Fenntartói irányítás

Számos panasz a pedagógusoktól érkezett, akik azt sérelmezték, hogy az igazgatóválasztás során a fenntartó nem vette figyelembe az intézmény alkalmazotti közösségének véleményét. A pedagógusok beadványaikban azzal érveltek, hogy számukra a közös álláspont kialakítása nem könnyű feladat, mivel igyekeznek minden szempontot figyelembe véve, felelősségteljesen dönteni arról, melyik pályázót támogassák. Ha ezek után a fenntartó nem az általuk legjobbnak tartott személyt bízza meg, megítélésük szerint kérdésessé válik, hogy miért is írja elő a törvény a fenntartó számára kötelezettségként a vélemények kikérését. A törvényben előírt vélemények beszerzése kötelessége a fenntartónak, ám azok döntésében nem kötik. A fenntartó a véleményekben foglaltakkal ellentétes tartalmú határozatot is hozhat, hiszen a döntés felelősségét minden esetben ő viseli. A határozat szemben állhat a pedagógusok érdekeivel, ez a nevelőtestületek törvényben biztosított jogait azonban nem sérti.(K-OJOG-276/2001., K-OJOG-282/2001., K-OJOG-288/2001., K-OJOG-301/2001., K-OJOG-328/2001.)

Szülők sérelmezték, hogy a fenntartó megszüntetett két általános iskolát. Azt állították, hogy gyermekeik a döntés nyomán hátrányosabb helyzetbe kerülnek, mivel nem tudják elhelyezni az összes gyermeket, megszűnik a tanulók mindennapos testedzése, valamint nem lesz lehetőség a matematika tagozat munkájának folytatására sem. A polgármester arról tájékoztatta hivatalunkat, hogy felülvizsgálták eredeti elképzeléseiket, és ennek nyomán sikerült minden tanulónak megfelelő helyet találni. Intézkedtek annak érdekében, hogy a mindennapos testedzés és a matematika tagozat programja folytatódjon. A jogsérelem veszélyét tehát a fenntartó saját hatáskörében megszüntette. (K-OJOG-168/2001.)

Egy szülői munkaközösség panasza nyomán megállapítottuk, hogy a fenntartó az iskola átszervezésére és az intézkedési terv elkészítésére vonatkozó döntésének meghozatala előtt elmulasztotta beszerezni az arra jogosultak előzetes véleményét. Álláspontunk szerint - amely összhangban van a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 31. számú állásfoglalásával - a képviselő-testület eljárási szabálysértése a döntés érvényességét nem befolyásolta. A véleménykérés elmulasztása ugyanis kisebb súlyú eljárási jogszabálysértésnek minősül, ami a döntés érdemére nem hat ki, hiszen a véleményekben foglaltakkal ellentétes döntés is születhet. A fentiekre tekintettel jövőre irányuló kezdeményezéssel fordultunk a polgármesterhez, aki a kezdeményezést elfogadta. (K-OJOG-231/2001.)

Egy fenntartó a gyermeklétszám csökkenésére hivatkozva januárban össze akart vonni két óvodai csoportot. Az óvoda vezetője arról kérte állásfoglalásunkat, hogy jogszerű volt-e a fenntartó összevonásra vonatkozó döntése. Tájékoztattuk arról, hogy a fentebb idézett rendelkezések szerint a fenntartó jogsértően járt el. (K-OJOG-73/2001.)

Egy szülő beadványában arról számolt be, hogy gyermekét a következő tanévtől másik iskolába irányították át. A közoktatási törvény 75. § (1) bekezdése a) pontja értelmében a tanulói jogviszony átvétellel is megszűnhet; a jogviszony keletkezésére vonatkozó rendelkezések között pedig a törvény 66. § (1) bekezdése kimondja, hogy az átvétel jelentkezés alapján történik. A szabad iskolaválasztás jogával összhangban tehát a tanulói jogviszony megszüntetése, illetve létesítése átvétel esetén a szülők döntésétől függ. Áthelyezésre pedig a törvény 76. § (1)-(2) bekezdései alapján kizárólag fegyelmi büntetésként kerülhet sor, de csak abban az esetben, ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi. Az iskola igazgatójának nyilatkozata alapján megállapítottuk, hogy a tanuló átirányítására a képviselő-testület döntése következtében került sor. A képviselő-testület ugyanis a tanuló évfolyamán megszüntetett egy osztályt, és ezért a maximális osztálylétszám feletti tanulókat az igazgatónak egy másik iskolában kellett elhelyezni. A közoktatási törvény alapján azonban a fenntartó csak abban az esetben csökkentheti a tanulócsoportok számát, ha ezzel továbbra is biztosított marad az intézményben tanulók további elhelyezése. A fenntartó döntése tehát oktatási jogsérelmet okozott, annak orvoslása azonban nem volt lehetséges, mivel a tanév már elkezdődött. Ezért azzal a kezdeményezéssel fordultunk a fenntartóhoz, hogy döntései során a jövőben vegye figyelembe a közoktatási törvénynek az osztályok, csoportok létszámára vonatkozó rendelkezéseit, és az oktatási intézményekben működő csoportok számának meghatározásakor ne hozza olyan helyzetbe az intézményvezetőket, hogy azok jogsértő módon szüntessék meg a diákok tanulói jogviszonyát. Kezdeményezésünket a polgármester elfogadta. (K-OJOG-320/2001.)

Egy alapfokú művészetoktatási intézmény vezetője azért fordult hozzánk, mert a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai programot a képviselő-testület nem tárgyalta meg és nem hagyta jóvá. Az igazgató aggályosnak tartotta a képviselő-testület hallgatását, és arra vonatkozóan kért tőlünk állásfoglalást, hogy ebben az esetben az iskola jogszerűen folytathatja-e a nevelő-oktató tevékenységet. Tájékoztattuk az igazgatót, hogy a közoktatási törvény 103. § (3) bekezdése szerint a nevelési, illetve pedagógiai programot, annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén - ha a döntést a képviselő-testület (közgyűlés) hozza - a harmincadik napot követő első képviselő-testületi (közgyűlési) ülésen sem nyilatkozik. Amennyiben tehát ezek a feltételek megvalósultak, az iskolának érvényes pedagógiai programja van, amelynek alapján jogszerűen folytatja a nevelő-oktató tevékenységet. (K-OJOG-528/2001.)