Mulasztás

Számos tanórai mulasztással összefüggő beadvány érkezik hivatalunkhoz. A közoktatási törvény, illetve annak végrehajtási rendelete keveset mond arról, hogy mit tekinthetünk mulasztásnak, azaz e jogintézmény tartalmi meghatározása hiányzik a jogszabályokból. A mulasztás jogkövetkezményei azonban igen súlyosak, ezért fontos tisztázni, hogy mit is jelent e fogalom. A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet szerint, ha a tanuló a tanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezéseket a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. A jogszabály szövegéből tehát két dolog következik: egyfelől az, hogy minden esetben, ha a tanuló távol marad az óráról, mulasztásról beszélhetünk, másfelől pedig csak akkor beszélhetünk mulasztásról, ha a tanuló a tanóráról távol marad.

Több panaszban jelezték a szülők, hogy gyermekük iskolájában a házirendek olyan szabályozást tartalmaznak, amely szerint a tanóráról való késések bizonyos számának meghaladása igazolatlan mulasztásnak minősül. A fentiek alapján azonban nem tekinthető mulasztásnak az, ha a tanuló elkésik az óráról. Ezért a házirendek ezirányú szabályozása jogsértő, a késéseket egyéb fegyelmezési eszközökkel lehet szankcionálni. Ezért azt a tájékoztatást adtuk, hogy amennyiben az iskola házirendjében hasonló tartalmú rendelkezés található, a tanulóknak, a szülőknek lehetőségük van javaslatot tenni a házirend módosítására.

Az előbbiekben bemutatott jogellenes rendelkezés további oktatási jogokat is veszélyeztet. Az igazolatlan mulasztásokhoz a jogszabályok súlyos jogkövetkezményeket fűznek. A közoktatási törvény 75. § (3) bekezdése ugyanis kimondja, hogy megszűnik a diák tanulói jogviszonya - a tanköteles korú kivételével - ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.

Egy tanuló azért fordult hozzánk, mert tanulói jogviszonya igazolatlan óráinak száma miatt megszűnt. Az igazolatlan órák egy része késésből adódott, mivel a házirend tartalmazta azt a szabályt, hogy a tanóráról való késések bizonyos számának meghaladása igazolatlan mulasztást von maga után. Az ügyben kezdeményeztük, hogy módosítsák a házirend késésekre vonatkozó szabályát úgy, hogy a rendelkezés a jogszabályokkal összhangban fogalmazza meg a tanóráról való késés következményeit. A kezdeményezést elfogadták. (K-OJOG-196/2001.)

Hasonló problémát vet fel a tanóráról történő kiküldés kérdése is. A diákok órán tanúsított fegyelmezetlen magatartásának megítélése összetett kérdés. A tanuló ezzel ugyanis nemcsak saját kötelességeit nem teljesíti, hanem zavarja a tanóra megfelelő lebonyolítását, gátolja társai tanuláshoz való jogának érvényesülését, valamint a pedagógus munkájának elvégzését. Éppen ezért indokolt, hogy e kötelességszegő magatartás ne maradjon következmények nélkül, a kiküldés azonban szankcióként nem alkalmazható. A kiküldésre álláspontunk szerint csak akkor kerülhet sor, ha az mások jogainak vagy a tanuló egyéb jogainak védelme érdekében szükséges. Megítélésünk szerint pusztán a felszerelés hiánya miatt sem lehet a tanulót kiküldeni az óráról, így az nem vezethet - sem igazolt, sem igazolatlan - mulasztáshoz. Adott esetben a pedagógus joga és felelőssége eldönteni, hogy sor kerüljön-e a kiküldésre. Megítélésünk szerint az óráról való kiküldés csak a szükséges ideig korlátozhatja a tanuló órai részvételhez fűződő jogát. Azaz a tanóra bármelyik percében is küldik ki a tanulót, az nem tarthat automatikusan az óra végéig, hanem csak a szükséges ideig. Ezzel együtt biztosítani kell a kiküldött tanuló felügyeletét is.

Egy igazgató kérte, hogy vizsgáljuk meg az intézmény szervezeti és működési szabályzatának néhány pontját, mert felmerült, hogy azok a tanulók oktatási jogait sérthetik. Az SzMSz tartalmazta, hogy ha a tanuló a figyelmeztetés ellenére sem tesz eleget kötelezettségeinek, a pedagógus a tanóráról kiküldheti. Ha ez a tanóra 30. percéig bekövetkezik, úgy igazolt mulasztásként a naplóban fel kell tüntetni hiányzását. Az SzMSz más helyen úgy rendelkezett, hogy ha a tanuló az adott tantárgy helyi tantervében rögzített felszerelést nem viszi magával az órára, a tantárgyat oktató pedagógus által meghatározott helyen és módon töltheti a tanórát, ugyanakkor igazolt mulasztásként a naplóba be kell vezetni hiányzását. Az igazgatót tájékoztattuk arról, hogy az SzMSz rendelkezéseit a fentiek szerint jogsértőnek találtuk. (K-OJOG-227/2001.)

