Pedagógusjogok
A pedagógusok jogai körében - csakúgy, mint a tanulói jogoknál - megkülönböztethetjük
az Alkotmányban biztosított, illetve az oktatással közvetlenül összefüggő
jogokat. Amint az alább következő ügyek mutatják, a pedagógusok sokkal
gyakrabban fordultak hozzánk emberi jogaik, mint a közoktatási törvényből
eredő jogaik sérelme miatt. Ennek magyarázata lehet, hogy az emberi jogok
sok esetben természetes jogérzékkel is felismerhetőek, míg az egyéb pedagógusjogok
sérelmének érzékeléséhez a jogszabályok mélyebb ismeretére volna szükség.
Azonban a jelenlegi pedagógusképzés során ritkán oktatnak jogi ismereteket,
és a továbbképzési programok között is csak elvétve található jogi kurzus.
Munkánk során, panaszügyek intézésekor csakúgy, mint szakmai fórumokon
vagy előadásokon, gyakran folytatunk eszmecserét pedagógusokkal az oktatási
jogokról, azok gyakorlati megvalósulásáról, a jog és a pedagógia viszonyáról.
Tapasztalataink szerint ezek a kérdések a pedagógusokat is foglalkoztatják,
hiszen egyrészt őket is érhetik jogsértések, másrészt figyelniük kell
arra, hogy munkájuk során az oktatás más szereplőinek jogait tiszteletben
tartsák. Erre utal az is, hogy a hivatalunkhoz eljuttatott beadványok
mintegy harmadát ők fogalmazták meg. Bár az ügyek többségében a pedagógusok
az őket ért jogsértéseket kifogásolták, számos esetben abban kérték véleményünket,
hogy az általuk javasolt pedagógiai megoldások közül melyik felel meg
a jogszabályoknak. A beadványok azt mutatják, hogy a pedagógusok jogai
éppúgy sérülhetnek, mint az oktatás más szereplőinek jogai, és - az előzetes
kétségek ellenére - hivatalunk természetesen a pedagógusok jogainak érvényesítésében
is segítséget nyújt.
A pedagógusok alkotmányos
alapjogai
Mint már említettük, a pedagógusoktól érkezett panaszok többsége em-
beri méltóságuk sérelmével kapcsolatos. Ezeknél az ügyeknél a tanulók
méltóságának sérelme kapcsán már említett bizonyítási nehézséggel kellett
szembenéznünk. Eljárásunk során gyakran előfordult, hogy amikor az intézményvezetőt
felkértük nyilatkozattételre, nem ismerte el, hogy kollégája emberi méltóságát
megsértette. Ilyen esetekben a panaszosnak kellett volna bizonyítani állításait,
ám amikor erre felhívtuk a figyelmét, gyakran visszavonta panaszát, hiszen
nem sok esélyt látott arra, hogy sikerül bizonyítania a sérelmét. Arra
is volt példa azonban, hogy a pedagógus hivatalunkhoz elküldött panasza
nyomán személyes egyeztetés megszervezését láttuk szükségesnek.
|
Egy pedagógus az iskolaigazgató vele szemben alkalmazott
módszereit kifogásolta, melyek elmondása szerint emberi méltóságát,
szakmai tekintélyét sértették. A panaszos sérelmezte, hogy az igazgató
az oktatási szakértő véleményét semmibe véve, alkalmatlannak minősítette
a pedagógiai munkára, oktatási-nevelési módszereit a tanulók előtt
kritizálta, a pedagógus szakmai önállóságát sértve beavatkozott
munkájába. Egy óralátogatás során az igazgató nem engedte, hogy
a pedagógus kiossza a dolgozatokat a diákoknak, hanem a tanulók
előtt bekérte azokat ellenőrzésre. Humán szakos tanárként felülbírálta
a reál szakos tanár pedagógiai módszereit. Kötelezte a pedagógust,
hogy a szülői értekezlet témáját írásban adja át az értekezlet előtt,
holott erre más kollégákat nem szólított fel. Két alkalommal is
ellenőrizte a pedagógus által az adott félévben íratott összes írásbeli
dolgozatot. A pedagógus úgy érezte, hogy ezek az intézkedések személye
ellen irányultak, emberi méltóságát, szakmai önállóságát sértették.
