INTÉZKEDÉSI LEHETŐSÉGEK

Amennyiben vizsgálatunk során az oktatási jogok sérelmét - vagy annak közvetlen veszélyét - tapasztaljuk, a korábban már említett kezdeményezés, illetve ajánlás eszközével élhetünk. Kezdeményezéssel a jogsértő intézményhez, ajánlással pedig az intézmény felettes szervéhez fordulunk, és felhívjuk azokat a jogsérelem, illetve a jogsérelem közvetlen veszélyének megszüntetésére. Mind a kezdeményezés, mind az ajánlás sajátos jellegű intézkedés, hiszen - a hatósági döntésekkel ellentétben - nem rendelkeznek kötelező erővel, végrehajtásukra a megszólított intézmények nem kötelesek. A rendelet csupán a határidőn belüli válaszadási kötelezettséget írja elő, ugyanis az intézménynek a kezdeményezésre, illetve az ajánlásra vonatkozó állásfoglalásáról és az annak alapján megtett intézkedéseiről a közléstől számított harminc napon belül értesítenie kell hivatalunkat.

A megszólított intézmény válaszadási kötelezettsége folytán eljárásunk nem ér véget a kezdeményezés, illetve az ajánlás közlésével. A jogszabályi rendelkezés éppen azt a célt szolgálja, hogy folytatódjon a szakmai párbeszéd az oktatási intézmény és hivatalunk között, és ebben a dialógusban mindkét fél lehetőséget kapjon az álláspontját alátámasztó érvek kifejtésére. Az intézkedések más módon nem is tölthetnék be sikeresen funkciójukat, hiszen kötelező erő hiányában az intézményeknek valóban meg kell győződniük a javasolt megoldás helyességéről, jogszerűségéről. Így érhetjük el, hogy az ajánlást, illetve a kezdeményezést az intézmények önként végrehajtsák, és arról is gondoskodjanak, hogy a jövőben hasonló jogsértés ne forduljon elő. A működésünkről szóló rendelet arra is lehetőséget biztosít, hogy e párbeszéd eredményeként - ha a megszólított intézmény érvei meggyőzőek számunkra - visszavonjuk vagy módosítsuk a korábban tett kezdeményezést, illetve ajánlást. Erre 2001-ben egyszer sem került sor. Az intézkedések hatékonyságát mutatja, hogy az elmúlt esztendőben 51 alkalommal éltünk a kezdeményezés, illetve az ajánlás eszközével, a megszólított intézmények pedig mindössze egy esetben nem fogadták el az azokban megfogalmazott álláspontunkat.

Nem csupán az intézmények egyedi ügyekben hozott határozatai, intézkedései okozhatják az oktatási jogok sérelmét. 2001-ben három esetben állapítottuk meg, hogy a védett jogok sérelme, illetve annak közvetlen veszélye a jogszabályoknak vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek hiányosságaira vezethető vissza. Ezekben az esetekben éltünk azzal a lehetőséggel, hogy a jogsérelem elkerülése, illetve megszüntetése érdekében javaslatot tegyünk az oktatási miniszternek a jogszabály, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszköze kiadására, módosítására vagy hatályon kívül helyezésére. Az oktatási miniszter mindhárom esetben elfogadta az oktatási jogok biztosának javaslatot.

A rendelet azt is előírja számunkra, hogy amennyiben jogsértés jut tudomásunkra, az eljárásra jogosult hatóságot megkeressük, bejelentést, illetve feljelentést tegyünk. Az elmúlt év során két beadványban a jogsértő fél büntetőjogi felelősségre vonását kérték tőlünk, ezeket áttettük az illetékességgel rendelkező nyomozó hatósághoz.

előző

következő

Az oldal tetejére

  OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA
  1055 - Budapest, Szalay u. 10-14.; e-mail: panasz@oktbiztos.hu