A fenti ügyekből világossá vált számunkra, hogy a mulasztás meghatározásának hiánya a tanulói jogok érvényesülését veszélyezteti, ezért a 2002. évben jogalkotási javaslattal fordulunk az oktatási miniszterhez.

A mulasztás tartalmának megítélése más vonatkozásban is problémásnak mutatkozott.

Egy iskola szülői közösségének képviselője kifogásolta, hogy az iskolai normákban a tanórán kívüli foglalkozásokról való mulasztás megítélése a tanórákéval azonos, tehát igazolatlan hiányzást vonhat maga után. A jogszabályok a mulasztások kapcsán a tanóráról való távolmaradáshoz kapcsolják az igazolási kötelezettséget, illetve a jogkövetkezményeket. A tanórán kívüli foglalkozásokhoz a jogszabályok ilyen jogkövetkezményt nem fűznek. A fentiek alapján megállapítottuk, hogy a kifogásolt iskolai rendelkezés az oktatási jogok sérelmének veszélyét okozza, ezért kezdeményeztük, hogy az iskola igazgatója tegye meg a szükséges intézkedéseket a szabály módosítására. Kezdeményezésünket az intézményvezető elfogadta. (K-OJOG-231/2001.)

A jogszabályok a tanóráról történő mulasztással kapcsolatban elsődleges kötelezettségként annak igazolását írják elő, amelynek szabályait a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. Amennyiben a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Részben eltérő következmények kapcsolódnak az igazolt és az igazolatlan hiányzásokhoz. Mivel a szülő kötelezettsége, hogy a tanuló fejlődését figyelemmel kísérje, ezért abban az esetben, ha a szülő nem igazolja a tanuló hiányzását, felmerül, hogy annak tudta nélkül mulaszt a gyermek. Ezért az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Amennyiben az értesítést követően is nő a tanuló hiányzásainak száma, feltételezhető, hogy a szülő megszegi a szülői felügyeletből fakadó kötelezettségeit, ezért az iskolának a családon kívüli szervekhez kell fordulnia, annak érdekében, hogy a gyermek tankötelezettségének teljesítése a szülő mulasztása miatt ne kerüljön veszélybe. Ezt a célt szolgálja, hogy az igazolatlan mulasztásokról szóló értesítés eredménytelensége esetén az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve köteles megkeresni a tanuló szülőjét. Ha a tanköteles tanuló egy tanítási évben tíz óránál igazolatlanul többet mulaszt, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt. Ebben az esetben a jegyző államigazgatási eljárás keretében vizsgálhatja a mulasztás okait, és megteheti a szükséges intézkedéseket a gyermek érdekében. A nem tanköteles tanulók igazolatlan mulasztásához fűzi a törvény a legsúlyosabb jogkövetkezményt. Ugyanis megszűnik a tanulói jogviszonya annak a nem tanköteles korú diáknak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. (Alapfokú művészetoktatási intézményben már tíz igazolatlan óra ugyanezzel a jogkövetkezménnyel jár.) Garanciális jelentőségű, hogy az igazolatlan órák számának növekedése esetén a szülőt kétszer értesíteni kell. Hiszen a szülő csak akkor tudja gyermeke oktatásával, nevelésével összefüggő feladatait teljesíteni, ha megkapja a szükséges tájékoztatást.

A hivatalunkhoz forduló diák tanulói jogviszonya azért szűnt meg, mert igazolatlan óráinak száma meghaladta a harmincat. Megállapítottuk, hogy a tanulói jogviszony megszüntetésére a jogszabályok előírásaival ellentétes módon került sor, mivel az intézmény nem tett eleget az értesítési kötelezettségének. Ezért kezdeményezéssel fordultunk az intézmény vezetőjéhez, hogy az iskola biztosítsa a tanulói jogviszony helyreállítását, és azt, hogy az új tanév megkezdése előtt a tanuló a 2000/2001. tanévre előírt tanulmányi kötelezettségeket teljesíthesse. Az igazgató kezdeményezésünket elfogadta, és lehetőséget adott a panaszos számára, hogy osztályozó vizsgán adjon számot tudásáról. (K-OJOG-196/2001.)

