Pedagógusjogok

A pedagógusok jogai körében - csakúgy, mint a tanulói jogoknál - megkülönböztethetjük az Alkotmányban biztosított, illetve az oktatással közvetlenül összefüggő jogokat. Amint az alább következő ügyek mutatják, a pedagógusok sokkal gyakrabban fordultak hozzánk emberi jogaik, mint a közoktatási törvényből eredő jogaik sérelme miatt. Ennek magyarázata lehet, hogy az emberi jogok sok esetben természetes jogérzékkel is felismerhetőek, míg az egyéb pedagógusjogok sérelmének érzékeléséhez a jogszabályok mélyebb ismeretére volna szükség. Azonban a jelenlegi pedagógusképzés során ritkán oktatnak jogi ismereteket, és a továbbképzési programok között is csak elvétve található jogi kurzus. Munkánk során, panaszügyek intézésekor csakúgy, mint szakmai fórumokon vagy előadásokon, gyakran folytatunk eszmecserét pedagógusokkal az oktatási jogokról, azok gyakorlati megvalósulásáról, a jog és a pedagógia viszonyáról. Tapasztalataink szerint ezek a kérdések a pedagógusokat is foglalkoztatják, hiszen egyrészt őket is érhetik jogsértések, másrészt figyelniük kell arra, hogy munkájuk során az oktatás más szereplőinek jogait tiszteletben tartsák. Erre utal az is, hogy a hivatalunkhoz eljuttatott beadványok mintegy harmadát ők fogalmazták meg. Bár az ügyek többségében a pedagógusok az őket ért jogsértéseket kifogásolták, számos esetben abban kérték véleményünket, hogy az általuk javasolt pedagógiai megoldások közül melyik felel meg a jogszabályoknak. A beadványok azt mutatják, hogy a pedagógusok jogai éppúgy sérülhetnek, mint az oktatás más szereplőinek jogai, és - az előzetes kétségek ellenére - hivatalunk természetesen a pedagógusok jogainak érvényesítésében is segítséget nyújt.

A pedagógusok alkotmányos alapjogai

Mint már említettük, a pedagógusoktól érkezett panaszok többsége em- beri méltóságuk sérelmével kapcsolatos. Ezeknél az ügyeknél a tanulók méltóságának sérelme kapcsán már említett bizonyítási nehézséggel kellett szembenéznünk. Eljárásunk során gyakran előfordult, hogy amikor az intézményvezetőt felkértük nyilatkozattételre, nem ismerte el, hogy kollégája emberi méltóságát megsértette. Ilyen esetekben a panaszosnak kellett volna bizonyítani állításait, ám amikor erre felhívtuk a figyelmét, gyakran visszavonta panaszát, hiszen nem sok esélyt látott arra, hogy sikerül bizonyítania a sérelmét. Arra is volt példa azonban, hogy a pedagógus hivatalunkhoz elküldött panasza nyomán személyes egyeztetés megszervezését láttuk szükségesnek.

