Felvételi felsőoktatási intézményekbe

Egy beadványozó az egyes felsőoktatási intézményekben használatos pontszámítási módszerek iránt érdeklődött. Tájékoztattuk, hogy a felvételi rendelet nem szabályozza, hogy mely tantárgyak középiskolai eredményeiből számítanak felvételi pontot, a felsőoktatási intézmények pontozási rendszere eltérő lehet. Ezért a Tájékoztató intézményenként tartalmazza a meghirdetett szakokhoz, illetőleg a különböző képzési formákhoz (nappali, esti, levelező, távoktatás stb.) kapcsolódóan a pontszámítás, rangsorolás elvét. (K-OJOG-109/2002.)

Egy szülő azzal fordult hivatalunkhoz, hogy röviddel a felvételik előtt még nem lehet tudni, mely tárgyakból kell gyermekének felvételiznie. Tájékoztattuk, hogy a felvételi rendelet 2. § (4) bekezdés c) pontja értelmében a felsőoktatási intézmények a Tájékoztatóban teszik közzé az egyes szakokra előírt felvételi követelményeket. A 9. § (4) bekezdése szerint az egyes szakokhoz tartozó vizsgatárgyakat a Tájékoztató tartalmazza. Ugyanezen szakasz (12) bekezdése értelmében a tantárgyi írásbeli és szóbeli vizsgákhoz kapcsolódó követelményeket és az értékelés módját bevezetésük előtt legalább két évvel közzé kell tenni a Tájékoztatóban. A felsőoktatási intézmények tehát csak olyan követelményeket támaszthatnak, amelyek a Tájékoztatóban a korábbi években megjelentek. (K-OJOG-500/2002.)

Egy panaszos az "A" jelű jelentkezési lapján költségtérítéses képzésre jelentkezett. Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda azonban beillesztette az államilag finanszírozott formát a költségtérítéses elé, annak ellenére, hogy a beadványozó nem jelentkezett ilyen finanszírozási formára. Mindezt az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda a Tájékoztatóban deklarált elv alapján tette, amely szerint "ha államilag finanszírozott helyre jogosult pályázó olyan jelentkezési helyet jelöl meg, ahol mindkét finanszírozási forma létezik, de csak a költségtérítéses formát választja, az adatok regisztrációjakor az államilag finanszírozott formát a jelentkező érdekében beillesztjük a költségtérítéses elé. Ezt azért tesszük, mert a felvételi szabályok alapján, ha az ilyen jelentkező felvételi pontszáma eléri az államilag finanszírozott képzés felvételi ponthatárát, oda automatikusan felvételt nyer."
A panaszos elérte az államilag finanszírozott képzés ponthatárát, az egyetem mégis költségtérítéses képzésre vette fel. A felvételi rendelet 6. § (1) bekezdése értelmében a felsőoktatási intézmény a felvételi döntés meghozatala során kötelezően veszi figyelembe a felvételiző által megjelölt jelentkezési sorrendet. Minden felvételiző csak oda vehető fel, ahová jelentkezett. Mivel a panaszos az államilag finanszírozott képzési formát nem jelölte meg, az intézmény jogszerűen csak költségtérítéses képzésre vehette fel, és ezen a Tájékoztatóban szereplő téves információ sem változtat. A felvételi döntés tehát nem jogsértő. (K-OJOG-440/2002.)

Tavalyi eljárásunkban tett észrevételeinket az oktatási miniszter elfogadta, és a kijavításra tett ígéretet. Ennek megfelelően több ponton valóban megváltozott a 2002-es Tájékoztató, néhány esetben azonban nem került sor a javításra. Így jogszabályi rendelkezés hiányában szerepelt mind a 2001-es, mind a 2002-es Tájékoztatóban, hogy a jelentkezési lapok eltérő kitöltése esetén az "A" lapon szereplő adatok az érvényesek. Pontatlanul ismertette mindkét évben a Tájékoztató, hogy külföldi állampolgárok magyarországi felsőoktatási intézményekben milyen esetben vehetnek részt államilag finanszírozott képzésben. Szintén pontatlan volt 2001-ben és 2002-ben is a második tanári szakhoz kapcsolódó kedvezmények ismertetése.
A 2002-es Tájékoztató tartalmával kapcsolatban a következőket állapítottuk meg. A kiadvány a keresztféléves és a nyári felvételi eljárást rendkívüli felvételi eljárásként jelöli meg, és mint ilyenre speciális szabályokat állapít meg, mindezt jogszabályi felhatalmazás nélkül. A Tájékoztató a felvételi rendelettől teljesen függetlenül állapít meg határidőket a jelentkezési lapokhoz csatolandó igazolások benyújtására. A tévesen befizetett felvételi eljárási díjat a Tájékoztató jogszabályellenesen minősíti úgy, hogy annak visszafizetésére nincsen lehetőség. Nem felel meg a jogszabálynak az a gyakorlat sem, amely szerint az egyes intézmények felvételi vizsgakövetelményeit nem a Tájékoztató, hanem a Felvételi feladatok és vizsgakövetelmények című kiadvány tartalmazza.

