Az oktatási szereplők jogainak garanciái

Egy szülői munkaközösség kifogásolta, hogy a házirend nincs kifüggesztve az iskolában, ezért a tanulók nem ismerik annak szabályait. Az igazgató nyilatkozata szerint tanévkezdéskor minden tanteremben kifüggesztésre kerül a házirend, minden osztályfőnök kötelessége, hogy a tanév első osztályfőnöki óráján azt ismertesse. Amennyiben a házirendet módosítják, az osztályfőnök arról is tájékoztatja a tanulókat. A fentiek alapján az ügyben jogsérelmet nem állapítottunk meg. (K-OJOG-231/2001.)

A jogszabályok több esetben megfogalmaznak speciális tájékoztatási jogot és kötelezettséget is, ezek egy részénél a tájékoztatás megtörténte az iskolai döntés érvényességének feltétele. Korábban már bemutattuk azokat az ügyeket, amelyekben az igazolatlan órák magas száma miatt szűnt meg a tanulói jogviszony. Amennyiben ezekben az esetekben az iskola nem tett eleget értesítési kötelezettségének oktatási jogsérelmet állapítottunk meg. (K-OJOG-196/2001., K-OJOG-254/2001., K-OJOG-269/2001.)

Egy szülő előadta, hogy gyermeke iskolájában a tanulók nem vihetik haza a dolgozatokat, a szülők csak a fogadóórán nézhetik meg azokat. Tájékoztattuk a panaszost, hogy a közoktatási törvény egyrészt a szülői jogoknál, másrészt a pedagógusok feladatainál úgy rendelkezik, hogy a tanuló fejlődéséről, tanulmányi előmeneteléről az iskola rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást ad. Megítélésünk szerint a havi fogadóórákon biztosított dolgozatokba való betekintéssel az iskola eleget tesz tájékoztatási kötelezettségének. Annak érdekében azonban, hogy a tanuló hiányosságait a szülővel korrigálhassa, a megtekintés nem jelentheti a dolgozatok megismerését és tanulmányozását csupán az iskola helyiségében egy meghatározott időkeretben. A megtekintésnek szükségszerűen magában kell foglalnia a dolgozat birtoklását, vagyis arról a szülő kérésére és költségén másolatot kell rendelkezésére bocsátani. (K-OJOG-544/2001.)

Egy szülő sérelmezte, hogy a naplóban utólagosan beírt érdemjegyek szerepeltek, azok okáról, alapjáról sem a tanuló, sem a szülő nem tudott. A panaszos csatolta a naplónak az igazgató által hitelesített másolatait, amelyek alapján azt láttuk, hogy a naplót a pedagógusok nem vezették folyamatosan. Mivel az igazgató a naplómásolatokkal bizonyítottakat tagadta, a kezdeményezés megfogalmazását nem tartottuk célravezetőnek, ezért az iskola fenntartójához fordultunk azzal az ajánlással, hogy ellenőrizze a közoktatási intézmény működésének törvényességét, különös tekintettel a nyilvántartások vezetésének szabályosságára, és tegye meg a szükséges intézkedéseket. A fenntartó az ajánlást elfogadta. (K-OJOG-285/2001.)

A szülők sérelmezték, hogy az iskola az ellenőrző könyvön keresztül nem tájékoztatta őket megfelelően gyermekük tanulmányi előmeneteléről, az érdemjegyek utólagosan, egyszerre kerültek beírásra. Az igazgató szerint - amennyiben a tanuló az ellenőrzőjét átadta - az érdemjegyeket megszerzésükkor beírták, azonban a diák gyakran letagadta ellenőrzőjét. Később - amikor osztályfőnöke pótellenőrzőt állított ki a számára - két ellenőrző könyvét váltogatva használta, szüleit és tanárait is megtévesztve. Amikor az eredeti ellenőrző előkerült, az igazgató utólag beírta azokat a jegyeket, amelyeket addig csak a napló és a pótellenőrző tartalmazott. Tehát az eredeti ellenőrzőbe valóban egyszerre kerültek be az érdemjegyek, amelyek azonban a pótellenőrzőben és a naplóban már korábban is szerepeltek. A fentiek alapján nem volt megállapítható az oktatási jogok sérelme. (K-OJOG-304/2001.)

A panaszos tájékoztatást kért arról, hogy évismétlésre bocsátható-e az a tanuló, aki a tantárgyi órák húsz százalékánál többet mulasztott, ám ez a tény az osztálynaplóban nem, csak a szaktanár külön füzetében szerepelt. Tájékoztattuk a beadványozót, hogy a tanórai foglalkozásokról a nevelő munkát végző pedagógusnak osztálynaplót kell vezetnie. Ez az egyetlen jogszerű módja annak, hogy az iskola a tanuló hiányzásait nyilvántartsa. (K-OJOG-387/2001.)

Az iskola a jogszabályi előírásokkal szemben nem töltötte ki megfelelően a tanulók év végi bizonyítványát. A tantárgyak helyét üresen hagyták, nem jelölték a mulasztott órák számát sem. Csak annyit tüntettek fel a nevelőtestület határozataként, hogy a tanuló osztályozó vizsgát köteles tenni. A fentiekre tekintettel kezdeményezéssel fordultunk az intézmény vezetőjéhez, hogy az iskola a jövőben a jogszabályoknak megfelelően állítsa ki a hivatalos dokumentumokat. Az igazgató a kezdeményezést elfogadta. (K-OJOG-451/2001.)

A panaszos tájékoztatást kért abban a kérdésben, hogy kötelező-e jegyzőkönyvet vezetni a nevelőtestület értekezletein. A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 4. számú mellékletének 9. pontja értelmében minden olyan esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a tantestület a tanulókra vonatkozó kérdésben határoz. Továbbá a nevelőtestület - működése és döntéshozatala rendjének meghatározásakor - egyéb esetekre is előírhat jegyzőkönyv-vezetési kötelezettséget. E szabályok garanciális jelentőségűek, mivel egy esetleges jogvita, konfliktus esetén a jegyzőkönyv alapján vizsgálható a nevelőtestület döntése.
(K-OJOG-387/2001.)

A panaszos azt sérelmezte, hogy gyermekét húsz százalékot meghaladó hiányzása miatt évfolyamismétlésre kötelezte a tantestület. Az igazgató eljuttatott hozzánk két - nevelőtestületi értekezletről készült - jegyzőkönyvet, amelyekről megállapítottuk, hogy ellentmondanak egymásnak. Mindkét jegyzőkönyv szerint az abban dokumentált nevelőtestületi értekezleten hozták meg a sérelmezett döntést. Nyilvánvaló volt tehát, hogy az egyik jegyzőkönyv nem a tényeket tartalmazta. A fentiekre tekintettel kezdeményeztük, hogy az iskola szabályosan vezesse a tanügyi nyilvántartásokat, a nevelési-oktatási intézmény nevelőtestületének határozatát tartalmazó jegyzőkönyvek a valóságnak megfelelően rögzítsék a tényeket, nyilatkozatokat, különös tekintettel a hozott döntésekre. Az igazgató a kezdeményezést annak ismételt megfogalmazását követően fogadta el. (K-OJOG-260/2001.)