Álláspontunk szerint fontos, hogy az igazgató ellenőrizze a pedagógusok
munkáját, hiszen ez nemcsak joga, de a közoktatási törvény 55. §
(2) bekezdése szerint kötelessége is. Az ellenőrzés módja azonban
nem sértheti a pedagógus méltóságát, hiszen a közoktatási törvény
19. § (1) bekezdés a) pontja alapján a pedagógust munkakörével kapcsolatban
megilleti az a jog, hogy emberi méltóságát, személyiségi jogait
tiszteletben tartsák. A panaszos által felsorolt ellenőrző cselekmények
nem önmagukban voltak jogsértőek, hanem a körülmények által váltak
azzá, mivel az igazgató visszaélt hatáskörével. A személyes egyeztetést
követően megfogalmazott kezdeményezésünket - melyben felhívtuk a
jogszabályok rendelkezéseinek betartására, a pedagógusok emberi
méltóságának tiszteletben tartására - a vezető elfogadta. (VI/284/2000.)
|
Az Alkotmány 70/G. §-a és a közoktatási törvény 19. § (1) bekezdés b)
pontja kimondja, hogy a pedagógust megilleti a tanítás szabadsága, a nevelési
és oktatási módszerek megválasztásának joga. Több olyan panasz érkezett
hozzánk, melyben a pedagógusok azt sérelmezték, hogy az iskola vezetője
ezt a jogukat nem tartotta tiszteletben: hátrányosan megkülönböztették
őket - az iskola pedagógiai programjának megfelelő - tanítási módszereik
miatt.
|
Egy pedagógus az irodalom oktatása során sajátos
módszert használt, ami miatt támadások érték, holott a tanulókkal
elért eredményei igazolták jó szakmai teljesítményét. Az igazgató
több tanítási évben sem bízta meg osztályfőnöki feladatokkal. Eljárásunk
során az igazgató álláspontját is kértük, aki arról tájékoztatott
minket, hogy a panaszos tanítási módszereit több kritika érte. A
szülők aggodalommal figyelték gyermekük fejlődését, úgy látták,
hogy tanulmányaik során nem haladtak megfelelő ütemben. A közoktatási
törvény 19. § (1) bekezdés b) pontja szerint a pedagógusnak joga,
hogy a pedagógiai program alapján a nevelés és tanítás módszereit
megválassza, ám nem veszélyeztetheti a tantervi követelmények teljesítését.
Az igazgató tájékoztatása szerint az iskolában huszonhárom osztály
és ötvenöt tanár van, így nem lehet mindenki osztályfőnök. Az osztályfőnöki
megbízásról való döntés a vezető joga. Nem jogsértő tehát, hogy
a panaszos több egymást követő évben sem kapott osztályfőnöki megbízást.
A rendelkezésünkre álló információk alapján nem állapítottuk meg
az oktatási jogok sérelmét. (VI/291/2000.)
|
Pedagógusok fordultak hozzánk a véleményszabadság, illetve az információs
önrendelkezési jog megsértése miatt is.
|
Egy középiskolai tanár azért fordult hivatalunkhoz,
mert az iskola igazgatója arra utasította, hogy kobozzon el egy
diákok által készített petíciót. Az iskolában ugyanis új igazgató
választására került sor, és a pályázók között az intézmény akkori
vezetője is szerepelt. A tanulók az iskola igazgatójával szemben
fogalmazták meg kifogásaikat, és levelüket a polgármester számára
akarták elküldeni. A hozzánk forduló pedagógus felismerte, hogy
a vezető utasítása sértette a tanulók véleménynyilvánítási szabadságát,
ezért azt nem hajtotta végre. A pedagógusok által készített hasonló
tartalmú petíciót azonban a panaszos bemutatta az igazgatónak. (VI/128/2000.)
