A tanuló fegyelmi felelőssége, fegyelmező intézkedések

Egy szülő sérelmezte a gyermeke elleni fegyelmi eljárás menetét, illetve a fegyelmi eljárásról szóló értesítés módját. A beadványozó előadta, hogy az iskola által küldött hivatalos értesítésben a tárgyalás időpontjaként december 7-ét jelölték meg. A fegyelmi tárgyalást azonban tudta és jelenléte nélkül november 30-án tartották meg. A közoktatási törvény értelmében a kiskorú tanuló szülőjét a fegyelmi tárgyalásra meg kell hívni. A szülő szabályszerű értesítésének hiányában a fegyelmi tárgyalást nem lehet megtartani. A fentiekre tekintettel azzal a kezdeményezéssel fordultunk az intézményvezetőhöz, hogy - mivel a diák már nem volt az iskola tanulója - a jövőben a jogszabályok megtartásával folytassák le a fegyelmi eljárásokat. Az igazgató a kezdeményezést elfogadta.
(K-OJOG-50/2001.)

Egy szülő a gyermeke ellen lefolytatott fegyelmi tárgyalás menetét sérelmezve fordult hivatalunkhoz. Megállapítottuk, hogy a tárgyalás során az intézmény vezetője jogszerűen tartózkodott a helyszínen, hiszen a tárgyalás nyilvánosságát nem korlátozták. Jogszerűtlen volt viszont az, hogy az igazgató - aki nem volt a fegyelmi bizottság tagja - közbeszólásaival zavarta a tárgyalás menetét, veszélyeztette a bizottság pártatlan döntéshozatalát. Mivel a fegyelmi eljárás során eljárást megszüntető határozat született, a jogsérelem csekély jelentőségére tekintettel kezdeményezést nem fogalmaztunk meg. Az igazgatót azonban tájékoztattuk a fegyelmi eljárás szabályairól annak érdekében, hogy a jövőben a fegyelmi tárgyalásra vonatkozó rendelkezések megsértésére ne kerülhessen sor. (K-OJOG-332/2001.)

Egy tanár arról érdeklődött, hogy tanulóknak egy focimeccsen való nem megfelelő viselkedéséért alkalmazható-e intő, mint iskolai szankció. Tájékoztattuk, hogy amennyiben a kerületi focimeccs nem iskolai rendezvény volt, bármilyen iskolai szankció alkalmazása jogsértő. (K-OJOG-569/2001.)

Egy szülő sérelmezte, hogy fiát fegyelmezetlen magatartása miatt tanára az óráról hazaküldte. Az ügyben megállapítottuk az oktatási jogok sérelmét, hiszen a tanulót akkor küldték el az iskolából, amikor a törvényi rendelkezés értelmében az iskola felügyelete alatt állt. Ezért azzal a kezdeményezéssel fordultunk az igazgatóhoz, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőben az iskolában hasonló eset ne fordulhasson elő, az iskola a törvényben előírtak szerint gondoskodjon a rábízott tanulók felügyeletéről. Az igazgató kezdeményezésünket elfogadta. (K-OJOG-137/2001.)

A panaszos kifogásolta, hogy az iskola megtagadta a bizonyítvány kiadását, mert gyermeke nem festette át a szekrénye ajtajába karcolt feliratot. A közoktatási törvény 77. § (1) bekezdése kimondja, hogy ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell helytállnia. Lehetőség van arra, hogy a pedagógiai szempontokat szem előtt tartva a tanuló is részt vegyen a helyreállításban, de kizárólag abban az esetben, ha ehhez minden érintett hozzájárul és az emberi méltósághoz való jog nem szenved sérelmet. A helyreállítástól, illetve a kár megtérítésétől azonban a bizonyítvány kiadása nem tehető függővé. A bizonyítvány ugyanis közokirat, amelynek kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg. (K-OJOG-296/2001.)

Egy panasz szerint egy tanuló azért nem kapott bizonyítványt, mert a szülei elmulasztották az utolsó havi napközi otthoni térítési díj befizetését. (K-OJOG-299/2001.)
A panaszosok azt kifogásolták, hogy mivel a szóbeli érettségi vizsgára menet ellopták leányuktól az osztálypénzt, és azt a szülők nem tudták megtéríteni, a tanuló nem kapta meg az érettségi bizonyítványát. (K-OJOG-337/2001.)