Felvételi felsőoktatási intézményekbe

Panasz nyomán megállapítottuk, hogy a 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet szerint minden intézmény köteles biztosítani a jelentkezők számára felvételi szabályzatának megismerhetőségét. E feladatának teljesítésére a felsőoktatási intézmény számos, egyaránt jogszerű tájékoztatási mód közül választhat. A szabályzatról másolat biztosítása természetesen külön térítés ellenében is történhet. (K-OJOG-374/2001.)

A panaszos felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az intézmény vezetőjéhez, mert felvételi vizsgáján az egyes kérdésekre adott válaszait értékelő pontszámot kevésnek ítélte meg. Miután elutasító választ kapott, hozzánk fordult. A fentieknek megfelelően ügyében nem járhattunk el, tájékoztattuk arról, hogy a vizsgakérdésre adott válasz pontszámának meghatározása a vizsgáztató kizárólagos joga. (K-OJOG-366/2001.)

Érdeklődtek a beadványozók arról, hogy beszámít-e a felvételi pontszámba az érettségi eredménye (K-OJOG-550/2001.), van-e lehetőség pótfelvételire (K-OJOG-270/2001., K-OJOG-219/2001.), mentesülhet-e a felvételi alól az, aki már elvégzett bizonyos oktatási időszakot más intézményben (K-OJOG-424/2001.). Tekintve, hogy az ilyen kérdéseket a felsőoktatási intézmények más-más módon rendezik, tanácsos a Tájékoztatóban választ keresni rájuk, hiszen e kiadvány intézményenként tartalmazza a felvételi követelményeket.

Az ügyben a következő észrevételeket tettük az oktatási miniszternek. A 2001. évi Tájékoztató magát a felvételi eljárásra vonatkozó jogszabályként jelölte meg, holott az a magyar jogforrási rendszerben nem minősül jogszabálynak. A Tájékoztató több helyen is tartalmazott információt arra nézve, hogy külföldi állampolgárok milyen esetben vehetnek részt államilag finanszírozott képzési formában, azonban a kérdésre vonatkozó pontos szabályt nem ismertette. A jogszabályok továbbá nem tiltják, hogy a leadást követően, de a leadási határidő lejárta előtt a jelentkezők módosíthassák jelentkezési lapjukat, a Tájékoztató azonban határozottan kizárta ezt a lehetőséget. Szintén kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában szerepelt a Tájékoztatóban, hogy a jelentkezési lapok eltérő kitöltése esetén az "A" lapon szereplő adatok az érvényesek. Félrevezető volt a kiadvány azon információja, amely a gyesben, gyedben részesülők költségtérítés-mentességére vonatkozott. Ez a kedvezmény ugyanis csak állami felsőoktatási intézményekben jár, és egyáltalán nem vehető igénybe katonai és rendészeti felsőoktatási intézményekben. Szintén pontatlan volt a második tanári oklevél megszerzéséért tanulók finanszírozására vonatkozó utalás, és nem szólt a mentesség pontos feltételeiről. A már felsőfokú oklevéllel rendelkezők a Tájékoztató szerint minden esetben csak költségtérítéses képzési formában vehetnek részt, a kiadvány nem tartalmazta az e főszabály alóli kivételeket. A Tájékoztató szerint, ha államilag finanszírozott képzésre jogosult felvételiző olyan jelentkezési helyet jelöl meg, ahol mindkét finanszírozási forma létezik, de csak a költségtérítéses formát választja, az adatok regisztrációjakor az OFI az államilag finanszírozott formát automatikusan beilleszti a költségtérítéses elé. Megállapítottuk, hogy ennek a rendelkezésnek sincs jogszabályi alapja. Végül: több helyen szerepelt a Tájékoztatóban az ún. keresztféléves képzésre vonatkozó speciális szabály, ám az erre vonatkozó információknak szintén nincs jogszabályi alapja. Észrevételeinket a miniszter elfogadta. A vizsgálatot ezért lezártuk, azzal, hogy a Tájékoztató tartalmának alakulását továbbra is nyomon követjük, és az esetlegesen felmerülő újabb problémákat időről-időre jelezzük, szükség esetén utóvizsgálatban ellenőrizzük észrevételeink érvényesülését. (K-OJOG-479/2001.)

