Beszámoló 2001
Törvénytár     OM rendelet     Oktatási törvény   





Értékelés, minősítés

A tanuló félévi és tanév végi osztályzatait egyrészt évközi munkája és érdemjegyei, másrészt a tanulmányok alatti vizsgán (az osztályozó, a különbözeti, a javítóvizsgán) nyújtott teljesítménye alapján állapítja meg a pedagógus. A tanulmányok alatti vizsgát nemcsak abban az iskolában lehet letenni, amellyel a diák tanulói jogviszonyt létesített, hanem független vizsgabizottság előtt is. Az osztályzat megállapításával összefüggő panaszok többsége az adott iskola pedagógusának értékelésével, minősítésével volt kapcsolatos, ám érkezett beadvány független vizsgabizottság előtt tett vizsgára vonatkozóan is.

A tanulók értékelésével, minősítésével összefüggő panaszok többségét a diákok szülei juttatták el hivatalunkba. Ezekben a beadványokban a szülők általában azt sérelmezték, hogy gyermekük egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Pedagógusoktól is érkeztek értékeléssel kapcsolatos beadványok, ezekben az iskola működésének hiányosságaira mutattak rá.

Pusztán az a tény, hogy egy tanuló osztályzatával a szülő elégedetlen, nem jelenti azt, hogy a tanár jogsértést követett el. A közoktatási törvény 19. § (1) bekezdésének e) és f) pontja kimondja, a pedagógus joga, hogy értékelje a tanulók munkáját, minősítse teljesítményüket. A tanári autonómia széles körű szabadságot jelent a pedagógus számára, akár az értékelés módszereiben, akár az érdemjegyek megállapításában, ez az autonómia azonban nem korlátlan. A pedagógus az értékeléssel összefüggő jogai gyakorlása során nem térhet el a pedagógiai programban lefektetett értékelési elvektől.

A pedagógus autonómiájának határt szab tájékoztatási kötelezettsége is. Az iskola rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást köteles adni a tanuló fejlődéséről, tanulmányi előmeneteléről. E kötelezettséget a közoktatási törvény mind a szülők jogainak, mind a pedagógusok feladatainak körében rögzíti. A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Tehát az iskola SzMSz-ében kell rendelkezni a szülők értékeléssel, minősítéssel összefüggő tájékoztatásáról. Itt kell szabályozni, hogyan ismertetik a szülőkkel az értékelés elveit és az osztályzatok kiszámítási módját, illetve azt, milyen módon tekinthetők meg a dolgozatok. (K-OJOG-544/2001.)

Korlátozza a fentebb említett pedagógusi szabadságot, hogy egyrészt az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Másrészt az osztályozó értekezleten a többi pedagógusnak is befolyása van az adandó osztályzat meghatározására. A közoktatási törvény 70. § (4) bekezdése kimondja, hogy az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg azt, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. A tantestület - döntéseinek meghozatalakor - nem feltétlenül foglalja magába az iskolában tanító valamennyi pedagógust, ugyanis a közoktatási törvény 57. § (4) bekezdése szerint a nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre.

Egy pedagógus azt sérelmezte, hogy a tanév végi osztályozó értekezleten a nevelőtestület azon tagjai, akik az adott osztályban tanítottak, egy tanuló - általa megállapított osztályzatát - megváltoztatták. A pedagógus azt kifogásolta, hogy a döntést nem a nevelőtestület, hanem annak csak egy része hozta. Erre pedig a panaszos szerint kizárólag a tantestület egészének lett volna joga, mert az iskola szervezeti és működési szabályzata nem tartalmazott arra vonatkozó rendelkezést, hogy az osztályozó értekezleten az osztályt tanító pedagógusokból álló bizottság a nevelőtestület hatáskörében járhat el. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdésének h) pontja szerint a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meg kell határozni a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására vonatkozó rendelkezéseket. Az igazgató nyilatkozata szerint az SzMSz azt a szabályt tartalmazta, hogy az osztályozó értekezleten jelen kell lennie az osztályt tanító pedagógusoknak, ezt a hatáskört átruházó szabálynak tekintették. Ugyanakkor a nevelőtestület jogkörének átruházásáról szóló rendelkezések között nem szerepelt, hogy a pedagógusok ezen csoportja a tantestület hatáskörében járhat el az osztályzatok megállapításakor. A fentiekre tekintettel azzal a kezdeményezéssel fordultunk az intézmény vezetőjéhez, hogy tegyék egyértelművé az iskola szervezeti és működési szabályzatát a jogszabályok előírásainak megfelelően. Az igazgató a kezdeményezést elfogadta. (K-OJOG-201/2001.)

A közoktatási törvény 83. § (2) bekezdése garanciális szabályként jogorvoslati lehetőséget is biztosít a tanuló, illetve a szülő számára a pedagógus értékeléssel, minősítéssel összefüggő jogsértő döntésével szemben. A tanuló, illetve a szülő a tanulmányok értékelése, minősítése tárgyában hozott iskolai döntés ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a tanuló érdekében eljárást indíthat, ha az nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve az eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik.