Egy beadványozó azt kérdezte tőlünk, hogy külföldön szerzett érettségi bizonyítványa jogosítja-e arra, hogy felvételizzen magyarországi felsőoktatási intézménybe. Tájékoztattuk, hogy a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 4. § (2) bekezdése értelmében a külföldi bizonyítványok és oklevelek által tanúsított végzettségi szint elismerése, ha az oktatási intézményben történő továbbtanulás céljából történik, azon oktatási intézmény hatáskörébe tartozik, amelyben a kérelmező tanulmányait folytatni szándékozik. Eszerint tehát a beadványozónak a megcélzott magyar felsőoktatási intézménynél kell bemutatnia bizonyítványát a felvételhez szükséges végzettségi szint elismertetése céljából. (K-OJOG-106/2002.)

Egy panaszos sérelmezte, hogy egy felsőoktatási intézmény egy szakjára felvételi feltételként írt elő meghatározott végzettséget. Az ügyben jogsérelmet nem állapítottunk meg, hiszen az intézmény törvényben rögzített jogával élve írta elő a fenti felvételi feltételt. (K-OJOG-395/2002.)

Egy beadványozó arról érdeklődött, hogy kórházi kezelése miatt elmulasztott felvételi vizsgáját pótolhatja-e. Tájékoztattuk, hogy a felvételi rendelet 9. § (18) bekezdése szerint a felsőoktatási intézmény a megállapított és előzetesen közzétett vizsgaidőpontokon kívül további időpontot nem köteles kitűzni. (K-OJOG-309/2002.)

Panaszosok sérelmezték, hogy az írásbeli vizsgán nem biztosították számukra a szabályszerű 180 percet. Az egyik panaszos azt is szóvá tette, hogy a szervezők nem gondoskodtak a vizsga zavartalanságáról; a vizsga alatt mobiltelefonok szóltak, illetve nem biztosítottak elegendő papírlapot a feladatok kidolgozásához. Az ügyekben megkerestük a vizsga rendezéséért felelős OFI igazgatóját, aki kivizsgáltatta azokat, ám szabálysértést egy esetben sem talált. Az ügyeket így bizonyítottság hiányában le kellett zárnunk. (K-OJOG-285/2002., K-OJOG-358/2002.)