Egy pedagógus az iskolaigazgató vele szemben alkalmazott módszereit kifogásolta, melyek elmondása szerint emberi méltóságát, szakmai tekintélyét sértették. A panaszos sérelmezte, hogy az igazgató az oktatási szakértő véleményét semmibe véve, alkalmatlannak minősítette a pedagógiai munkára, oktatási-nevelési módszereit a tanulók előtt kritizálta, a pedagógus szakmai önállóságát sértve beavatkozott munkájába. Egy óralátogatás során az igazgató nem engedte, hogy a pedagógus kiossza a dolgozatokat a diákoknak, hanem a tanulók előtt bekérte azokat ellenőrzésre. Humán szakos tanárként felülbírálta a reál szakos tanár pedagógiai módszereit. Kötelezte a pedagógust, hogy a szülői értekezlet témáját írásban adja át az értekezlet előtt, holott erre más kollégákat nem szólított fel. Két alkalommal is ellenőrizte a pedagógus által az adott félévben íratott összes írásbeli dolgozatot. A pedagógus úgy érezte, hogy ezek az intézkedések személye ellen irányultak, emberi méltóságát, szakmai önállóságát sértették. Álláspontunk szerint fontos, hogy az igazgató ellenőrizze a pedagógusok munkáját, hiszen ez nemcsak joga, de a közoktatási törvény 55. § (2) bekezdése szerint kötelessége is. Az ellenőrzés módja azonban nem sértheti a pedagógus méltóságát, hiszen a közoktatási törvény 19. § (1) bekezdés a) pontja alapján a pedagógust munkakörével kapcsolatban megilleti az a jog, hogy emberi méltóságát, személyiségi jogait tiszteletben tartsák. A panaszos által felsorolt ellenőrző cselekmények nem önmagukban voltak jogsértőek, hanem a körülmények által váltak azzá, mivel az igazgató visszaélt hatáskörével. A személyes egyeztetést követően megfogalmazott kezdeményezésünket - melyben felhívtuk a jogszabályok rendelkezéseinek betartására, a pedagógusok emberi méltóságának tiszteletben tartására - a vezető elfogadta. (VI/284/2000.)

Az Alkotmány 70/G. §-a és a közoktatási törvény 19. § (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy a pedagógust megilleti a tanítás szabadsága, a nevelési és oktatási módszerek megválasztásának joga. Több olyan panasz érkezett hozzánk, melyben a pedagógusok azt sérelmezték, hogy az iskola vezetője ezt a jogukat nem tartotta tiszteletben: hátrányosan megkülönböztették őket - az iskola pedagógiai programjának megfelelő - tanítási módszereik miatt.

Egy pedagógus az irodalom oktatása során sajátos módszert használt, ami miatt támadások érték, holott a tanulókkal elért eredményei igazolták jó szakmai teljesítményét. Az igazgató több tanítási évben sem bízta meg osztályfőnöki feladatokkal. Eljárásunk során az igazgató álláspontját is kértük, aki arról tájékoztatott minket, hogy a panaszos tanítási módszereit több kritika érte. A szülők aggodalommal figyelték gyermekük fejlődését, úgy látták, hogy tanulmányaik során nem haladtak megfelelő ütemben. A közoktatási törvény 19. § (1) bekezdés b) pontja szerint a pedagógusnak joga, hogy a pedagógiai program alapján a nevelés és tanítás módszereit megválassza, ám nem veszélyeztetheti a tantervi követelmények teljesítését. Az igazgató tájékoztatása szerint az iskolában huszonhárom osztály és ötvenöt tanár van, így nem lehet mindenki osztályfőnök. Az osztályfőnöki megbízásról való döntés a vezető joga. Nem jogsértő tehát, hogy a panaszos több egymást követő évben sem kapott osztályfőnöki megbízást. A rendelkezésünkre álló információk alapján nem állapítottuk meg az oktatási jogok sérelmét. (VI/291/2000.)

Pedagógusok fordultak hozzánk a véleményszabadság, illetve az információs önrendelkezési jog megsértése miatt is.

Egy középiskolai tanár azért fordult hivatalunkhoz, mert az iskola igazgatója arra utasította, hogy kobozzon el egy diákok által készített petíciót. Az iskolában ugyanis új igazgató választására került sor, és a pályázók között az intézmény akkori vezetője is szerepelt. A tanulók az iskola igazgatójával szemben fogalmazták meg kifogásaikat, és levelüket a polgármester számára akarták elküldeni. A hozzánk forduló pedagógus felismerte, hogy a vezető utasítása sértette a tanulók véleménynyilvánítási szabadságát, ezért azt nem hajtotta végre. A pedagógusok által készített hasonló tartalmú petíciót azonban a panaszos bemutatta az igazgatónak. (VI/128/2000.)

