Tartalomjegyzék

Szülői jogok

A szülői jogok körében is megkülönböztethetjük az alkotmányos, és az oktatással közvetlenül összefüggő jogokat. A szülőktől érkező panaszok döntő többsége az utóbbiakat érinti. A szülők ugyanis az oktatás sajátos szereplői abban a tekintetben, hogy oktatási jogaik gyermekük révén illetik meg őket, és azokat gyermekük érdekében kell gyakorolniuk. Számos szülői jog nem pusztán a jogosultság szintjén jelentkezik, de egyben kötelezettséget is teremt számukra, hiszen a szülőnek nemcsak joga, de kötelessége is, hogy gyermeke megfelelő oktatásáról gondoskodjék.

Szabad iskola- és tanárválasztás

Az Alkotmány 67. § (2) bekezdése, valamint a közoktatási törvény a szülői jogok között kiemeli, hogy a szülőket megilleti a gyermeküknek adandó nevelés, illetőleg a nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. Az iskolaválasztás szabadságából ugyanakkor nem következik a tanárválasztás szabadsága. A közoktatási törvény ugyan deklarálja a tantárgyat tanító pedagógus megválasztásának jogát is, de a törvény megfogalmazása szerint ezzel csak akkor lehet élni, "ha erre lehetőség van". Ez a rendelkezés azonban szinte semmilyen garanciát nem biztosít e jog valódi érvényesítésére, hiszen a "lehetőség" a gyakorlatban szinte megteremthetetlen és nehezen értelmezhető. A szabad tanárválasztás gyakorlati megvalósulásának hiánya okozhatja, hogy hivatalunk eddigi tapasztalatai szerint csak ritkán jelentkezik olyan tanulói igény, hogy a diákok felsőbb évfolyamokon szaktanáraikat megválaszthassák. Ezzel szemben több beadvány érkezett általános iskola alsó tagozatán tanuló gyermekek szüleitől, akik fontosnak tartották, hogy megválaszthassák azt a személyt, aki az elkövetkezendő években rajtuk kívül a legtöbb időt foglalkozik majd gyermekükkel.

Az egyik esetben a panaszosok az iskola egyik tanítónőjével kapcsolatban jelezték aggodalmaikat, aki a tervek szerint a következő évtől gyermekeik osztályfőnöke lesz. A szülők - bár személyesen nem tapasztalták - féltették gyermekeiket a tanítónő nevelési módszereitől, mert úgy tudták, hogy az iskolából több gyermek is emiatt távozott. (VI/267/2000.)

Egy másik esetben fordított helyzet állt elő. Az elsős osztályt két tanítónő tanította, ám az egyik gyermeket szült, a másikat pedig leépítés miatt az igazgató el akarta bocsátani. A szülők azt sérelmezték, hogy egyszerre mindkét tanítójukat elveszítik a gyermekek. A tanítónő elbocsátása szerintük szakmailag nem lett volna indokolt, míg kevésbé népszerű, illetve nyugdíjas pedagógusok tovább oktathattak az iskolában. (VI/338/2000.)

Az oktatási intézményekben az osztályokat tanító pedagógusok kijelölése az intézményvezető hatáskörébe tartozik, a szülőknek ezzel kapcsolatban nincs véleményezési joguk. Erre való tekintettel az ilyen tárgyú panaszokat hivatalunknak oktatási jogsérelem hiányában el kellett utasítania.

Az értékeléssel összefüggő jogok

A pedagógusok jogainak ismertetésekor már szóltunk arról, hogy a tanulók munkájának értékelésekor, minősítésekor a pedagógust széles körű szabadság illeti meg. Arról is szóltunk, hogy ennek az autonómiának számos tanulói és szülői jog is korlátokat szab. A szülői jogokat ugyanis súlyosan sérti, ha az érdemjegyek és a félévi, illetve év végi osztályzatok kiszámításának módjáról, az értékelés elveiről nem rendelkeznek elegendő információval. A szülők értékeléssel összefüggő tájékoztatása része a későbbiekben kifejtendő, szélesebb értelemben vett tájékoztatáshoz való jognak.

A közoktatási törvény az érdemjegyekről szóló döntés elleni jogorvoslat kérdését is szabályozza. A tanuló vagy a szülő az iskola döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a tanuló érdekében eljárást indíthat. A magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen ezt csak akkor teheti meg, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik.

A tájékoztatáshoz való jog

A közoktatási törvény 14. § (1) bekezdés b) pontja kimondja: a szülőnek joga van ahhoz, hogy gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeres, részletes és érdemi tájékoztatást kapjon. Ez a jog a szülői jogok között különleges szerepet játszik, valamennyi további joguk gyakorlásának biztosítéka. A szülők ugyanis kizárólag akkor tudnak megfelelően élni jogaikkal, ha elegendő információval rendelkeznek az iskola életéről, az azt szabályozó dokumentumokról. Véleményünk szerint elengedhetetlen, hogy az iskolai alapdokumentumok - pedagógiai program, házirend, SzMSz - minden szülőhöz eljussanak, hogy ne csak abban az esetben nyerjenek betekintést az iskola alapvető szabályzataiba, ha azokat kifejezetten kérik. A szülőktől érkező panaszok rámutattak az információáramlás fontosságára, tapasztalataink szerint ugyanis gyakran előfordul, hogy a szülő és az iskola közötti konfliktus kialakulása a megfelelő tájékoztatás hiányára vezethető vissza. Ez a felismerés indított bennünket arra, hogy 2001-ben átfogó vizsgálatot szervezzünk a szülői jogok érvényesüléséről.

