Értékelés, minősítés

Az értékeléssel kapcsolatos panaszok többsége szülőktől érkezett, akik arról számoltak be, hogy gyermeküket az iskolában alulértékelik. A szülők sokszor a pedagógusoktól eltérően ítélik meg gyermekük tanulmányi teljesítményét, emiatt kifogásolják a pedagógusok osztályozását.

A közoktatási törvény 19. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerint a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy értékelje a tanulók munkáját, minősítse teljesítményüket, azaz a tanuló félévi és tanév végi osztályzatait a pedagógus állapítja meg a diák évközi munkája és érdemjegyei alapján. A tanulók munkájának értékelésekor, minősítésekor a pedagógust széleskörű szabadság illeti meg akár az értékelés módszereiben, akár az érdemjegyek megállapításában. A pedagógus ezen autonómiája azonban nem korlátlan: határait a törvény más rendelkezései, többek között a szülők és tanulók jogai, valamint az intézmény működésére és belső rendjére vonatkozó szabályzatokban foglaltak jelölik ki. Abban a kérdésben, hogy a pedagógus autonómiája alapján a diák teljesítményét hányasra értékeli, nem járhatunk el. Ám ha az értékelési folyamat garanciális jelentőségű eljárási szabályai sérülnek, hivatalunk vizsgálatot indít. (K-OJOG-267/2002., K-OJOG-306/2002., K-OJOG-331/2002., K-OJOG-422/2002.)

A közoktatási törvény 48. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül - többek között - az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, valamint a tanuló teljesítménye értékelésének, minősítésének formáját.

Egy szülő azt sérelmezte, hogy gyermeke iskolájában a nyolcadik osztályos tanulóknak kilenc tantárgyból záróvizsgán kell részt venniük, és az ezért kapott érdemjegy befolyásolja a tanév végi osztályzatot. Tájékoztattuk, hogy lehetséges a nyolcadikosok záróvizsgáztatása és a vizsga osztályozása is a nevelőtestület által elfogadott és a fenntartó által jóváhagyott iskolai pedagógiai programban foglaltak szerint. Mind a vizsgán nyújtott teljesítmény alapján a pedagógusok általi minősítés, mind a tanév során adott érdemjegyek beszámítása az év végi osztályzatba az egyes tantárgyak esetében eltérő lehet. Az értékelés elveit azonban a pedagógiai programnak tartalmaznia kell. (K-OJOG-282/2002.)

A pedagógusnak a tanári autonómia keretein belül lehetősége van arra, hogy az érdemjegyeket eltérő súllyal számítsa be a félévi, év végi eredménybe. Amennyiben az érdemjegy megállapítására vonatkozó eljárás megfelel a pedagógiai programban rögzített szabályoknak, nem jogsértő az, ha a pedagógus által adott osztályzat nem egyezik az év közben adott jegyek átlagával. (K-OJOG-288/2002., K-OJOG-711/2002.)

A közoktatási törvény 14. § (1) bekezdés a) pontja szerint a szülő joga, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, illetve tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. A pedagógiai programot tehát nyilvánosságra kell hozni. A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szabályozása szerint az iskola a pedagógiai programját oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék.

A pedagógus autonómiájának határt szab tájékoztatási kötelezettsége is. A közoktatási törvény szerint egyrészt a szülőnek joga, hogy gyermeke tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást kapjon, másrészt a pedagógusnak kötelezettsége, hogy a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa. Mindezek tehát azt jelentik, hogy a pedagógus a megállapított érdemjegyről az intézményi szabályzatokban meghatározott időben és módon köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt.

