 |
Beszámoló 2001 |
|
 |
AZ ELJÁRÁS MENETEA működésünkről szóló rendelet egy sajátos, a hivatal jellegének és eszközrendszerének megfelelő, úgynevezett egyeztetési eljárást hozott létre. Amennyiben hivatalunk oktatási jogok sérelmének - illetve a sérelem közvetlen veszélyének - lehetőségét észleli, és a beadványt a korábban ismertetett eljárási akadályok miatt nem kell elutasítani, megindítjuk az egyeztetést. Az eljárás kezdetén nem vizsgáljuk a panasz valóságtartalmát, hanem a beadványban foglaltakat ismertetjük a másik féllel, és felkérjük, tájékoztassa hivatalunkat az ügyben kialakított álláspontjáról. Fontosnak tartjuk, hogy mindig megismerjük a panaszban érintett másik fél véleményét, a sérelmezett helyzet mindkét oldalát. A nyilatkozatkérésnek célja az is, hogy a beadvánnyal érintett másik fél vizsgálja meg a problémát, a válaszadás kapcsán újra tekintse át az ügyben kialakított álláspontját. Ennek eredményeként számos esetben már a vizsgálat e kezdeti szakaszában megoldódott az ügy: a jogsértést a megkeresett intézmény saját hatáskörében orvosolta. A továbbiakban a felek nyilatkozatai, az általuk rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok, valamint az ügyre vonatkozó jogszabályok összevetése alapján alakítjuk ki álláspontunkat. A felek egymásnak ellentmondó nyilatkozatai, illetve egymáshoz nem közelíthető álláspontjai esetén is meg kell kísérelnünk a konfliktus tisztázását, az esetleges jogsértés feltárását. Az eljárásunkat szabályozó rendelet ennek érdekében a következő eszközöket biztosítja számunkra: egyrészt rendezi a bizonyítási kötelezettséget, másrészt létrehozza a személyes egyeztetés intézményét. A bizonyítási kötelezettségre vonatkozó rendelkezés szerint a beadvány alapjául szolgáló tényeket a kérelmezőnek, míg a nyilatkozatának alapját jelentő tényeket az intézménynek kell bizonyítania. A fenti szabályok következtében, amennyiben a panaszos és az intézmény nyilatkozatai ellentmondanak egymásnak, és a panaszos a nyilatkozatát nem tudja megfelelő bizonyítékokkal alátámasztani, nincs lehetőségünk további vizsgálatot folytatni. Mivel a rendelkezésünkre álló adatok alapján az oktatási jogok sérelme ilyen esetben nem állapítható meg, az ügyet le kell zárnunk. Indokolt esetben személyes egyeztetésre hívjuk a feleket. A személyes egyeztetés eljárásunk sajátos eleme, amely során a konfliktusban érintettek, munkatársaink közreműködésével, együttesen tárják fel az eset körülményeit. A mi szerepünk az, hogy biztosítsuk a hatékony megbeszélés kereteit és megvilágítsuk az ügy jogi hátterét. Az egyeztetést úgy szervezzük, hogy a feleknek elegendő ideje legyen egymás véleményének meghallgatására. A résztvevőket arra kérjük, hogy a tárgyalás során kizárólag az oktatással kapcsolatos kérdésekről essék szó, kerüljék a személyes ellentétek hangsúlyozását, hiszen az eseményeket csak így tudjuk megfelelően feltárni és értékelni. A személyes egyeztetés elősegíti, hogy jogsértés megállapítása esetén közösen találjuk meg az orvoslás lehetséges formáit, így a konfliktusban érintettek hozzájárulhatnak a megoldáshoz. Rajtuk is múlik tehát, hogy milyen megállapodás születik, azt a sajátjuknak érezhetik. Nem jöhet létre olyan megállapodás, amely jogszabályba ütközik, ám a jogszabályi keretek között számos megoldás elképzelhető. Meggyőződésünk, hogy a személyes egyeztetés növeli az önkéntes jogkövetés valószínűségét, hiszen a közösen kialakított álláspont tartósabb eredményre vezethet, mint egy olyan hatósági határozat, amelynek jogi kényszerrel szereznek érvényt. A személyes egyeztetés intézménye az oktatás szereplői számára lehetőséget biztosít arra, hogy feloldják konfliktusukat, mielőtt az méltóságuk sérelméhez vezetne. A konfliktuskezelés ezen kulturált és hatékony formája megteremtheti az igényt, hogy az oktatási intézmények helyben is kialakítsanak hasonló fórumokat. A fenti eljárási lépések