A panaszos sérelmezte, hogy az OFI kijavította hibásan kitöltött jelentkezési lapját, mert azt az OFI álláspontja szerint egyértelműen lehetett javítani. A panaszos észrevételeit ezek után az OFI elutasította. Az OFI adminisztratív-nyilvántartási feladatai körébe azonban nem tartozik az, hogy a jelentkező akarata ellenére javításokat eszközöljön a jelentkezési lapokon. Megkeresésünkre az OFI hivatalvezetője biztosított minket arról, hogy a jövőben automatizmusok nélkül, a jelentkező szándékának tisztázása után végzik a hibák kijavítását. (K-OJOG-342/2001.)

Egy másik panaszos azt sérelmezte, hogy az intézmény felvételi szabályzata szerint párhuzamos képzésben való részvételre csak négy lezárt, legalább 4,20 tanulmányi átlagú félév elvégzése után van lehetőség. A panaszos álláspontja szerint ez sérti az esélyegyenlőséget, mivel szigorúbb követelményeket állít olyan felvételizők elé, akik már egy felsőoktatási intézmény hallgatói. Megállapításunk szerint ez a szabály nem sérti a diszkrimináció tilalmának elvét, mivel a felvételizők közötti különbségtétel ésszerű indokon alapul: az intézmény a párhuzamos képzéssel járó többletterhek vállalásához írja elő, hogy a felvételiző a másik felsőoktatási intézményben jó eredménnyel folytassa tanulmányait. (K-OJOG-577/2001.)

A panaszos keresztféléves képzésre nyert felvételt, ám a képzés végül kellő számú jelentkező híján nem indult meg. Az intézmény viszont felajánlotta a panaszosnak, hogy amennyiben kívánja, felvételét érvényesnek tekintik a szeptemberben induló képzésre. A panaszos ezt az ajánlatot elfogadta, ám jelentkezését egy másik intézménybe adta be. Az OFI ez utóbbi jelentkezést törölte, annak ellenére, hogy a panaszos akkor már a másik intézmény hallgatója kívánt lenni. Az eljárás során megállapítottuk, hogy a felvételi jogszabályok egyetlen érvényes jelentkezési formát ismernek, ez pedig az "A" és "B" lapokkal történik. Minden ezen kívüli jelentkezés szükségszerűen érvénytelen, az OFI azonban éppen az egész folyamat egyetlen jogszerű elemét törölte. Felhívásunkra az OFI végül visszavonta a panaszos törlését, aki így a másik intézményben kezdhette meg tanulmányait. (K-OJOG-403/2001.)

Több felvételiző felvetette, hogy amennyiben egy szakra több tárgyból kell felvételizni, a vizsgákat nem szabadna ugyanazon a napon megrendezni. Ezeket a panaszokat el kellett utasítanunk, a fenti gyakorlatot ugyanis a jogszabályok nem tiltják. (K-OJOG-248/2001., K-OJOG-361/2001.)

A panaszos beadványa a szóbeli vizsga menetével volt kapcsolatos. Az ügyben érintett intézmény felvételi szabályzata szerint a pályázó a vizsgán bevezető tételt húz, erre azonban nem került sor. A szabályzat nem biztosít lehetőséget arra, hogy a bizottság a tételhúzástól vagy a felelet előadásától eltekintsen. Az intézmény részéről megküldött nyilatkozatok alapján megállapítottuk, hogy az intézmény nem tartotta be saját felvételi szabályzatának e rendelkezését. Ugyanebben az ügyben a panaszos sérelmezte a szóbeli vizsgán elhangzott egyes kérdések jellegét is. A dokumentumok alapján megállapítottuk, hogy a vizsgán elhangzottak személyes jellegű kérdések, illetve kérdések arra vonatkozóan, hogy a felvételiző mely politikai napilapokat olvassa. A személyes jellegű kérdések álláspontunk szerint nem alkalmasak a felvételi vizsga az intézmény szabályzatában meghatározott céljának - a leginkább felkészült és az adott pályára leginkább alkalmas pályázók kiválasztásának - elérésére. A személyes jellegű kérdések továbbá azt a látszatot kelthetik a felvételizőben, hogy az arra adott válasz, illetve a válasz esetleges megtagadása befolyásolhatja felvételi eredménye értékelését. A napilapok ismeretére vonatkozó kérdés szintén azt a látszatot keltheti a felvételizőben, hogy a válaszból levonható, a saját vagy családjának politikai véleményére vonatkozó következtetés befolyásolhatja felvételi eredményének értékelését. Mindezekre való tekintettel az ügyben kezdeményeztük, hogy a felvételi vizsgán maradéktalanul tartsák be a felvételi szabályzat rendelkezéseit. Az intézmény a kezdeményezést elfogadta. (K-OJOG-364/2001.)