Egy szülő azt kifogásolta, hogy gyermeke német nyelv tantárgyból a tanév végén négyes osztályzatot kapott. Ezt a szülő nem érezte indokoltnak, az ellenőrzőben szereplő - a pedagógus által aláírt - érdemjegyek alapján ötösre számított.
Nem az értékelést, hanem azt vizsgáltuk, hogy a szülő megfelelő tájékoztatást kapott-e gyermeke tanulmányi előmeneteléről. A vizsgálat során kiderült, hogy a naplóban és az ellenőrzőben szereplő adatok eltérőek voltak, nem egyezett sem a jegyek száma, sem az, hogy milyen teljesítményre (dolgozat, felelés) kapta azokat a tanuló. Megállapítottuk, hogy az értékeléssel kapcsolatos tájékoztatás az intézményben nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Azzal, hogy az ellenőrzőben szereplő bejegyzéseket a pedagógus kézjegyével látja el, álláspontunk szerint felelősséggel tartozik azért, hogy az abban szereplő adatok megfeleljenek a valóságnak, illetve azonosak legyenek a naplóban szereplőkkel.
A fentiekre tekintettel azzal a kezdeményezéssel fordultunk az intézmény vezetőjéhez, tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az intézményben az értékeléssel kapcsolatos tájékoztatás a jövőben megfelelő legyen. Az iskola igazgatója a kezdeményezést elfogadta, valamint az értékeléssel kapcsolatos tájékoztatás rendjének szabályozására az alábbi intézkedést tette. Az ellenőrzőbe a nevelőnek kell beírni, hogy az egyes jegyeket milyen teljesítményre kapta a tanuló. Az osztályfőnöknek havonta át kell néznie, hogy a naplóba beírt jegyek megegyeznek-e az ellenőrzőbe beírtakkal, és az igazgatóhelyettes alkalomszerűen ellenőrzi ezt. (K-OJOG-331/2002.)

Egy szülő kifogásolta, hogy az iskola az osztályozó értekezlet előtt öt nappal értesítette őt gyermeke rossz tanulmányi előmeneteléről. Az iskola jelzésünk nyomán úgy döntött, hogy a jövőben a tantestület tagjai az osztályozó értekezlet előtt egy hónappal írásban tájékoztatják a szülőket a bukásra álló tanulók előmeneteléről. (K-OJOG-417/2002.)

A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Itt kell rendelkezni a szülők értékeléssel, minősítéssel összefüggő tájékoztatásáról: milyen módon ismertetik a szülőkkel a pedagógiai programban lefektetett értékelési elveket, az osztályzatok kiszámítási módját, és itt szabályozható a dolgozatok kijavításának határideje és megtekintésének módja. (K-OJOG-177/2002.) A szülők tájékoztatáshoz való jogát ugyanis sérti, ha az érdemjegyek és a félévi, illetve év végi osztályzatok kiszámításának módjáról, az értékelés elveiről nem rendelkeznek elegendő információval. Tapasztalataink szerint gyakori, hogy a szülő és az iskola közötti konfliktus kialakulása a megfelelő tájékoztatás hiányára vezethető vissza, ezért fontos az, hogy az iskolai dokumentumok ismertek legyenek a szülők és a diákok előtt. Ezek tartalmazzák ugyanis a számonkérés szabályait, az értékelési rendszert, a tantárgyi követelményeket és a továbbhaladás feltételeit. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a házirend nyilvánosságának biztosításával kivédhetők az olyan gyakori szülői kifogások is, miszerint a magas követelmények miatt sok a tantárgyi bukás.

A pedagógus értékeléssel, minősítéssel összefüggő jogsértő döntésével szemben a jogszabály garanciális szabályként jogorvoslati lehetőséget is biztosít a tanuló, illetve a szülő számára. A közoktatási törvény 83. § (2) bekezdése szabályozza, hogy a tanuló, illetve a szülő a tanulmányok értékelése, minősítése tárgyában hozott iskolai döntés ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a tanuló érdekében eljárást indíthat, ha az nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve az eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. E törvényességi kérelem tekintetében a fenntartó képviselője jár el. Természetesen e szülői jog is az emberi méltóság tiszteletben tartásával gyakorolható. A közoktatási törvény 19. § (1) bekezdés a) pontja ugyanis kimondja, hogy a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék. Az eljárás önmagában nem sérti a pedagógus emberi méltóságát, annak köteles alávetni magát. A jogorvoslati eljárás lefolytatása a tanár számára is garanciális jelentőségű, hiszen az állításokat bizonyítani kell, így az eljárás eredményeként tisztázódhat a helyzet.