Egy tanuló a 2000/2001. tanév első két hónapjában nagy számban mulasztott tanórákat igazolatlanul, ezért megszűnt a tanulói jogviszonya. A szülő csak november hónapban értesült arról, hogy gyermeke 28 igazolatlan órával rendelkezik. Megállapítottuk, hogy az iskola eleget tett a jogszabályban előírt kétszeri értesítési kötelezettségnek. A diák azonban még tanköteles korú volt akkor, amikor első igazolatlan óráját megszerezte, ezért az iskolának a jogszabályok szerint már az első igazolatlan mulasztásakor értesíteni kellett volna a szülőt. Ezt az intézmény elmulasztotta, így - mivel a tanuló azóta másik iskolában tanul, és nem kíván visszatérni - azzal a jövőre irányuló kezdeményezéssel fordultunk az intézmény vezetőjéhez, hogy minden esetben fordítson kiemelt figyelmet az igazolatlan hiányzásokkal kapcsolatos értesítési kötelezettség teljesítésére. Az iskola kezdeményezésünket elfogadta. (K-OJOG-269/2001.)

Abban az esetben, ha az iskola a jogszabályban előírt értesítési kötelezettségének megfelelő módon tesz eleget, a tanulói jogviszony igazolatlan hiányzások miatti megszűntetése nem tanköteles korú tanulók esetén nem okoz oktatási jogsérelmet.

A panaszos két - már nem tanköteles korú - gyermekének tanulói jogviszonya az igazolatlan órák nagy számának következtében megszűnt. A szülő kifogásolta, hogy az igazolatlan órák számáról nem értesült időben. Elismerte ugyan, hogy a hivatalos értesítéseket az iskola postai úton elküldte, ám azokat fiai vették át, és nem mutatták meg neki. Megállapítottuk, hogy az iskola a jogszabályoknak megfelelően értesítette a szülőt gyermekei hiányzásainak számáról. Az intézmény nem tehető felelőssé azért, mert az értesítéseket a gyermekek vették át, és a szülőnek azokat nem adták át. A fentiek alapján a tanulók oktatási jogainak sérelmét nem állapítottuk meg. (K-OJOG-254/2001.)

Az igazolatlan mulasztásokhoz a jogszabályok büntető jellegű következményt fűznek, már azok viszonylag alacsony száma esetén is. Más a helyzet akkor, ha a tanuló igazoltan van távol a tanórákról. Abban az esetben ugyanis, ha a mulasztások száma magas, előfordulhat, hogy a tanuló - akár rajta kívül álló okok miatt - nem képes eleget tenni tanulmányi kötelezettségeinek. Hiszen az órák jelentős részén nem volt jelen, tudásáról nem tudott számot adni, így a pedagógusok nem tudják megállapítani félévi, év végi osztályzatát. A különböző iskolatípusok esetén eltérő ez a mérték: az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a kettőszázötven tanítási óra, az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százaléka, alapfokú művészetoktatási intézményben a tanítási órák egyharmada, valamint egy adott tantárgyból a tanítási órák húsz százaléka.(2)

Egy szülő sérelmezte, hogy gyermekét a magyar irodalom tantárgy óraszámának húsz százalékát meghaladó hiányzása miatt évfolyamismétlésre kötelezte a tantestület. A tanulók ügyében a nevelőtestületi értekezleten külön vizsgálták a magyar nyelvtan, illetve a magyar irodalom tantárgyból elért hiányzásokat. A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet szerint a magyar nyelv és irodalom egy tantárgynak számít, amit az iskola magyar nyelv, továbbá irodalom tantárgyakra bonthat. Tehát azt a kérdést, hogy a magyar nyelv és irodalom egy vagy két tantárgy-e, az adott iskola pedagógiai programjában kell azt meghatározni. Mivel az intézmény helyi tantervében a magyar nyelv és az irodalom önálló tantárgyakra bontva szerepelt, a tantestület a jogszabályoknak megfelelően döntött a húsz százalékot meghaladó hiányzás tárgyában. (K-OJOG-260/2001.)

(2) 2001. szeptember 1-jétől ez utóbbi arány harminc százalékra emelkedett, megváltoztak továbbá az eljárási szabályok is. A mulasztások meghatározott számának meghaladása esetén a tanuló csak akkor nem osztályozható a tanítási év végén, ha mulasztásai miatt a teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető. Ebben az esetben a nevelőtestület engedélyezheti, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A tantestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének.

Tartalomjegyzék

előző

következő

Az oldal tetejére

OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA
1055 - Budapest, Szalay u. 10-14.; e-mail: panasz@oktbiztos.hu

Impresszum