intézmény felettes szervéhez fordulunk, és felhívjuk
azokat a jogsérelem, illetve a jogsérelem közvetlen veszélyének megszüntetésére.
Mind a kezdeményezés, mind az ajánlás sajátos jellegű intézkedés, hiszen
- a hatósági döntésekkel ellentétben - nem rendelkeznek kötelező erővel,
végrehajtásukra a megszólított intézmények nem kötelesek. A rendelet csupán
a határidőn belüli válaszadásra kötelezi az intézményeket, a 7. § (9)
bekezdése értelmében ugyanis az intézménynek a kezdeményezésre, illetve
az ajánlásra vonatkozó állásfoglalásáról és az annak alapján megtett intézkedéseiről
a közléstől számított harminc napon belül értesítenie kell hivatalunkat.
A megszólított intézmény válaszadási kötelezettsége folytán eljárásunk
nem ér véget a kezdeményezés, illetve az ajánlás közlésével. A jogszabályi
rendelkezés éppen azt a célt szolgálja, hogy folytatódjon a szakmai párbeszéd
az oktatási intézmény és hivatalunk között, és ebben a dialógusban mindkét
fél lehetőséget kapjon az álláspontját alátámasztó érvek kifejtésére.
Az intézkedések más módon nem is tölthetnék be sikeresen funkciójukat,
hiszen kötelező erő hiányában az intézményeknek valóban meg kell győződniük
a javasolt megoldás helyességéről, jogszerűségéről. Így érhetjük el, hogy
az ajánlást, illetve a kezdeményezést az intézmények önként végrehajtsák,
és arról is gondoskodjanak, hogy a jövőben hasonló jogsértés ne forduljon
elő. A működésünkről szóló rendelet arra is lehetőséget biztosít, hogy
e párbeszéd eredményeként - ha a megszólított intézmény érvei meg- győzőek
számunkra - visszavonjuk vagy módosítsuk a korábban tett kezdeményezést,
illetve ajánlást. Erre mindezideig csupán egy alkalommal került sor. (VI/194/2000.)
Az intézkedések hatékonyságát mutatja, hogy működésünk során harmincöt
alkalommal éltünk a kezdeményezés, illetve az ajánlás eszközével, a megszólított
intézmények pedig mindössze néhány esetben nem fogadták el az azokban
megfogalmazott álláspontunkat. Nem csupán az intézmények egyedi ügyekben
hozott határozatai, intézkedései okozhatják az oktatási jogok sérelmét.
Működésünk során három esetben állapítottuk meg, hogy a védett jogok sérelme,
illetve annak közvetlen veszélye a jogszabályoknak vagy az állami irányítás
egyéb jogi eszközeinek hiányosságaira vezethető vissza. Ezekben az esetekben
éltünk az Ojbr. által biztosított lehetőséggel, hogy a jogsérelem elkerülése,
illetve megszüntetése érdekében javaslatot tegyünk az oktatási miniszternek
a jogszabály, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszköze kiadására,
módosítására vagy hatályon kívül helyezésére. (VI/154/2000., VI/197/2000.,
VI/241/2000.) A rendelet azt is előírja számunkra, hogy amennyiben jogsértés
jut tudomásunkra, az eljárásra jogosult hatóságot megkeressük, bejelentést,
illetve feljelentést tegyünk. Mindezideig egy alkalommal szereztünk tudomást
olyan jogsértésről, amely megalapozta szabálysértési feljelentés tételét.
(VI/286/2000.) Hivatalunknak - az eljárási garanciák megtartása mellett
- lehetősége van arra is, hogy a nyilvánossághoz forduljon. Tevékenységünkről
éves beszámolónk közzététele mellett a sajtó útján is tájékoztatjuk a
nyilvánosságot, 2001. március 15-étől pedig hivatalunk a www.oktbiztos.hu
címen az interneten is elérhető.
|
előző 