Egy panaszos szakpárra jelentkezett. A Tájékoztatóban, valamint az intézmény által küldött "Általános tájékoztató"-ban azt az információt kapta, hogy nem tehet szóbeli vizsgát az a pályázó, aki az írásbeli dolgozatára 15 pontnál kevesebbet kapott. Az "Általános tájékoztató" azt is tartalmazta, hogy a szóbeli vizsgára való beosztás még az írásbeli vizsgák megkezdése előtt történt, ezért minden jelentkezőt behívtak, azt is, akinek a dolgozata nem éri el a 15 pontot, vagyis nem tehet szóbeli vizsgát. Mivel a panaszos 10-10 pontot ért el mindkét vizsgatárgyból az írásbelin, úgy gondolta, hogy nem szóbelizhet. Később véletlenül derült ki, hogy mégis vizsgázhat. Egyik tantárgyból ekkor vizsgázott is, és azt a tájékoztatást kapta, hogy a másik felvételi tárgyból is vizsgázhat egy későbbi időpontban, amelyről értesítik. A tájékoztatás szerint minderre azért került sor, mert sokan kerültek hasonló helyzetbe. Mindezek után az újabb vizsgaidőpontról értesítést nem kapott. Arról azonban igen, hogy pontszáma alapján nem nyert felvételt.
Az intézmény hozzánk eljuttatott levelében elismerte, hogy a szóbeli vizsgák megkezdése után szembesültek problémaként a 15 pontos szabállyal, vagyis ekkor észlelték, hogy szakpáros jelentkezés esetén nem egyértelmű, hogy a két felvételi tárgyból együttesen vagy külön-külön kell elérni 15 pontot az írásbelin. A panaszosnak írt levelében pedig az intézmény úgy nyilatkozott, hogy a szóbeli vizsgák első napjaiban tisztázatlan volt, hogy szakpárok esetében az írásbeli vizsgán hány pontot kell elérni ahhoz, hogy szóbeli vizsgát tehessen a pályázó. Mindezek alapján megállapítható, hogy a Tájékoztató és az "Általános tájékoztató" alapján a beadványozó joggal hihette azt, hogy nem jogosult szóbelizni.
Az intézmény a fenti kiadvány, illetve nyomtatvány nyomán létrejött helyzet megoldása érdekében nem tett erőfeszítést. Súlyosítja a mulasztást, hogy az intézmény tisztában volt azzal, hogy a probléma létezik, és lehetnek olyan felvételizők, akik a téves, illetve hiányos tájékoztatás miatt maradnak le a felvételiről. Az eljárás azért különösen sérelmes, mert a jelentkezők felvételi eredményeikről és lehetőségeikről az intézmény tájékoztatása alapján értesülnek, és így az intézmény esetleges mulasztása következtében kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, hiszen megfelelő információk hiányában jogaikkal sem tudnak élni. Az ügyben az intézmény eljárása alkalmas volt a panaszos megtévesztésére, aki emiatt nem vehetett részt a szóbeli vizsgán, holott jogosult lett volna rá.
A felvételi eljárás lezárultával a jelentkező érvényesen megszerzett pontszám nélkül nem vehető fel. Nincs lehetőség arra, hogy az előző évi pontszámot az intézmény beszámítsa, és arra sem, hogy új vizsgalehetőséget biztosítson. Így a panaszos a 2002/2003. tanévre felvételt nem nyerhetett. Ezért az ügyben azt a jövőre irányuló kezdeményezést fogalmaztunk meg az intézménynek, hogy a jövőben mind a Tájékoztatóban, mind a kar által kiadott nyomtatványokon egyértelműen jelöljék meg a felvételivel kapcsolatos szabályokat. Az intézmény a kezdeményezést elfogadta. (K-OJOG-443/2002.)