|
Eljárásunk során tájékoztattuk a pedagógust, hogy a véleménynyilvánítás
szabadsága olyan alkotmányos alapjog, amely a tanulókat és a pedagógusokat
egyaránt megilleti, a pedagógusok a vezető kifejezett engedélye nélkül
is megfogalmazhatják és kinyilváníthatják - az igazgatóra nézve akár kedvezőtlen
- véleményüket.
|
Egy pedagógus azért fordult hozzánk, mert az iskola
igazgatója a lopások megelőzése érdekében az oktatási intézmény
egyes helyiségeiben (tantermekben, műhelyekben, tornateremben) videokamerák
felszerelését határozta el. (VI/155/2000.)
|
A panaszost tájékoztattuk, hogy az igazgató tervezett intézkedése sérti
az intézményben tartózkodó valamennyi személy személyes adatok védelméhez
fűződő alkotmányos jogát. Az adatvédelmi törvény értelmében ugyanis megfelelő
szintű jogszabályi felhatalmazás hiányában személyes adatok csak az érintettek
hozzájárulásával kezelhetők. Mivel a videokamerák által készített felvételek,
az érintettek képmásai személyes adatnak minősülnek, az igazgató saját
jogkörében nem dönthet ilyen figyelőrendszer bevezetéséről.
A pedagógusok oktatással közvetlenül
összefüggő jogai
A közoktatási törvény 19. § (1) bekezdés e) és f) pontja kimondja, hogy
a tanulók munkájának értékelése, teljesítményük minősítése a pedagógus
joga. A pedagógus ezen autonómiája azonban nem korlátlan: határait a törvény
más rendelkezései, többek között a szülők és tanulók jogai jelölik ki.
A tanulók értékelésével összefüggő nagyszámú, diákoktól vagy szülőktől
érkező panasz természetesen ezen határok átlépésével volt kapcsolatos,
így ezekkel foglalkozunk részletesebben. A pedagógusok is csak e korlátok
ismeretében gyakorolhatják autonómiájukat a jogszabályoknak megfelelően.
A közoktatási törvény 70. § (1) bekezdése szerint az érdemjegy, illetőleg
az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor,
minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az értékelés szabadságának
további határt szab az is, hogy az egyes tanulók év végi osztályzatát
a nevelőtestület az osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus,
illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt
a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi
osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott
érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érintett pedagógust,
hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa
meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület
ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek
alapján a tanuló javára módosítja.
|
Hivatalunkhoz fordult egy pedagógus, aki beadványában
sérelmezte, hogy a tantestület az általa adott osztályzatot a közoktatási
törvény szabályaitól eltérően, félévkor változtatta meg. Az intézményvezető
kérésünkre tájékoztatta hivatalunkat arról, hogy egy felvételi előtt
álló nyolcadikos tanuló esetében éltek ezzel a megoldással, mert
az osztálynaplóban feltüntetett jegyek átlaga és a félévi osztályzat
jelentős eltérést mutatott, és ezt a pedagógus nem tudta megfelelő
indokokkal alátámasztani. Álláspontunk szerint a nevelőtestület
döntése nem volt jogsértő, a közoktatási törvény 11. § (7) bekezdése
ugyanis kimondja, hogy a törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket
rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni.
A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell
fordítani a tanulói jogok érvényesítésére. Az eljárásban a tanuló
javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan.
A közoktatási törvény valóban csak az év végi osztályzatok esetén
teszi lehetővé a tantestület számára, hogy a tanuló javára módosítsa
az osztályzatot, a nyolcadik osztályos tanulók esetében azonban
a továbbtanulás miatt nem az év végi, hanem a félévi osztályzatok
a súlyosabbak, ezért indokolt volt a tantestület döntése. (VI/76/2000.)
|
Számos panasz azzal a kérdéssel függött össze, hogy a tanulók és szülők
számára azonos értékűnek látszó érdemjegyek eltérő mértékben befolyásolták
a félévi és év végi osztályzatokat. A pedagógusnak a tanári autonómia
keretein belül lehetősége van arra, hogy az érdemjegyeket eltérő súllyal
számítsa be a félévi, év végi eredménybe, az értékelés irányelveit azonban
a pedagógiai programban kell rögzíteni. Az oktatási jogok biztosa nem
foglalhat állást abban a kérdésben, hogy valamely érdemjegy vagy osztályzat
a tanuló tudásának megfelelően került-e megállapításra, az ilyen tartalommal
érkező panaszokat elutasítjuk. Kimutatható azonban az oktatási jogok sérelme,
ha a szülőket, tanulókat az értékelés elveiről nem tájékoztatják megfelelően.