alapján állapítjuk meg, hogy a vizsgált ügyben sérültek-e az oktatási jogok. Ügyeink 32 százalékát jogsérelem hiányában zártuk le, mivel vagy azt állapítottuk meg, hogy nem történt jogsértés, vagy a rendelkezésre álló információk alapján a jogsértés nem volt megállapítható. Az oktatási jogok sérelmét az esetek 16 százalékában mutattuk ki, ezekben az ügyekben - amennyiben a jogsértő fél a sérelmet saját hatáskörében nem orvosolta - a rendelet által biztosított intézkedések alkalmazására került sor. Az intézkedési lehetőségek közül leggyakrabban a kezdeményezés, illetve az ajánlás eszközével élünk. Ezekhez nem kapcsolódik jogi kényszer, vagyis a megszólított intézmények nem kötelesek az abban foglaltakat végrehajtani. Eljárásunknak végig tekintettel kell lennie erre a sajátosságra, ahogyan ezt a vizsgálat egyeztetés jellege vagy a személyes egyeztetés intézménye is mutatja. Az egész folyamatnak azt a célt kell szolgálnia, hogy a felek magukévá tegyék az eljárás eredményeként megszülető ajánlás, illetve kezdeményezés tartalmát, elfogadják a javasolt - az egyeztetés folytán az ő közreműködésükkel létrejött - megoldást, és azt önként, jogi kényszer nélkül valósítsák meg. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy eljárásunk során mindig a jogsérelmet szenvedett fél oldalán lépünk fel, aki nem minden esetben azonos a kérelmezővel. Több esetben derült fény arra, hogy éppen a panaszos volt az, aki megsértette az oktatási jogokat, ezért a beadványozó felé fogalmaztunk meg kezdeményezést a jogsérelem megszüntetése céljából. A működésünkről szóló rendelet számos garanciális szabályt tartalmaz annak érdekében, hogy a hivatalunkhoz forduló panaszosokat kérelmük miatt semmilyen hátrány ne érhesse. Ezt az elvet kimondja az Ojbr. 5. § (7) bekezdése is, összhangban az Alkotmány 64. §-ában biztosított panaszhoz való alkotmányos joggal. A rendelet 5. § (5) bekezdése értelmében a kérelmező személyes adatainak kezelése az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek megfelelően történik. Az adatvédelmi törvény szabályai közül kiemelendő, hogy az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Vizsgálataink során tehát a panaszos személyes adatait kezelhetjük, a másik félnek továbbíthatjuk, ám csak olyan mértékben, amennyire az az ügy elintézéséhez nélkülözhetetlen. A panaszosnak lehetősége van arra, hogy az eljárás lefolytatása során neve elhallgatását kérje. Hivatalunk természetesen minden olyan ügyet a beadványozó adatainak továbbítása nélkül intéz, amelyben nem feltétlenül szükséges a panaszos személyének megnevezése. A névtelenség iránti kérelem éppen ezért akkor bír jelentőséggel, ha a vizsgálat nem folytatható le a panaszos személyes adatainak továbbítása nélkül. Ezekben az esetekben tájékoztatjuk a beadványozókat, hogy ilyen irányú kérelmük az ügy elintézését megakadályozza, és megkérdezzük, hogy e körülmény ismeretében eltekintenek-e a névtelenség iránti kérelemtől. Az eljárásunkról szóló rendelet 10. § (2) bekezdése értelmében az ügyekben érintett természetes személyek személyes adatait e beszámoló sem tartalmazhatja. A rendelet kimondja, hogy a kérelmezőt a közérdekű bejelentővel azonos védelem illeti meg. E rendelkezés folytán a hozzánk forduló panaszosok számára is védelmet nyújt a Büntető Törvénykönyv 257. §-a, amely büntetni rendeli azt, aki közérdekű bejelentés miatt a bejelentővel szemben hátrányos intézkedést tesz. Működésünk szabályai biztosítják azt, hogy más hatóság a hozzánk érkező panaszokról akkor se szerezzen tudomást, ha hivatalunk nem rendelkezik hatáskörrel a vizsgálat lefolytatására. A rendelet szerint hatáskörünk hiányáról a panaszost értesítjük, és megjelöljük a hatáskörrel rendelkező szervet. E rendelkezés értelmében a panaszos tudta és beleegyezése nélkül az ügyet nem tesszük át más hatósághoz.
|
előző 
OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA |
Impresszum |