 |
Beszámoló 2001 |
|
 |
SzakképzésA szakképzés területének elsődleges jogforrása a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, amely a szakképzés intézményeiként határozza meg a szakközépiskolát, a szakmunkásképző iskolát, a szakiskolát, valamint a speciális szakiskolát (4). A felsorolt intézmények azonban egyben közoktatási intézmények is, amelyekre a közoktatási törvény, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet hatálya is kiterjed. A szakképzési törvény hatálya alá eső intézményekből hozzánk érkező panaszok azon része, amelyben közoktatási jog sérelmét kifogásolták, az előző fejezetben került tárgyalásra. A fentieknek is lehet következménye az a tény, hogy a hivatalunkhoz érkezett panaszok közül a tisztán szakképzési jellegű ügyek száma a legkevesebb. Ilyen ügynek ugyanis csak azokat tekintjük, amelyekben a szakképzési jogszabályokban biztosított jog sérelmével fordultak hozzánk. E jogszabályok bizonyos kérdéseket a közoktatási törvénytől eltérően szabályoznak, illetve tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek kizárólag a szakképzésre vonatkoznak. Tisztán szakképzési kérdés a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módja. Egy szakközépiskolai igazgató azért fordult hivatalunkhoz, mert sérelmesnek
találta, hogy egy részvénytársaság - szakítva a korábbi gyakorlattal -
az utóbbi két évben megtagadta anyagi támogatását iskolájától. A szakképzési
hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének támogatásáról szóló 1996.
évi LXXVII. törvény 2. § (1) bekezdése szerint - valamint az újonnan elfogadott
és 2001. július 1-jén hatályba lépett 2001. évi LI. törvény 2. § (1) bekezdése
alapján is - a részvénytársaság szakképzési hozzájárulásra kötelezett.
Ez a kötelezettség többféleképpen teljesíthető, egyik módja az, hogy szakképző
iskolát - együttműködési megállapodás alapján - ún. fejlesztési támogatásban
részesít, ahogyan tette ezt korábban a panaszos iskolájának vonatkozásában
is. Amennyiben azonban az iskola és a részvénytársaság között nincs hatályos
együttműködési megállapodás, illetőleg - a 17/1999. (IV. 2.) OM rendelettel
szabályozott - támogatási szerződés, a részvénytársaság döntésén múlik,
hogy nyújt-e fejlesztési támogatást hozzájárulási kötelezettsége csökkentéseként.
Az is a részvénytársaság jogköre, hogy meghatározza, mikor, mely oktatási
intézményt támogat szakképzési hozzájárulása terhére. Miután az iskolának
alanyi joga nincs arra nézve, hogy fejlesztési támogatást kapjon, a részvénytársaság
jogsérelmet nem okozott. (K-OJOG-395/2001.) (4) Itt csak azokat az intézményeket említjük, amelyekre
az oktatási miniszter hatásköre kiterjed.
|
előző 
OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA |
Impresszum |