SZAKKÉPZÉS

Az egyik középiskola tanulóitól érkezett panasz alapján indított eljárásunk során több jogsértésre derült fény. A panasz egyik része a szorgalmi idő alatti gyakorlati képzéssel volt kapcsolatos. A tanulók sérelmezték, hogy gimnazistáknak és tizedikes szakmunkásképzős osztályoknak is dolgozniuk kellett. Sérelmezték továbbá, hogy az évi kötelező szakmai gyakorlaton felül, egyes osztályoknak több hétig kellett munkát végezniük. A panasz másik részében, a nyári szakmai gyakorlattal összefüggésben a tanulók azt kifogásolták, hogy az iskolai tanműhelyben dolgozók nem kapták meg az őket megillető díjazást. A beadványban szereplő e panaszokat az igazgató válaszlevele megerősítette. A tényállás bizonyítást nyert elemei és a jogszabályok összevetése alapján a következő jogsértéseket állapítottuk meg. A szakképzési törvény 2. § (1) bekezdésébe ütközik, hogy gimnáziumi tanulók is voltak szakmai gyakorlaton, mivel azon csak a szakközép-, illetve szakmunkásképző iskola diákjai vehetnek részt. A gimnáziumban csak egyszeri üzemlátogatás vagy gyakorlati tanóra szervezhető. A közoktatási törvény 124. § (7) bekezdésébe ütközik, hogy az 1999/2000. tanévben tizedik osztályos, szakképzésben részt vevő tanulóknak szakmai gyakorlatuk volt. A jogszabályok szerint ezen az évfolyamon csak pályaorientációs gyakorlat szervezhető, ami nem tartható iskolán kívüli üzemi körülmények között. A közoktatási törvény 44. § (1) bekezdésébe ütközik, hogy a pedagógiai programtól eltérően, egyes osztályok a kötelezően előírt éves időtartamot meghaladóan voltak szakmai gyakorlaton. A 9/1993. (XII. 30.) MüM-MKM együttes rendelet 2. §-ába ütközik, hogy a tanulók a tanműhelyben töltött összefüggő nyári gyakorlatért nem kaptak díjazást. A hivatalunknak eljuttatott, az iskola és a gazdálkodó szervezet által kötött együttműködési megállapodás is tartalmazott jogszabálysértő rendelkezéseket. Mindezek alapján kezdeményeztük, hogy az iskola igazgatója a jövőben gondoskodjék arról, hogy a szakmai képzés az erre vonatkozó jogszabályok megtartásával történjen; tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy azok a tanulók, akik a nyári gyakorlatot az iskolai tanműhelyben teljesítették, a díjazást megkapják; valamint módosítsa az együttműködési megállapodást, hogy azok megfeleljenek a jogszabályi követelményeknek. Az igazgató a kezdeményezéseket elfogadta, és intézkedési tervet dolgozott ki az azokban foglaltak végrehajtására. Megtett lépéseiről folyamatosan tájékoztatja hivatalunkat. Az ügyben ajánlásokat fogalmaztunk meg a fenntartónak, melyekben kértük, hogy indítson szakmai és törvényességi ellenőrzést. A fenntartó az ellenőrzéseket lefolytatta, és azokról tájékoztatta hivatalunkat. Mivel "a szakképzésben részt vevő tanulók gyakorlati oktatására vonatkozó szabályok megszegése" szabálysértés alapos gyanúját észleltük, szabálysértési feljelentést tettünk az iskola igazgatója ellen. A szabálysértési hatóság az eljárást lefolytatta, és az igazgatót pénzbírsággal sújtotta. (VI/286/2000.)

A panaszos, egy gyakorlati képzést szervező kft. ügyvezetője azért fordult hozzánk, mert a szakközépiskola az együttműködési megállapodást egyoldalúan felbontotta. A vizsgálat során fény derült arra, hogy az iskola azért döntött az együttműködési megállapodás felbontása mellett, mert a gazdálkodó szervezet pénzügyi nehézségei miatt nem tudta fizetni a szakközépiskola által az oktatásra vonatkozó megállapodás feltételéül megszabott fejlesztési támogatást. Az ügyben állásfoglalást kértünk az Oktatási Minisztérium szakképzési helyettes államtitkárától, aki azt a választ adta, hogy az iskola kezdeményezhet ugyan fejlesztési támogatásra vonatkozó együttműködést a gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezettel, de azt az oktatásra vonatkozó megállapodás feltételéül nem szabhatja. Az állásfoglalás után kezdeményeztük az intézmény vezetőjénél a jogsértés megszüntetését. Az intézményvezető kezdeményezésünket elfogadta, és a gazdálkodó szervezettel közösen új együttműködési megállapodást készített. (VI/161/2000.)

A panaszos azt sérelmezte, hogy az első félévi gyakorlati foglalkozásokról való hiányzásai miatt a második félév végén kötelezték az egész tanév megismétlésére, így a második félévben fölöslegesen járt iskolába, hiszen értesítés hiányában nem tudott arról, hogy már elérte a törvényben megszabott határt. Az iskola igazgatójának álláspontja szerint a tanulót azért nem kötelezték már az első félévi mulasztások alapján évismétlésre, mert úgy látták, a második félév során még lehetőség lett volna a hiányzások pótlására. Ez azonban nem történt meg, sőt a tanuló a második félév során is jelentős számú órát mulasztott. Az iskola nem követett el jogsértést azzal, hogy évismétlésre kötelezte a tanulót, hiszen a mulasztott órák száma meghaladta a gyakorlati képzési idő húsz százalékát. Ugyanakkor, mivel a tanuló már az első félévben túllépte a megengedett óraszámot, erre a következményekkel együtt még a második félév kezdete előtt figyelmeztetni kellett volna. Ezért azt a kezdeményezést fogalmaztuk meg az iskola igazgatójának, hogy a jövőben hasonló esetekben adják meg a tanulóknak a megfelelő tájékoztatást. (VI/240/2000.)

Egy panaszos azért fordult hozzánk, mert szerinte szakmunkástanuló fia sem megfelelő védőfelszerelést, sem ösztöndíjat nem kapott. Ezen túl véleménye szerint az iskolának jelentős bevétele származott a tanulók munkájából, így felháborítónak tartja, hogy a fiának étkezési díjat kellett fizetnie. Az igazgató arról tájékoztatta hivatalunkat, hogy a tanulók a gyakorlati képzésen az iskola által szervezett keretek között vettek részt, tanulószerződésük gazdálkodó szervezettel nem volt. Pénzbeli juttatást így csak a nyári összefüggő szakmai gyakorlat után kaptak. Az ezért járó összeget a panaszos fia is megkapta. Az igazgató tájékoztatott bennünket arról is, hogy a jogszabályi előírások megtartásával minden esetben biztosítják a szükséges munkaruhát és védőfelszerelést, a tanműhelyben képződő nyereségből pedig szakmai fejlesztéseket és a tanulók szakmai fakultációs képzését finanszírozzák. Az egyeztetési eljárás során megtudtuk, hogy az iskola igazgatója készséget mutatott a szülővel való együttműködésre a konfliktus feloldása és a család problémáinak megoldása érdekében, még a helyi önkormányzatot is megkereste, szociális támogatást kérve a családnak azért, hogy a tanuló rendezni tudja az étkezési díjakból felhalmozódott tartozását. Az iskola tehát a jogszabályok betartásával járt el a tanuló ügyében, így jogsérelem hiányában az ügyet lezártuk. (VI/345/2000.)