Egy általános iskolába járó tanuló szülei azért fordultak hivatalunkhoz, mert úgy látták, hogy gyermeküket az iskolában nem ellenőrizték megfelelően, és őket sem tájékoztatták a tanulmányi előmeneteléről. A személyes egyeztetésen az igazgatótól megtudtuk, hogy a tanulók ellenőrző könyvét az osztályfőnökök rendszeresen egybevetik az osztálynaplókkal, ám ha a tanulók - mint az érintett gyermek - azt nem hordják magukkal, erre nincs mód. A két fél végül megállapodott abban, hogy az osztályfőnök minden héten egy adott időpontban a szülők rendelkezésére áll, hogy tájékoztassa őket. (VI/88/2000.)

Az eset jól mutatja, hogy a két fél közötti folyamatos együttműködés és kommunikáció segítségével számos konfliktus kialakulása, illetve elmélyülése megelőzhető.

Az iskolának azonban nem csupán a tanulók magatartásáról és az érdemjegyekről kell értesítenie a szülőket.

Egy beadványban azt sérelmezték, hogy a tanulók a szülők értesítése nélkül vettek részt orvosi vizsgálaton, és kapták meg a kötelező védőoltást. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 58. § (3) bekezdésének rendelkezése szerint a védőoltás módjáról, céljáról, helyéről és idejéről a védőoltásra kötelezett személyt, illetve törvényes képviselőjét értesíteni kell. A szülő beleegyezésére nincs ugyan szükség, hiszen a szóban forgó védőoltások kötelező jellegűek, a szülő értesítése azonban az iskola kötelezettsége, melyet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 3. § (1) bekezdése ír elő. Azt, hogy ezen kötelezettségének milyen formában tesz eleget, az iskola belső szabályzata határozhatja meg. (VI/528/2000.)

A szülők tájékoztatáshoz való jogára vonatkozó rendelkezések értelmezése gyakran okozott nehézséget az elvált szülők esetében. (VI/8/2000., VI/285/2000.) A közoktatási törvény ugyanis nem rendezi, hogy milyen jogok illetik meg a szülői felügyeleti joggal nem rendelkező szülőt. Többször találkoztunk olyan értelmezéssel, miszerint a közoktatási törvényben szabályozott szülői jogokat csak a szülői felügyelettel rendelkező szülő gyakorolhatja. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény ugyanakkor kimondja, hogy a különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a gyermek elhelyezését követően - közös szülői felügyelet hiányában is - együttesen gyakorolják jogaikat, kivéve, ha a különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette. E lényeges kérdések közé tartozik a kiskorú gyermek iskolájának, valamint életpályájának megválasztása. Mivel a két jogi rendelkezés egybevetése alapján sem alakult ki olyan egységes jogértelmezés, amely az iskolák és a szülők számára is megnyugtatóan rendezné a problémát, szükségesnek tartjuk, hogy a szülők jogait érintő átfogó vizsgálatunk során e kérdést is mélyrehatóbban tanulmányozzuk.

Kollektív joggyakorlás

A szülők jogaikat nemcsak egyénileg, hanem a szülői munkaközösség és az iskolaszék keretein belül kollektívan is gyakorolhatják. Tapasztalataink szerint e fórumok fontosságát ők maguk is felismerik, ám a megfelelő információk hiányában sokszor nehézséget okoz számukra ezen intézmények létrehozása és működtetése. Számos olyan beadvány érkezett hivatalunkhoz, amelyben a szülők az iskolaszék, illetve a szülői munkaközösség megalakításáról, működéséről, hatásköréről érdeklődtek. Mivel fontosnak tartjuk, hogy a szülők megfelelő képviselethez jussanak az oktatási intézményekben, ilyen esetekben tájékoztattuk az érdeklődőket a jogszabályi rendelkezésekről. Mint már említettük, a megfelelő információ hiányában a már létező fórumokon sem mindig tudják gyakorolni a törvényben biztosított jogaikat.

Több szülő sérelmezte, hogy egy általános iskolában nem indulhatott Montessori módszer szerint oktató integrált csoport. A polgármester válaszából, illetve a mellékelt szakértői véleményből kiderült, hogy a nevelőtestület által elfogadott és a képviselő-testület által jóváhagyott iskolai pedagógiai programban - amitől eltérni nem lehet - nem szerepelt a Montessori módszer, holott az alternatív pedagógiai módszerek alkalmazását a pedagógiai programban kell szabályozni. Tehát a Montessori módszer szerint oktató integrált tanulói csoport indításához módosítani kellene a pedagógiai programot. A közoktatási törvény 61. § (4) bekezdése szerint ehhez ki kell kérni az iskolaszék véleményét, és a módosított pedagógiai programot az iskola a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be. A közoktatási törvény 61. § (5) bekezdése és 63. § (5) bekezdése értelmében az iskolaszék és a diákönkormányzat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben javaslattal élhet. Ezért javasoltuk, hogy a szülők minél szélesebb körben éljenek ezzel a véleményezési, javaslattételi jogukkal, juttassák el észrevételeiket az iskolának, illetve az önkormányzati képviselőknek, így megismerhetik az érintettek vélekedését. (VI/235/2000., VI/292/2000.)

Tartalomjegyzék

előző előző következő következő