AZ OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HATÁSKÖRE, ELJÁRÁSÁNAK FELTÉTELEI
Hivatalunk az oktatási jogok sérelme vagy annak közvetlen veszélye esetén
járhat el. Az Ojbr. 3. §-a szerint védett oktatási jogoknak kell tekinteni
az oktatás valamely szereplőjét, így a gyermeket, a tanulót, a hallgatót,
a kutatót, a pedagógust, az oktatót, a szülőt, valamint azok közösségeit
megillető azon jogokat, amelyeket számukra az Alkotmány kulturális jogokat
garantáló 70/F. §-a és 70/G. §-a, valamint a közoktatásról, a felsőoktatásról
és a szakképzésről szóló törvények biztosítanak. Eljárást indíthatunk
a fent megjelölt törvényekben biztosított jogok tartalmát és garanciáit
rögzítő más jogszabályi rendelkezések megsértése, illetve annak közvetlen
veszélye miatt is. A fenti rendelkezés szerint nemcsak a már bekövetkezett,
illetve fennálló jogsérelmek észlelése esetén indíthatjuk meg vizsgálatunkat,
hanem akkor is, ha oktatási jog sérelmének közvetlen veszélyéről szerzünk
tudomást. Tapasztalataink szerint a panaszosok sokkal gyakrabban fordulnak
hozzánk, ha már megtörtént a jogsértés, semmint a lehetséges jogsértés
bekövetkezésének közvetlen veszélye miatt, de utóbbira is van példa. A
jogsérelem közvetlen veszélyére tekintettel javasoltuk az Országos Középiskolai
Tanulmányi Verseny szabályzatának módosítását. A szabályzatnak a panaszos
által kifogásolt rendelkezéséről - amely nem tette lehetővé, hogy a fegyelmi
büntetéssel sújtott, vagy fegyelmi eljárás alá vont tanulók is részt vegyenek
a versenyen - megállapítottuk, hogy végrehajtása az oktatási jogok sérelmét
eredményezheti, ezért hatályon kívül helyezését javasoltuk. Javaslatunkat
az oktatási miniszter elfogadta. (VI/154/2000.) Nem állapítottuk meg azonban
az oktatási jogok sérelmének közvetlen veszélyét azokban az iskolaátszervezéssel
kapcsolatos ügyekben, amelyekben még nem született meg az önkormányzat
átszervezésről szóló döntése, csupán tervezték az intézkedést. A jogsérelem
közvetlen veszélyének megállapításához ugyanis szükséges, hogy a kérdésről
döntés szülessék, amelyet ugyan még nem hajtottak végre, azonban végrehajtására
csak jogsértő módon kerülhetne sor. (VI/97/2000., VI/115/2000.) A működésünkről
szóló rendelet a vizsgálat megindításának két útját biztosítja. Az eljárás
indulhat egyrészt kérelemre, amikor a hozzánk forduló panaszos érintettsége
is feltétele a vizsgálat megindításának, másrészt indulhat - a rendeletben
meghatározott feltételek megvalósulása esetén - hivatalból. A kérelmező
érintettségének hiányában, vagyis, ha nem az arra jogosult nyújtja be
a beadványt, nem folytathatunk vizsgálatot, a beadványt érdemi vizsgálat
nélkül el kell utasítanunk. Hasonló módon járunk el akkor, ha névtelen
beadvány érkezik hivatalunkba, ebben az esetben ugyanis nem tudjuk megállapítani,
hogy a hozzánk forduló panaszos jogosultnak tekinthető-e. A működésünkről
szóló rendelet megerősíti, hogy cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes
személy helyett annak törvényes képviselője is fordulhat hivatalunkhoz.
Így például a közoktatásban biztosított tanulói jogok sérelme miatt szülői
panaszok alapján is vizsgálatot indíthatunk, az egyetemi és főiskolai
hallgatókat érintő jogsérelmek esetében azonban a szülői beadványokat
nem fogadjuk el. Amennyiben a nem jogosulttól származó panasz súlyos,
vagy az állampolgárok nagyobb csoportját érintő jogsérelemre, illetve
annak közvetlen veszélyére hívja fel figyelmünket, lehetőségünk van -
a kérelem elutasítása mellett - a vizsgálatot hivatalból megindítani.
(VI/448/2000.) Eljárásunk az Ojbr. szerint írásbeli beadvány alapján indul.