Eljárásunk során tájékoztattuk a pedagógust, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága olyan alkotmányos alapjog, amely a tanulókat és a pedagógusokat egyaránt megilleti, a pedagógusok a vezető kifejezett engedélye nélkül is megfogalmazhatják és kinyilváníthatják - az igazgatóra nézve akár kedvezőtlen - véleményüket.

Egy pedagógus azért fordult hozzánk, mert az iskola igazgatója a lopások megelőzése érdekében az oktatási intézmény egyes helyiségeiben (tantermekben, műhelyekben, tornateremben) videokamerák felszerelését határozta el. (VI/155/2000.)

A panaszost tájékoztattuk, hogy az igazgató tervezett intézkedése sérti az intézményben tartózkodó valamennyi személy személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jogát. Az adatvédelmi törvény értelmében ugyanis megfelelő szintű jogszabályi felhatalmazás hiányában személyes adatok csak az érintettek hozzájárulásával kezelhetők. Mivel a videokamerák által készített felvételek, az érintettek képmásai személyes adatnak minősülnek, az igazgató saját jogkörében nem dönthet ilyen figyelőrendszer bevezetéséről.

A pedagógusok oktatással közvetlenül összefüggő jogai

A közoktatási törvény 19. § (1) bekezdés e) és f) pontja kimondja, hogy a tanulók munkájának értékelése, teljesítményük minősítése a pedagógus joga. A pedagógus ezen autonómiája azonban nem korlátlan: határait a törvény más rendelkezései, többek között a szülők és tanulók jogai jelölik ki. A tanulók értékelésével összefüggő nagyszámú, diákoktól vagy szülőktől érkező panasz természetesen ezen határok átlépésével volt kapcsolatos, így ezekkel foglalkozunk részletesebben. A pedagógusok is csak e korlátok ismeretében gyakorolhatják autonómiájukat a jogszabályoknak megfelelően.
A közoktatási törvény 70. § (1) bekezdése szerint az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az értékelés szabadságának további határt szab az is, hogy az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület az osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érintett pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

Hivatalunkhoz fordult egy pedagógus, aki beadványában sérelmezte, hogy a tantestület az általa adott osztályzatot a közoktatási törvény szabályaitól eltérően, félévkor változtatta meg. Az intézményvezető kérésünkre tájékoztatta hivatalunkat arról, hogy egy felvételi előtt álló nyolcadikos tanuló esetében éltek ezzel a megoldással, mert az osztálynaplóban feltüntetett jegyek átlaga és a félévi osztályzat jelentős eltérést mutatott, és ezt a pedagógus nem tudta megfelelő indokokkal alátámasztani. Álláspontunk szerint a nevelőtestület döntése nem volt jogsértő, a közoktatási törvény 11. § (7) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a tanulói jogok érvényesítésére. Az eljárásban a tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan. A közoktatási törvény valóban csak az év végi osztályzatok esetén teszi lehetővé a tantestület számára, hogy a tanuló javára módosítsa az osztályzatot, a nyolcadik osztályos tanulók esetében azonban a továbbtanulás miatt nem az év végi, hanem a félévi osztályzatok a súlyosabbak, ezért indokolt volt a tantestület döntése. (VI/76/2000.)

Számos panasz azzal a kérdéssel függött össze, hogy a tanulók és szülők számára azonos értékűnek látszó érdemjegyek eltérő mértékben befolyásolták a félévi és év végi osztályzatokat. A pedagógusnak a tanári autonómia keretein belül lehetősége van arra, hogy az érdemjegyeket eltérő súllyal számítsa be a félévi, év végi eredménybe, az értékelés irányelveit azonban a pedagógiai programban kell rögzíteni. Az oktatási jogok biztosa nem foglalhat állást abban a kérdésben, hogy valamely érdemjegy vagy osztályzat a tanuló tudásának megfelelően került-e megállapításra, az ilyen tartalommal érkező panaszokat elutasítjuk. Kimutatható azonban az oktatási jogok sérelme, ha a szülőket, tanulókat az értékelés elveiről nem tájékoztatják megfelelően. Ezzel bővebben a szülők jogairól szóló fejezetben foglalkozunk.
A pedagógusnak a tanulók értékelésével összefüggő szabadsága gyakorlásakor nem csupán a szülők, hanem a tanulók jogait is tiszteletben kell tartania.