A fentiekről adtunk tájékoztatást egy pedagógusnak, aki azt sérelmezte, hogy egy diák szülei felelősségre vonták az általa adott rosszabb jegyek miatt, és eljárást indítottak ellene. (K-OJOG-139/2002.)

Többen kérdezték hivatalunktól, hogy miként kaphatnak felmentést a nyelvórák alól, ha az adott nyelvből nyelvvizsgát tettek. Tájékoztattuk a hozzánk fordulókat, hogy a nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező tanulónak az iskolaigazgatóhoz kell kérelmet benyújtania, hogy a nyelvórák látogatása alól mentesülhessen. A közoktatási törvény 69. § (2) bekezdése szerint az igazgató a tanulót kérelmére - részben vagy egészben - felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az intézményvezető azonban mérlegelheti, hogy a felmentést megadja-e. Amennyiben a tanuló továbbra is köteles látogatni az órákat, a szaktanár joga és kötelessége a tanuló teljesítményének értékelése. Az értékelés során a szaktanárt nem köti a megszerzett nyelvvizsga sem. (K-OJOG-291/2002.) Az, hogy a diákot a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentik, nem jelenti egyben az értékelés alóli felmentést. Ilyenkor az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon osztályozó vizsgán kell számot adnia tudásáról. Az osztályozó vizsga a tanítási év során bármikor megszervezhető. A vizsga időpontjáról a tanulót a jelentkezéskor tájékoztatni kell. (K-OJOG-167/2002., K-OJOG-393/2002.)

A közoktatási törvény nem teszi lehetővé sem a jogszerűen megállapított érdemjegyek felülbírálatát, sem a bizonyítvány felülvizsgálatát, viszont a diákok számára lehetőséget biztosít független vizsgabizottság előtti vizsgázásra. (K-OJOG-195/2002., K-OJOG-338/2002.) A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont által kijelölt intézmény szervezi. Ezt a vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni, amelynek nem lehet tagja az a pedagógus, aki abban az iskolában tanít, amellyel a diák tanulói jogviszonyban áll. Ez megoldást jelenthet azokban az esetekben, amikor a szülők kifogásolják a pedagógus osztályozását, személyes ellentétet, elfogultságot feltételezve a háttérben. Ezért hasznos lehet, ha az iskola ismerteti a független vizsgabizottság előtt letehető vizsga szabályait.

Független vizsgabizottság előtt a félévi, illetőleg tanév végi osztályzat megállapítása érdekében osztályozó vizsga, illetve elégtelen év végi osztályzatot követő javítóvizsga tehető. Az erre vonatkozó igényt a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szerint a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával - osztályozó vizsga esetén a félév utolsó napját megelőző harmincadik napig, javítóvizsga esetén a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül jelezheti.

Azt, hogy a tanulónak van-e lehetősége az elégtelen év végi osztályzat kijavítását célzó javítóvizsgát tenni, a jogszabály attól teszi függővé, hogy a tanuló a tanév végén hány tantárgyból bukott meg. Amennyiben az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát. Ha azonban a tanuló nem kapja meg az engedélyt, azaz a tantestület úgy határoz, hogy a tanuló tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja, nincs lehetőség javítóvizsgára, így független vizsgabizottság előtti vizsgázásra sem, a tanulónak évet kell ismételnie. (K-OJOG-342/2002.)