Ezzel bővebben a szülők jogairól szóló fejezetben foglalkozunk.
A pedagógusnak a tanulók értékelésével összefüggő szabadsága gyakorlásakor
nem csupán a szülők, hanem a tanulók jogait is tiszteletben kell tartania.
|
A hivatalunktól tájékoztatást kérő pedagógus lehetőséget
adott a diákoknak rosszul sikerült dolgozataik kijavítására. Az
elégtelen eredményt elért tanulók kötelesek voltak újabb dolgozatot
írni mindaddig, amíg legalább elégséges eredményt nem értek el.
Esetükben minden megírt dolgozat érdemjegye érvényben maradt. Azok,
akik nem elégtelent írtak ugyan, de javítani szerettek volna, ezt
megtehették, és ha jobb jegyet kaptak, akkor az előzőt a pedagógus
törölte az osztályzatok közül. Ebben az esetben megállapítottuk,
hogy az osztályozás módszere sértette a tanulók egyenlő elbírálásának
elvét. Erről tájékoztattuk a kérdést feltevő pedagógust. (VI/125/2000.)
|
A pedagógusi autonómia jogszerű gyakorlásának fontos garanciáját jelentik
azok a jogszabályi rendelkezések, melyek mind a tanulók, mind a szülők
számára jogorvoslati lehetőséget biztosítanak a tanárok értékeléssel összefüggő
jogsértő döntéseivel szemben. Ezeket részletesen a szülői jogokról szóló
fejezetben mutatjuk be. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a fent említett
határok között a pedagógus autonómiája teljes, a jogszabályok keretein
belül szabadon dönthet az értékelés kérdésében. Így önmagukban nem alapozzák
meg eljárásunkat azok az egyébként gyakori panaszok, amelyekben a tanulók
érdemjegyeikkel való elégedetlenségüket fejezik ki, vagy a pedagógus -
az iskola pedagógiai programjának megfelelő - értékelési módszereit kifogásolják.
Munkaügyi panaszok
A pedagógusoktól érkező panaszok jelentős része olyan kérdéseket érint,
amelyekben az Ojbr. szerint nem járhatunk el. Ezek közé tartoznak a munkaügyi
természetű viták. A közalkalmazottakra vonatkozó szabályok, illetve a
Munka Törvénykönyve8 részletesen szabályozza az ilyen viták rendezésének
módját, és a szakszervezetek széles körű jogosultságokkal rendelkeznek
e téren. Bár az Ojbr. szerint ezekben az ügyekben nem folytathatunk vizsgálatot,
a szakszervezetekkel való együttműködés révén, illetve az Oktatási Minisztérium
Tanügyigazgatási Főosztályának közreműködésével igyekszünk segítséget
nyújtani a hozzánk fordulóknak.
Tapasztalataink szerint a pedagógusok és a tanulók jogainak helyzete
az oktatási intézményekben nem választható el egymástól. A hozzánk érkezett
beadvá- nyok jól érzékeltetik, hogy a diákoknak és pedagógusoknak egyaránt
szüksége van olyan konfliktuskezelő technikák elsajátítására és alkalmazására,
melyek segítségével a jogsértések elkerülhetők. Jogsértések esetére pedig
az intézményeknek rendelkezniük kell olyan eszközökkel, melyek az oktatás
minden szereplője számára egyaránt biztosítják a sérelmek jogszerű és
hatékony orvoslását. Ezek kidolgozása minden érintettnek érdekében áll,
így meggyőződésünk, hogy a pedagógusok és diákok közös munkájával kialakított
konfliktuskezelési és jogérvényesítő technikák jelenthetnek valódi garanciát.
|