A hivatalunktól tájékoztatást kérő pedagógus lehetőséget adott a diákoknak rosszul sikerült dolgozataik kijavítására. Az elégtelen eredményt elért tanulók kötelesek voltak újabb dolgozatot írni mindaddig, amíg legalább elégséges eredményt nem értek el. Esetükben minden megírt dolgozat érdemjegye érvényben maradt. Azok, akik nem elégtelent írtak ugyan, de javítani szerettek volna, ezt megtehették, és ha jobb jegyet kaptak, akkor az előzőt a pedagógus törölte az osztályzatok közül. Ebben az esetben megállapítottuk, hogy az osztályozás módszere sértette a tanulók egyenlő elbírálásának elvét. Erről tájékoztattuk a kérdést feltevő pedagógust. (VI/125/2000.)

A pedagógusi autonómia jogszerű gyakorlásának fontos garanciáját jelentik azok a jogszabályi rendelkezések, melyek mind a tanulók, mind a szülők számára jogorvoslati lehetőséget biztosítanak a tanárok értékeléssel összefüggő jogsértő döntéseivel szemben. Ezeket részletesen a szülői jogokról szóló fejezetben mutatjuk be. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a fent említett határok között a pedagógus autonómiája teljes, a jogszabályok keretein belül szabadon dönthet az értékelés kérdésében. Így önmagukban nem alapozzák meg eljárásunkat azok az egyébként gyakori panaszok, amelyekben a tanulók érdemjegyeikkel való elégedetlenségüket fejezik ki, vagy a pedagógus - az iskola pedagógiai programjának megfelelő - értékelési módszereit kifogásolják.

Munkaügyi panaszok

A pedagógusoktól érkező panaszok jelentős része olyan kérdéseket érint, amelyekben az Ojbr. szerint nem járhatunk el. Ezek közé tartoznak a munkaügyi természetű viták. A közalkalmazottakra vonatkozó szabályok, illetve a Munka Törvénykönyve8 részletesen szabályozza az ilyen viták rendezésének módját, és a szakszervezetek széles körű jogosultságokkal rendelkeznek e téren. Bár az Ojbr. szerint ezekben az ügyekben nem folytathatunk vizsgálatot, a szakszervezetekkel való együttműködés révén, illetve az Oktatási Minisztérium Tanügyigazgatási Főosztályának közreműködésével igyekszünk segítséget nyújtani a hozzánk fordulóknak.

Tapasztalataink szerint a pedagógusok és a tanulók jogainak helyzete az oktatási intézményekben nem választható el egymástól. A hozzánk érkezett beadvá- nyok jól érzékeltetik, hogy a diákoknak és pedagógusoknak egyaránt szüksége van olyan konfliktuskezelő technikák elsajátítására és alkalmazására, melyek segítségével a jogsértések elkerülhetők. Jogsértések esetére pedig az intézményeknek rendelkezniük kell olyan eszközökkel, melyek az oktatás minden szereplője számára egyaránt biztosítják a sérelmek jogszerű és hatékony orvoslását. Ezek kidolgozása minden érintettnek érdekében áll, így meggyőződésünk, hogy a pedagógusok és diákok közös munkájával kialakított konfliktuskezelési és jogérvényesítő technikák jelenthetnek valódi garanciát.

Tartalomjegyzék

előző

következő

Az oldal tetejére

OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA
1055 - Budapest, Szalay u. 10-14.; e-mail: panasz@oktbiztos.hu

Impresszum