Beszámoló 2001
Törvénytár     OM rendelet     Oktatási törvény   





A tanév rendje

A közoktatási intézmények működésének kereteit jogszabályi előírások határozzák meg, ám helyben kell megszervezni a nevelési, illetve a tanítási év feladatainak végrehajtását. A tanév helyi rendjének elkészítésekor figyelembe kell venni a közoktatási törvényben és a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben megfogalmazott rendelkezéseket, mindemellett tekintettel kell lenni a helyi sajátosságokra is. A tanév szervezeti keretei, azaz hogy hány órája van a tanulónak egy napon, illetve egy héten, és mikor vannak tanítási szünetek, minden diákot és szülőt érintenek. A tanórákkal kapcsolatban a panaszos szülők gyermekük magas óraszámát, illetve az első tanóra korai időpontját kifogásolták, és a túlterheltségre hivatkoztak. A tanítási szünetek időpontja pedig jelentősen befolyásolja a családok iskolán kívüli életét.

A tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet meghatározza a tanév kezdő és befejező napját és a tanítási szünetek időszakát.

A beadványozó azt sérelmezte, hogy az iskola nem tartotta meg az őszi szünetet. Az intézmény vezetője arról értesítette hivatalunkat, hogy az iskolában az őszi szünetet szeptember 10-14. között megtartották, az oktatási miniszter által meghatározott időponttól fenntartói engedéllyel tértek el. A 2001/2002. tanév rendjét az oktatási miniszter a 15/2001. (V. 25.) OM rendeletben állapította meg. A rendelet 4. § (1) bekezdése értelmében az őszi szünet 2001. október 29-től október 31-ig tart. A rendelet hatálya fenntartóra való tekintet nélkül kiterjed minden iskolára. Sem a közoktatási törvény, sem az idézett rendelet nem enged olyan jellegű eltérést, hogy a fenntartó jóváhagyásával az őszi szünetet máskor lehetne megtartani, még akkor sem, ha azt egyébként méltányolható körülmények indokolják. Ezen nem változtat az a tény sem, hogy a diákokat és a szülőket kellő időben tájékoztatták a változásról. Mindezek alapján megállapítottuk, hogy az iskola őszi szünetét jogszerűtlenül helyezték át a szeptemberi időpontra. A fentiekre tekintettel azzal a kezdeményezéssel fordultunk az intézmény vezetőjéhez, hogy a jövőben a jogszabályi előírásoknak megfelelően tartsák meg a tanítási szüneteket. Az igazgató a kezdeményezést elfogadta. (K-OJOG-559/2001.)

Többen fordultak hivatalunkhoz nemcsak írásban, hanem telefonon is a tanulók kötelező óraszámával kapcsolatban. Jellemzően gyermekükért aggódó szülők érdeklődtek, hogy mennyi lehet a tanulók napi óraszáma, illetve heti tanóráinak maximális száma. (K-OJOG-503/2001., K-OJOG-573/2001.)

A közoktatási törvény meghatározza, hogy az egyes iskolai évfolyamokon naponta legfeljebb hány kötelező tanítási órája lehet a tanulónak. Ezen felül az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervezhet. A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet tartalmazza, hogy a tanuló heti - kötelező és nem kötelező - tanítási óráinak együttes száma az adott évfolyamon hány órával haladhatja meg a közoktatási törvényben a kötelező tanórai foglalkozásokra meghatározott időkeretet. Azaz a kerettantervről szóló rendelet megszabja, hogy egy-egy iskolai évfolyamon mennyi az engedélyezett nem kötelező tanórák száma. Ezen megengedett óraszámon felül azonban az iskola szervezhet testnevelési órákat, egész napos (iskolaotthonos) tanítás esetén napközis foglalkozásokat, a nem állami, nem helyi önkormányzati iskolákban hitoktatást. A tanuló heti tanórai terhelésének felső határán túlmenően kell megszervezni az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat, egyéni foglalkozásokat és tanórán kívüli foglalkozásokat.

Olyan beadvány is érkezett hivatalunkba, amelyben a tanórák idejéről és időpontjáról érdeklődtek. (K-OJOG-448/2001.) A tanítási órák idejét és időpontját a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 9. §-a szabályozza. Elméleti tanítási órát az iskolában reggel nyolc órától tizenkilenc óráig terjedő időszakon belül, ha a rendelkezésre álló tanterem elegendő, délelőtt lehet megtartani. Az első tanítási órát - az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével - legfeljebb negyvenöt perccel korábban lehet megkezdeni. Tehát legkorábban negyed nyolckor kezdődhet a nulladik órának nevezett tanóra. Elméleti oktatás keretében a tanítási órák ideje általában negyvenöt perc. Az iskola ennél rövidebb, illetve hosszabb tanítási órákat is szervezhet azzal a megkötéssel, hogy a tanítási órák ideje hatvan percnél nem lehet hosszabb, továbbá az egy tanítási napon a közoktatási törvény alapján tartható kötelező tanórai foglalkozások számításánál a tanítási órákat negyvenöt perces órákra átszámítva kell figyelembe venni. További megszorítás, hogy a tanítási órák között - a tanulók részére - szünetet kell tartani. A szünetek rendjét az iskola házirendje határozza meg. A fentiekből következik, hogy nem lehet összevont, kilencven perces tanórát tartani szünet közbeiktatása nélkül.

előző
következő

  OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA
  1055 - Budapest, Szalay u. 10-14.; e-mail: panasz@oktbiztos.hu

 Impresszum  
Főoldal