Egy tanuló a tizedik évfolyamot három elégtelen osztályzattal zárta. Az osztályozó konferencián a nevelőtestület úgy döntött, hogy a javítóvizsga letételét nem engedélyezi számára. A szülők e döntés ellen felülbírálati kérelemmel fordultak az iskola igazgatójához. Az igazgató a kérelem lapjára saját kezűleg rávezette elutasító döntését és aláírását. A szülők sérelmezték hivatalunknál, hogy felülbírálati kérelmüket nem a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően bírálták el.
A közoktatási törvény 83. § (2) bekezdése szerint a szülőnek gyermeke érdekében joga van eljárást indítani az iskola intézkedése, döntése ellen. A szülők azon nevelőtestületi döntés ellen éltek jogorvoslattal, amely arról rendelkezett, hogy a tanuló nem tehet három tantárgyból javítóvizsgát. A közoktatási törvény 83. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ilyen, egyéni érdeksérelemre hivatkozással benyújtott felülbírálati kérelmet az iskolaszék, illetve, ha ilyen nem működik, a nevelőtestület tagjaiból álló, legalább háromtagú bizottság vizsgálja meg. A szülők felülbírálati kérelmét az iskola tehát nem jogszerűen bírálta el, hiszen arról az igazgató egy személyben döntött. Megkeresésünk nyomán az iskola saját hatáskörben orvosolta a jogsértést: a kérelmet egy öttagú bizottság jogszerűen elbírálta, a nevelőtestület döntését megsemmisítette, és új döntés meghozatalára utasította, aminek eredményeként a tanuló javítóvizsgát tehetett. (K-OJOG-452/2002.)

Amennyiben az év végi osztályzat nem elégtelen, tehát a tanuló nem kötelezett évismétlésre, ám a szülő vagy a diák jobb osztályzatot szeretne, van lehetőség arra, hogy a tanuló az adott tanévet megismételje. A közoktatási törvény vonatkozó rendelkezései értelmében a tanuló részére kérelemre - a szakképzés kivételével - engedélyezhető egy vagy több évfolyam megismétlése, abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szerint ha a tanuló részére a közoktatási törvény fenti rendelkezése alapján engedélyezték, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot megismételje, a magasabb iskolai évfolyamra bocsátásról a megismételt iskolai évfolyamon elért évközbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi osztályzatok alapján kell dönteni. (K-OJOG-229/2002.)

Az országos tanulmányi versenyeken nyújtott teljesítmények értékelésére nem terjed ki a tanár autonómiája. A tanulmányi versenyek szervezése és összehangolása a közoktatási törvény 36. §-a szerint pedagógiai-szakmai szolgáltatás. A versenyek egyik szervezője, az Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény a javítási útmutató elkészítésén túl központilag ellenőrzi, felüljavítja a feladatokat, ezzel biztosítva a versenyzők esélyegyenlőségét. A versenybizottságoknak nemcsak joga, de kötelessége is a dolgozatok felülvizsgálata, az egységes elbírálás biztosítása, és szükség esetén a pontok korrigálása.

Egy szülő fordult hivatalunkhoz gyermeke orosz Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) elért eredményével kapcsolatban, a felülbíráló versenybizottság eljárását kifogásolva. A panasz szerint pontlevonás miatt nem jutott be a tanuló az országos döntőbe. Az Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény főigazgatója ismertette, hogy a verseny első fordulójának lebonyolítása titkosan, kódszámok alkalmazásával történt, tehát a versenybizottság sem a tanuló nevét, sem iskoláját nem ismerte, így részrehajlás nem történhetett. A dolgozatok felülvizsgálata szakmai kérdés, így a pontok megítélése a versenybizottság feladata. A főigazgató szerint a szaktanárok jóindulatú javítása miatt a versenybizottság általában pontlevonást alkalmaz. Az ügyben az oktatási jogok sérelmét nem állapítottuk meg. (K-OJOG-65/2002.)

Tartalomjegyzék

előző

következő

Az oldal tetejére

OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA
1055 - Budapest, Szalay u. 10-14.; e-mail: panasz@oktbiztos.hu

Impresszum