A tanulói jogviszony megszűnése
A tanulói jogviszony csak a közoktatási törvényben szabályozott esetekben
és az ott előírt módon szűnhet meg.(3) Ha az iskola
nem tartja be e garanciális jelentőségű rendelkezéseket, az minden esetben
az oktatási jogok sérelméhez vezet.
|
Egy szülő gyermeke ügyében kérte állásfoglalásunkat.
A pedagógusok fekete pontokkal büntették a rossz magaviseletű tanulókat.
Az iskolában a szülővel közölték, hogy még öt fekete pontot szerezhet
a gyermeke, azután el kell vinnie őt az iskolából. Tájékoztattuk
a szülőt, hogy a jogszabályok alapján ilyen módon nem kerülhet sor
gyermeke tanulói jogviszonyának megszüntetésére. (K-OJOG-631/2001.)
|
|
A jogszabályok szerint megszűnik a nem tanköteles
korú diákok tanulói jogviszonya, ha harminc tanítási óránál többet
mulasztanak igazolatlanul. Korábban a mulasztásokról szóló fejezetben
már bemutattuk, a tanulói jogviszony megszűnésének feltétele, hogy
az iskola eleget tegyen értesítési kötelezettségének. Ennek elmulasztása
esetén a jogviszony megszűnése az oktatási jogok sérelmét okozza.
(K-OJOG-196/2001., K-OJOG-269/2001., K-OJOG-254/2001.)
|
A hivatalunkhoz érkező beadványokból kiderült, esetenként előállhat olyan
helyzet, hogy egy tanuló iskolája - tanulmányi vagy egyéb - követelményeit
nem tudja teljesíteni, ezért a pedagógusok szerint tanácsosabb, ha tanulmányait
másik intézményben folytatja. Ha a szülő elfogadja az iskola érveit, dönthet
úgy, hogy gyermekének másik iskolát keres. Amennyiben mégis úgy határoz,
hogy e lehetőséggel nem kíván élni, az iskola egyoldalúan nem szüntetheti
meg a tanulói jogviszonyt. Gyakori jelenség, hogy rossz magaviseletű tanulók
esetén az igazgató azt tanácsolja, hogy a szülők inkább keressenek másik
iskolát gyermekük számára. Az oktatási jogok megsértése akkor mutatható
ki, ha a szülő szabad akarata nem érvényesülhet a döntés során, hanem
az iskola valamilyen módon kényszert alkalmaz. E kényszer leggyakoribb
megjelenési formája, amikor az intézményvezető azzal bírja rá a szülőt
a tanulói jogviszony megszüntetésére, hogy ellenkező esetben fegyelmező
intézkedéseket alkalmaznak a gyermekkel szemben, végső soron pedig fegyelmi
eljárás során szüntetik meg a jogviszonyt. Az igazgatók általában azzal
érik el a magatartási problémákkal rendelkező tanulók eltávolítását, hogy
a szülőt meggyőzik arról, kedvezőbb lesz gyermeke számára az, ha előmenetelét
nem nehezíti fegyelmező intézkedések alkalmazása, fegyelmi büntetés kiszabása.
|
A hivatalunkhoz forduló szülő gyermeke magatartási problémák miatt
több ízben kapott figyelmeztetést. Tanév végén az igazgató közölte
a szülővel, hogy a tantestület döntése értelmében keressenek másik
iskolát a diáknak. Vizsgálatunk alatt a tanulót beíratták egy másik
intézménybe, ahonnan nem kívánt visszatérni. Az igazgató figyelmét
felhívtuk arra, hogy a jövőben a tanulói jogviszony megszüntetésénél
a jogszabályoknak megfelelően járjanak el. (K-OJOG-391/2001.)
|
Szülők számos más ügyünkben is sérelmezték gyermekük eltanácsolásának
módját. (K-OJOG-17/2001., K- OJOG-31/2001., K-OJOG-137/2001., K-OJOG-153/2001.,
K-OJOG-456/2001., K-OJOG-572/2001.) Az eltanácsolás, bár semmiféle jogi
kötőerővel nem bír, mégis komoly hatást tud gyakorolni a szülőre. A szülő
és az iskola képviseletében eljáró igazgató helyzete ugyanis rendkívül
eltérő. A szülő ilyenkor nincs alkupozícióban, hiszen nem kíván gyermekének
rosszat, nem akarja, hogy egy esetleges ellenséges környezetben legyen
kénytelen tanulni. Az iskola részéről érkező hasonló felszólítás nyomán
látszólag a szabad iskolaválasztás jogával él, amikor elviszi gyermekét
más intézménybe, valójában azonban nyomásnak enged, mert úgy érzi, nincs
más lehetősége. Ezzel a megoldási móddal az iskola jogilag szabályozott
eljárásokon kívüli útra tereli az ügyet, amelynek pedig jogilag szigorúan
kötött rendben kellene zajlania. Így megfosztják a tanulót azoktól a garanciáktól,
amelyek a fegyelmező intézkedések alkalmazásához, illetve a fegyelmi eljárás
lefolytatásához kapcsolódnak. Álláspontunk szerint az eltanácsolás kényszerrel
párosuló megoldásának nem szabad előfordulnia a közoktatási intézményekben.
A tanulók kötelességszegő magatartásának szankcionálására az iskolának
rendelkezésére állnak a jogszabályokban rögzített lehetőségek (pl. fegyelmi
eljárás), ha indokoltnak tartja, élhet velük. Az eltanácsolás azonban
még ilyen esetben sem alkalmazható. Amennyiben eljárásunk során felmerült
az igazgatók hasonló magatartása, az megalapozta, hogy a kérdést megvizsgáljuk.
A gondot többnyire az okozta, hogy az igazgató felszólítása gyakran négyszemközt
hangzott el, így ez bizonyítási nehézséget okozott. A szülők sokszor már
csak akkor fordultak hivatalunkhoz, amikor engedve az igazgatói nyomásnak,
gyermeküket átíratták egy másik iskolába, és nem kívánták, hogy a jogsértő
intézményben folytassa tanulmányait.
(3) A közoktatási törvény e rendelkezéseitől való
eltérésre csak a nem helyi önkormányzat, illetve a nem állami szerv által
fenntartott intézmények esetén van lehetőség.
|
előző 