Ezért és a gyorsabb ügyintézés érdekében mindig arra kérjük a hozzánk
fordulókat, hogy írásban - levélben, faxon vagy e-mailen - juttassák el
hozzánk panaszukat. Természetesen külön figyelmet fordítunk arra, hogy
vizsgálatunk során személyesen is találkozzunk az érintettekkel, kérésükre
a panaszosokat személyesen is meghallgatjuk, valamint a hivatalunkhoz
fordulóknak telefonon is igyekszünk segítséget adni. Mint fentebb említettük,
a működésünkről szóló rendelet lehetőséget ad arra, hogy saját kezdeményezésünkre,
hivatalból indítsunk vizsgálatot, ha súlyos vagy az állampolgárok nagyobb
csoportját érintő jogsérelemről, illetve annak közvetlen veszélyéről szerzünk
tudomást. A 2000. évben hivatalból indított, átfogó jellegű vizsgálatainkról
az ügyeinket bemutató fejezetben lesz szó. A jogbiztonság elvének érvényre
juttatása érdekében, valamint amiatt, hogy az időben távoli jogsérelmek
körülményei általában nem tárhatók fel kellő alapossággal, a működésünkről
szóló rendelet határidőt állapít meg a panasz előterjesztői számára. Kérelemre
akkor indíthatunk eljárást, ha a jogsérelem az Ojbr. hatálybalépését,
vagyis 1999. október 23-át megelőző egy éven belül keletkezett, és a panaszos
a közigazgatási eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésétől, illetve
- közigazgatási jogorvoslati lehetőség hiányában - a jogerős határozat
vagy intézkedés meghozatalától számított egy éven belül nyújtja be kérelmét
hivatalunkhoz. Kivételt jelent e rendelkezés alól a jogszabállyal vagy
az állami irányítás egyéb jogi eszközével kapcsolatos kérelem, amely határidő
nélkül terjeszthető elő. Hivatalból pedig akkor indíthatunk vizsgálatot,
ha a jogorvoslati eljárás jogerős befejezésére a rendelet hatálybalépése
után került sor, más időbeli megkötést erre az esetre a jogszabály nem
ír elő. Hivatalunkhoz a jogosult abban az esetben fordulhat, ha a rendelkezésére
álló jogorvoslati lehetőségeket - a bírósági eljárás kivételével - kimerítette.
A közigazgatási jogorvoslati lehetőségeken kívül e körbe tartoznak azok
is, amelyeket az oktatási jogszabályok biztosítanak. A sérelmet szenvedett
félnek a jogszabályok alapján szinte minden esetben lehetősége van arra,
hogy panaszával az intézmény vezetőjéhez, illetve fenntartójához forduljon.
Számos esetben azért kellett érdemi vizsgálat nélkül elutasítanunk a beadványt,
mert a panaszosok nem éltek a jogszabályok által biztosított jogorvoslati
lehetőségekkel. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy az oktatási intézményekben
felmerülő problémák megoldása érdekében meg kell kísérelni az intézményen
belül, helyben rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek igénybevételét,
hiszen gyakran az érintettek közötti párbeszéd, az információcsere önmagában
is a konfliktus tisztázásához és megoldásához vezethet. Ilyen együttműködési
készség nélkül pedig az esetek többségében hivatalunk eljárása sem lehet
eredményes, nem vezethet tartós megoldáshoz. Amennyiben a panaszosok a
jogorvoslati lehetőségek igénybevétele nélkül rögtön hozzánk fordulnak,
az is megtörténhet, hogy a jogorvoslatra biztosított határidőt is elmulasztják,
a jogorvoslatok kimerítésének hiányában azonban hivatalunk sem járhat
el ügyükben. Eljárásunk nem válthatja ki a jogszabályokban biztosított
jogorvoslati lehetőségek igénybevételét, jellegénél, eszközrendszerénél
fogva hivatalunk csak kivételes jogvédelmi szerepet vállalhat. Érdemi
vizsgálat nélkül el kell utasítanunk a beadványt akkor, ha az ügyben bírósági
eljárás indult, vagy már jogerős bírósági határozat született. Ezt a jogbiztonság
és a hatalommegosztás alkotmányos elve követeli meg. A panaszt elutasítjuk,
ha ugyanabban az ügyben már folytattunk vizsgálatot, és a beadvány a korábbi
eljárás során megismertekhez képest nem tartalmaz új tényeket. Hasonlóan
kell eljárnunk akkor, ha a beadvány nyilvánvalóan alaptalan, ám ilyen
okból még nem utasítottunk el panaszt. Az eljárásunkat szabályozó rendelet
szerint elutasíthatjuk a kérelmet, ha az abban szereplő jogsérelem, illetőleg
annak közvetlen veszélye csekély jelentőségű, ezzel az eszközzel azonban
csak ritkán élünk. A jogsérelem csekély jelentőségére tekintettel szüntettük
meg eljárásunkat abban az ügyben, amelyben megállapítottuk, hogy bár egy
községben valóban túllépték a megengedett óvodai csoportlétszámokat, ennek
célja az volt, hogy a településen egyetlen gyermek se maradjon óvodai
ellátás nélkül, a túllépés mértéke pedig nem volt jelentős, és az ellátás
színvonalát nem csökkentette. (VI/365/2000.) A működésünkről szóló rendelet
szerint tehát, ha a beadvány bármely eljárási feltételnek nem tesz eleget,
érdemi vizsgálat nélkül elutasítjuk, amennyiben pedig ilyen körülményről
vizsgálatunk során szerzünk tudomást, az eljárást megszüntetjük. Minden
esetben kiemelt figyelmet fordítunk azonban arra, hogy a hozzánk fordulók
beadványuk elutasítása esetén is megfelelő tájékoztatást kapjanak az általuk
sérelmezett helyzet jogi hátteréről, a rendelkezésükre álló jogérvényesítési
lehetőségekről. Így járunk el a pedagógusoktól, illetve egyetemi és főiskolai
oktatóktól érkező, munkaügyi - például besorolásukkal, illetményükkel,
közalkalmazotti jogviszonyuk megszüntetésével kapcsolatos - problémát
tartalmazó beadványok esetében is.
|
előző 