Egy panaszos azért fordult hivatalunkhoz, mert az általa első helyen megjelölt intézmény a felvételről szóló döntés során nem vette figyelembe a harmadik helyen megjelölt intézményben tett felvételi vizsgán szerzett pontjait annak ellenére, hogy a Tájékoztatóban ezt vállalta.
Az ügyben megkeresésünkre a bepanaszolt intézmény úgy nyilatkozott, hogy a felvételi rendszer számítógépes lebonyolítása nem teszi lehetővé, hogy a jelentkezési sorrendben az adott jelentkezés utáni felsőoktatási intézményben tett felvételi vizsgát a sorrendben megelőző intézmény figyelembe vegye. Hivatkozott a felvételi rendelet 5. § (5) bekezdésére is, amely szerint azokon a szakokon, ahol azonos a tantárgyi vizsga, annak írásbeli részét a jelentkezőnek az elbírálási sorrend szerinti első olyan felsőoktatási intézményben kell teljesítenie, ahol az adott vizsgára szükség van. Ez azt jelenti, hogy csak "fentről lefelé" számítható be a vizsga.
A panaszos által az első két helyen megjelölt intézményben felvételi vizsgát nem tartottak, a felvételről hozott pontok alapján döntöttek az intézmények. Ezért a panaszos csak a harmadik helyen megjelölt intézményben tehetett vizsgát.
Az ügyben megállapítottuk, hogy a bepanaszolt intézmény a felsőoktatási intézményeket megillető autonómia körében, a felsőoktatási törvény 64. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt joga alapján vállalta, hogy a felvételizők számára kedvezményt nyújt, és elfogadja a más intézményben szerzett pontszámot, ha az a jelentkező számára előnyösebb. Ezt a kedvezményt - bár megtehette volna - nem korlátozta azokra a felvételizőkre, akik a jelentkezési sorrendben előbbre álló helyen tették le a kedvezmény alapjául szolgáló vizsgát. A felsőoktatási intézmény nem köteles ilyen jellegű kedvezményeket nyújtani, ám ha már megtette, akkor kötve van az általa közöltekhez, ezért az alapján kell eljárnia. Mindezeken nem változtat a felvételi rendelet 5. § (5) bekezdésében foglalt szabály sem. A jogszabályi rendelkezés és a közölt kedvezmény egymással nincs összefüggésben. Az idézett jogszabályhely ugyanis azt írja elő, hogy hol kell a felvételizőnek a felvételi vizsgát letennie. A panaszos ennek a rendelkezésnek tett eleget, amikor a harmadik helyen megjelölt intézményben vizsgázott, hiszen az első két helyen megjelölt intézményben nem volt erre lehetősége, mert azok nem tartottak felvételi vizsgát. Azonban, ahogyan erről fentebb már szó esett, az intézmény a felvételi kedvezményeket ettől a szabálytól függetlenül, más jogalappal adja. Nem változtat az intézmény kötelezettségén az a tény sem, hogy a felvételi rendszer számítógépes lebonyolítása nem teszi lehetővé a kérdéses módon letett vizsga figyelembevételét. A felsőoktatási intézmények a felvételi kedvezményeknek és mentességeknek a Tájékoztatóban való megjelentetésével válnak kötelezetté, függetlenül attól, hogy egy rajtuk kívül álló szerv, az OFI által működtetett nyilvántartás milyen elvek szerint működik. Az OFI a felvételik lezajlását segítő, adminisztratív jellegű feladatokat lát el, döntési jogosultsága nincsen, ezért a felvétel tényét érdemben nem is befolyásolhatja.
A fentiekre tekintettel azzal a kezdeményezéssel fordultunk a bepanaszolt intézmény felé, hogy a panaszos felvételi eredményéről szóló határozatban vegyék figyelembe a harmadik helyen megjelölt intézményben tett felvételi vizsga eredményét. Az intézmény a kezdeményezést elfogadta. (K-OJOG-429/2002.)

Egy panaszos beadványában előadta, hogy költségtérítéses képzésre nyert felvételt egy intézménybe, mivel az államilag finanszírozott képzés ponthatárát nem érte el. Előadta továbbá, hogy az államilag finanszírozott képzés ponthatárát is teljesíthette volna, mivel rendelkezik egy többletpontokra jogosító bizonyítvánnyal, azonban ennek másolatát az intézménynek nem küldte meg, mivel nem volt tudomása arról, hogy ez többletpontokra jogosítaná.
A felvételi rendelet 5. § (1) bekezdés c) pontja szerint a jelentkezési lapokhoz másolatban csatolni kell a többletpontokra jogosító igazolásokat. A később benyújtott igazolásokat - a hiánypótlás során benyújtott dokumentumok kivételével - az intézmény a pontszám megállapítása során nem veheti figyelembe. Az ügyet így jogsérelem hiányában zártuk le. (K-OJOG-570/2002.)