A szülőktől érkező, a pedagógus osztályozását kifogásoló beadványokban többször megfogalmazódott, hogy a pedagógus nem a tudásának megfelelően értékelte a tanulót, aminek hátterében személyes ellentétet véltek felfedezni. Ezekben az esetekben felhívtuk a figyelmet arra, hogy az ilyen problémák megoldása érdekében biztosítja a közoktatási törvény a tanulói jogok között a független vizsgabizottság előtti vizsga lehetőségét, amelyhez garanciális szabályok fűződnek. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) által kijelölt intézmény szervezi. Ezt a vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgáztatásra kijelölt intézmény által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, aki abban az iskolában tanít, amellyel a diák tanulói jogviszonyban áll. A szülő, illetve a tanuló - a döntést követő három munkanapon belül - jogszabálysértésre hivatkozással törvényességi kérelmet nyújthat be a független vizsgabizottság döntése ellen is az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponthoz. A törvényességi kérelmet az OKÉV három munkanapon belül bírálja el.

A független vizsgabizottság előtt letehető vizsga szabályairól írásban is, telefonon is többen érdeklődtek. A kérdezőket tájékoztattuk, hogy a tanuló a félév illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig jelezheti azt, hogy a félévi, illetőleg a tanév végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt kíván osztályozó vizsgát tenni. Továbbá a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül lehetőség van a javítóvizsga független vizsgabizottság előtti letételét kérni.

A panaszos szülő gyermeke kérte, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. A vizsgabizottság szintén elégtelen osztályzatot adott a tanulónak. A szülő vizsgaismétlésre vonatkozó kérelmét az OKÉV főigazgatója elutasította. A hivatalunkhoz érkezett beadványban a szülő az OKÉV által szervezett javítóvizsga követelményeit sérelmezte, valamint azt, hogy a vizsgabizottság tagjai konzultáltak az iskola tanáraival, ez a beadványt tevő szerint megkérdőjelezte a vizsgabizottság függetlenségét. Az OKÉV főigazgatója szerint a vizsgabizottság - a panaszban foglaltakkal ellentétben - az iskola helyi tanterve alapján állította össze a vizsgakérdéseket. Ezeket az éves tananyagból válogatták, hiszen a javítóvizsgán egy teljes tanév követelményeiből kell számot adnia a tanulónak. A főigazgató álláspontja szerint mind a tanterv bekérése, mind a szaktanárokkal való konzultáció a vizsgabizottság alapfeladata, amely a diák érdekében történő szakmai tájékozódást szolgálja. A fentiek alapján megállapítottuk, hogy jogszabálysértés nem történt. Mivel a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 21. § (3) bekezdése szerint a szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető, a tanuló évismétlésre köteles. (K-OJOG-430/2001.)

Az elégtelen év végi osztályzat kijavítását célzó javítóvizsga lehetőségét a jogszabály függővé teszi attól, hogy a tanuló a tanév végén hány tantárgyból bukott meg. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 21. § (8) bekezdése kimondja, hogy ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát.

Egy tanuló három tantárgyból elégtelen év végi osztályzatot kapott. A szülő azért fordult hozzánk, mert a tantestület nem engedélyezte, hogy gyermeke javítóvizsgát tegyen, hanem évismétlésre kötelezte. Mivel a három javítóvizsga engedélyezése a nevelőtestület jogkörébe tartozik, az elutasító döntéssel az iskola nem követett el jogsértést. (K-OJOG-104/2001.)

Többször adtunk információt az iskola által szervezett osztályozó vizsga lehetőségéről. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 21. § (4) bekezdése szerint a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. A 24. § (3) bekezdése értelmében ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. A rendelet 25. § (1) bekezdése kimondja, hogy az iskola osztályozó vizsgát a tanítási év során bármikor szervezhet.

A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításának szabályait a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 26. § (1)-(2) bekezdése határozza meg. Ezek egyaránt vonatkoznak a független vizsgabizottság előtti és az iskolában szervezett vizsgára. E rendelkezések szerint a vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. Ha a tanulmányok alatti vizsgát az iskola szervezi, a vizsgabizottság az iskola pedagógusaiból áll, elnökét és tagjait az igazgató bízza meg.

Egy pedagógus azt kifogásolta, hogy nem kapott helyet az iskolai javítóvizsga vizsgabizottságában. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a vizsgabizottságban a vizsgázókat tanító szaktanárnak is részt kell vennie. Tehát az oktatási jogok sérelme nem volt megállapítható. (K-OJOG-201/2001.)

előző
következő

  OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA
  1055 - Budapest, Szalay u. 10-14.; e-mail: panasz@oktbiztos.hu

Impresszum  
Főoldal