Vizsgálatunk eredményeképpen biztosított az OFI közös érettségi-felvételi pótírásbeli időpontot az érintetteknek, miután többen hozzánk fordultak azzal a panasszal, hogy adminisztratív jellegű problémák miatt a vizsgázóknak a feladatok kidolgozása során nem állt rendelkezésükre az előírt 180 perc. (K-OJOG-257/2001.)

A panaszos sérelmezte, hogy érettségi eredményét felvételi pontjainak kiszámításánál az intézmény nem vette figyelembe, annak ellenére, hogy azt postai úton megküldte az intézmény részére. Miután az intézmény ezt tagadta, a panaszos pedig nem tudta postai feladóvevénnyel alátámasztani állítását, a panaszt el kellett utasítanunk. (K-OJOG-417/2001.)

A jogsérelem csekély jelentősége miatt utasítottuk el azt a panaszt, amely vizsgálatakor ugyan kiderült, hogy a felvételi dolgozat egy feladatára szabályosan nem volt adható annyi pont, mint amennyit a panaszos kapott, ám, ha a panaszos az adott feladatra a maximális pontszámot kapta volna, sem érte volna el a szükséges ponthatárt. (K-OJOG-370/2001.)

A beadványozó az államilag elismert A (szóbeli) és B (írásbeli) típusú nyelvvizsgák C (komplex) típusúvá való egyesítésének feltételeiről kérdezett. Felvetette továbbá, hogy a felsőoktatási intézményekbe történő felvételizés során hogyan vehetők figyelembe többletpontként a nyelvvizsgák, különös tekintettel az A+B=C problematikára, azaz, hogyan lehet egyenértékű egy külön szerzett A, illetve B típusú nyelvvizsga-bizonyítvány egy C típusúval.
A beadványozót tájékoztattuk a jogszabályok értelmezésével kialakított álláspontunkról. Az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló 71/1998. (VI. 8.) Korm. rendelet 2002. február 25-ig hatályos rendelkezése szerint C típusú nyelvvizsga-bizonyítvány csak annak adható ki, aki C típusú vizsgára jelentkezett, és a követelményeket teljesítette. Az akkor hatályos jogszabály alapján az A és B típusú nyelvvizsga nem volt egyesíthető C típusúvá. 2002. február 25-én lépett hatályba a fenti rendelet módosítása. Eszerint C típusú bizonyítvány egy vizsgaidőszakban, ugyanannál a vizsgaközpontnál tett írásbeli és szóbeli vizsga sikeres letétele esetén adható ki. Az A és B típusú vizsgabizonyítványok együttesen a komplex nyelvtudást igazoló C típusú vizsgabizonyítvánnyal lehetnek egyenértékűek, függetlenül a két vizsgacselekmény között eltelt időtől és a vizsga helyéül szolgáló vizsgaközponttól. Az egyenértékűség részletes szabályait az oktatási miniszter a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület ajánlásai alapján rendeletben szabályozza. Az említetteken kívül azok a bizonyítványok lesznek tehát egyenértékűek, amelyeket az oktatási miniszter annak nyilvánít.
A felsőoktatási intézményekbe való felvételit illetően, a 269/2000. (XII: 26.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdés a) pontja szerint a felvételi eljárásban legfeljebb egy nyelvvizsgáért adható többletpont, függetlenül attól, hogy a felvételiző egyébként hány nyelvvizsgával rendelkezik, így amennyiben a felvételiző rendelkezik például egy A és egy B típusú középfokú nyelvvizsgával, maximum 2 pontot kaphat, hiszen csak az egyik nyelvvizsga-bizonyítvány számítható be pluszpontként a felvételin. (K-OJOG-625/2001.)

Egy ügyben az írásbeli vizsgára behívó levélben a dolgozat javításának felülvizsgálata iránti kérelem benyújtására az intézmény 24 órát biztosított. A kormányrendelet szerint azonban a jelentkező az írásbeli dolgozata értékelésébe való betekintés napját követő második munkanap végéig kérheti az általa észlelt javítási, pontszámítási hiba kivizsgálását. Az intézmény a panaszos felvételét elutasító határozatában azt a tájékoztatást adta, hogy a döntés elleni fellebbezés beadási határideje a kézhezvételtől számított 48 óra. A kormányrendelet ellenben a kézhezvételtől számított 8 munkanapban határozza meg a fellebbezés benyújtásának határidejét. Ezekben a kérdésekben az intézmény saját hatáskörben megtette a szükséges intézkedéseket a jogsértések orvoslására, így kezdeményezést az ügyben nem fogalmaztunk meg. (K-OJOG-374/2001.)