Bevándorolt státusú külföldi állampolgár jelentkezett egy magyarországi felsőoktatási intézménybe, államilag finanszírozott képzésre. A "B" jelű jelentkezési lapon az állampolgárságra vonatkozó három választási lehetőség (magyar/külföldi/tartós letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi(1) ) közül az utóbbit jelölte meg. Az intézmény azonban költségtérítéses képzésre vette fel.
A felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról szóló 120/2000. (VII. 7.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés d) pontja értelmében - figyelemmel az (1) bekezdés b) pontjára - a felsőoktatási intézmények államilag finanszírozott hallgatóinak tekintendők a jogszabály alapján a magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos elbírálás alá eső külföldi állampolgárságú, nappali első alapképzésben részt vevő, államilag finanszírozott helyre felvett, hallgatói jogviszonnyal rendelkező hallgatók. A külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi felsőfokú tanulmányainak egyes kérdéseiről szóló 157/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdése értelmében a felsőoktatási törvény és végrehajtási jogszabályai tekintetében a magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos jogállásúak a bevándorolt külföldiek a magyar személyi igazolvány kiállításának napjától.
Az intézmény álláspontja szerint a "B" jelű jelentkezési lapon a panaszos "tartós letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi" állampolgár státust jelölt meg, így a hibát az adatok rögzítése és a pontszámítás során az OFI követte el, a magyar állampolgárokkal azonos megítélés alá eső tartós letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi helyett egyszerű külföldi állampolgárként kezelve a jelentkezőt.
A felvételi rendelet 4. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a felvételi jelentkezési lapokon meg kell jelölni, hogy a jelentkező mely felsőoktatási intézmény(ek)be, kar(ok)ra, illetőleg szak(ok)ra, szakcsoport(ok)ra, akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés(ek)re, milyen képzési formá(k)ra, valamint, hogy államilag finanszírozott vagy költségtérítéses, illetőleg mindkét formára kéri a felvételét. Ebből következően a felsőoktatási intézmény a jelentkező által megjelöltektől nem térhet el, ahhoz kötve van. Az intézmény arról dönt, hogy a megjelölt helyre felveszi-e a pályázót vagy sem. A panaszos által az intézményhez benyújtott "B" jelű lapon államilag finanszírozott képzési forma szerepelt. Ennek alapján - tekintve, hogy a panaszos elérte az államilag finanszírozott képzés ponthatárát - az intézmény köteles őt felvenni államilag finanszírozott képzésre.
Mindezen az sem változtat, hogy az intézmény szerint az alapvető hibát az adatok rögzítése során az OFI követte el. Az intézmény a hozzá érkezett "B" jelű jelentkezési lapon szereplő adatok alapján tisztában lehetett azzal, hogy a jelentkező államilag finanszírozott képzésre jelentkezett, és arra jogosult is.
A fentiekre tekintettel azzal a kezdeményezéssel fordultunk az intézmény vezetőjéhez, hogy határozatban intézkedjen a panaszos államilag finanszírozott képzésre való felvételéről, illetve átvételéről és a már befizetett költségtérítés visszafizetéséről. Az intézmény a kezdeményezést elfogadta. (K-OJOG-415/2002.)

Egy panaszost az intézmény arról értesített, hogy nem nyert felvételt. Nem közölték azonban a döntés indokát, vagyis, hogy mennyi pontot ért el a felvételiző. A panaszos ezután fellebbezett a döntés ellen, erre azonban nem kapott választ, csakúgy, mint későbbi újabb érdeklődő levelére. Ezek után hozzánk fordult. Megkeresésünk nyomán az intézmény vezetője vizsgálatot folytatott le, amely során kiderült, hogy a panaszos pontszámát rosszul számították ki, helyes pontszámítás alapján felvételt kellett volna nyernie. Az intézmény elismerte hibáját, és megegyezést ajánlott a panaszosnak. Eszerint a panaszos felvételt nyert, elkezdhette tanulmányait, és lehetőséget kapott a közben eltelt idő alatti tanulmányok pótlására. A panaszos az ajánlatot elfogadta. Ezzel az intézmény a jogsértést saját hatáskörben orvosolta. (K-OJOG-592/2002.)

Egy beadványozó érvényes jelentkezést nyújtott be három intézménybe, különböző szakokra. Az első helyen megjelölt szakra nem nyert felvételt, mert nem érte el a felvételi ponthatárt. A második helyen szereplő jelentkezése nappali tagozatos főiskolai szintű testnevelés szakra, mint egyszakos képzésre szólt.
2002. március 29-én lépett hatályba a testkulturális felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 44/2002. (III. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: képesítési rendelet). A 4. § (2) bekezdése értelmében az e rendelettel meghatározott képesítési követelmények rendelkezéseit a 2002/2003. tanévben az első évfolyamra, a következő években pedig fokozatosan a magasabb évfolyamokra kell alkalmazni. A rendelet 1. számú melléklete 3.4. pontja szerint pedig a testkulturális tanár szakokon az első nappali tagozatos alapképzés - az egyetemi szintű testnevelő tanár szak kivételével - csak kétszakos képzésben folyhat.

A panaszos által második helyen megjelölt intézmény lefolytatta a felvételi eljárást, és ennek nyomán arról értesítette a felvételizőt, hogy felvételt nyert nappali tagozatos főiskolai szintű testnevelés szakra. Ugyanekkor arról is értesítette, hogy az időközben megjelent képesítési rendelet rendelkezése értelmében nem indítható el a képzés. Erre tekintettel két lehetőséget ajánlott fel az intézmény a felvételizőnek. Az első szerint nappali tagozat helyett levelező tagozaton kezdhetné meg tanulmányait, a második szerint pedig átvételét kérhetné egyetemi szintű testnevelő tanári szakra, ez utóbbi esetben újabb felvételi vizsgát kell letennie. Az intézmény tájékoztatása szerint amennyiben egyik lehetőséggel sem kíván élni a felvételiző, akkor nem tudja megkezdeni tanulmányait. A beadványozó által harmadik helyen megjelölt intézmény pedig arról értesítette a felvételizőt, hogy elérte a felvételi ponthatárt, ám nem nyert felvételt, mert kisebb sorszámú jelentkezési helyre már felvették.
A panaszos nem kívánt élni a második intézmény által felkínált lehetőségek egyikével sem. Ebben a helyzetben, bár több helyen is teljesítette a ponthatárt, mégsem kezdhette meg tanulmányait egyetlen felsőoktatási intézményben sem.
Megállapítottuk, hogy jelentkezni, felvételizni és felvételt nyerni csak létező szakra lehet. A képesítési rendelet a nappali tagozatos főiskolai szintű testnevelés szakot (egyszakos képzésként) megszüntette. Hatályba lépésével a jogszabály erejénél fogva érvénytelennek kell tekinteni minden olyan jelentkezést, amely a jogszabály által tiltott, és így már nem létező szakra történt.

Az érvénytelenné vált jelentkezések automatikusan törlődnek a jelentkezési sorrendből. Ezáltal természetesen a sorban később következő jelentkezések eggyel előbbre kerülnek. A konkrét ügyben a panaszos tehát nem vehető fel az általa másodikként megjelölt nappali tagozatos főiskolai szintű testnevelés tanári szakra. Álláspontunk szerint az intézmény által felajánlott választási lehetőségeket sem fogadhatta volna el jogszerűen, hiszen a jogszabályok értelmében a felvételiző csak olyan helyre vehető fel, amelyre jelentkezett, márpedig az intézmény által megadott lehetőségek egyikét sem jelölte meg az erre a célra szolgáló, március 1-jéig beadott "A" és "B" jelű jelentkezési lapokon. Az eredetileg harmadik helyen szereplő jelentkezés tehát a második helyre kerül, és mivel a felvételiző itt teljesítette a felvételi követelményeket, jogosult arra, hogy felvételt nyerjen.
A harmadik helyen megjelölt intézmény ezért a jogszabályok értelmében köteles felvenni a beadványozót arra a szakra, amelyre jelentkezett. A panaszos államilag finanszírozott képzésre jelentkezett, így ő jogosult is erre a finanszírozási formára. A felvételi rendelet 16. § (1) bekezdése értelmében azonban a felsőoktatási intézményeknek a Tájékoztatóban az adott szakra, szakcsoportra meghirdetett államilag finanszírozott hallgatói létszámkerete a benyújtott és elfogadott panaszok alapján sem léphető át. Ha a harmadik helyen megjelölt intézmény már feltöltötte a finanszírozott keretet, akkor a (2) bekezdés alkalmazandó, amely szerint amennyiben a felsőoktatási intézmény a hallgatói létszámkeretét egy másik felsőoktatási intézmény felvételi eljárása során elkövetett mulasztása miatt túllépi, úgy az abból eredő kárt a mulasztást elkövető felsőoktatási intézmény a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint köteles megtéríteni. Mivel a második helyen megjelölt intézmény jogszerűtlenül járt el, amikor a kihirdetett jogszabály által nem indíthatónak minősített szakra vette fel a panaszost, és a harmadik helyen ezért utasították el a felvételét, ezért ebben az esetben a második intézmény köteles a panaszos felvételével a harmadik intézménynél keletkező kár megtérítésére, és olyan helyzetbe hozni a beadványozót, mintha államilag finanszírozott képzésre vették volna fel.
A felsőoktatási jogszabályok értelmében az OFI adminisztratív jellegű teendőket lát el, és nem jogosult arra, hogy egyes jelentkezéseken változtatásokat eszközöljön. Jelen esetben azonban arról van szó, hogy az OFI-hoz beérkezett jelentkezés egészében érvénytelen, hiszen jogszabály által tiltott helyre szól. Álláspontunk szerint az OFI adminisztratív jellegű tevékenységébe beletartozik, hogy az érvénytelen jelentkezést az általa kezelt nyilvántartási rendszerbe nem veszi fel, illetve törli. Ebben az esetben ugyanis nem döntési jogkörről van szó, csupán arról, hogy a jogszabály erejénél fogva érvénytelen jelentkezést az OFI nem veszi figyelembe jelentkezésként, hiszen az jogilag nem is minősül annak.

Mindezek mellett a képesítési rendelet azzal, hogy a jelentkezési határidő (március 1.) lejárta után, március 29-i hatálybalépéssel rendelkezik a 2002/2003. tanévben indítható szakokról, visszaható hatállyal érvénytelenít szabályosan beadott jelentkezéseket. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12. § (2) bekezdése értelmében a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a jogalkotási törvény hivatkozott bekezdése az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság egyik kritériuma. Az ezen törvényhellyel ütköző jogforrások tehát az Alkotmánnyal sem állnak összhangban.
Az érvényes felvételi jelentkezést benyújtó pályázó jogot szerez arra, hogy részt vegyen a felvételi eljárásban, teljesítményét elbírálják és a követelmények teljesítése esetén felvételt nyerjen. A képesítési rendelet elvonja ezt a jogot, hiszen jogszerűen már nem folytatható le felvételi eljárás a nem létező szakra. Márpedig az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába beletartozik az is, hogy a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem teheti terhesebbé a jogalany helyzetét és nem vonhat el jogot.
A fentiek alapján megállapítottuk, hogy a képesítési rendelet 4. § (2) bekezdésének hatályba léptető rendelkezése sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, és ezáltal a nevezett szakra felvételizők oktatási jogait.

Jogalkotási javaslatot mégsem tettünk, mivel a képesítési rendelettel kapcsolatos jogalkotási javaslat arra irányulhatna, hogy az oktatási miniszter készítse elő a sérelmet okozó rendelkezés módosítását vagy hatályon kívül helyezését. A jogsérelem azonban csak a 2002/2003. tanévre jelentkezőket érinti, és a felvételik lezárultával az eredeti állapot helyreállítására új szabály alkotásával sem lenne esély.
A jogalkalmazónak azonban a kihirdetett jogszabály szerint kell eljárnia abban az esetben is, ha azzal szemben alkotmányossági aggályok merülnek fel. Ezért kezdeményeztük, hogy a felvételiző által harmadik helyen megjelölt intézmény határozatban vegye fel hallgatói közé a panaszost, és biztosítsa beiratkozását. Kezdeményeztük továbbá, hogy a második helyen megjelölt intézmény a jövőben a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően folytassa le a felvételi eljárást, valamint, hogy az OFI a jövőben a központi számítógépes nyilvántartás működtetése és a felvételi eljárást segítő szolgáltató tevékenysége során a hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembevételével járjon el. A címzettek a kezdeményezéseket elfogadták. (K-OJOG-404/2002.)

A beadványozó felvételt nyert egy felsőoktatási intézménybe, ám ezek után úgy döntött, hogy mégis más intézménybe szeretne járni. Tájékoztattuk, hogy a hatályos felvételi jogszabályok értelmében a felvételiző csak oda vehető fel, ahová az erre a célra rendszeresített nyomtatványokon az eljárási szabályok betartásával jelentkezett. Nincsen lehetőség arra, hogy más intézmény felvegye, mint ahová szabályosan felvételt nyert. A felvétel után azonban, mint minden felsőoktatási intézmény hallgatójának, joga van átjelentkezni más felsőoktatási intézménybe, a fogadó intézmény átvételre vonatkozó szabályai szerint. Az átvétel az intézménynek nem kötelessége, előfordulhat, hogy egyáltalán nem enged semmiféle átjelentkezést. Minderről bővebben a választott intézménynél, annak szabályzatából lehet tájékozódni. (K-OJOG-412/2002., K-OJOG-497/2002.)