Fenntartói irányítás
A közoktatási törvény rendelkezései pontosan elhatárolják a közoktatási
intézményt és a fenntartót megillető döntési jogosítványokat. Ennek alapján
lehet egyértelműen eldönteni, hogy egy adott ügyben a közoktatási intézmény
vagy a fenntartó rendelkezik-e hatáskörrel. Ez nemcsak munkamegosztást
jelent az intézmény és a fenntartó között, hanem számos vonatkozásban
garanciális jelentősége is van. Ezen rendelkezések továbbá biztosítják
azt is, hogy a fenntartó ne vonjon el hatáskört az intézménytől.
A közoktatási törvény szerint a gyermek, tanuló érdekében benyújtott
törvényességi kérelem, valamint a tanulói jogviszony létesítésével, megszüntetésével,
a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott felülbírálati kérelem
tekintetében a fenntartó képviselője jár el, és hoz másodfokú döntést.
Az iskolaszék, a diákönkormányzat és a szülői szervezet jogainak megsértése
esetén benyújtott törvényességi kérelmet a jogszabály szerint szintén
a fenntartó bírálja el. Számos esetben tehát az iskola által első fokon
hozott döntéseket a fenntartó, mint másodfokon eljáró fórum vizsgálja
felül. Ez a szabály garanciális jelentőségű mindazok számára, akikre vonatkozóan
az iskola döntéseket hozhat.
| Egy magániskola fenntartója
azt kérdezte, hogy kinevezhető-e ő az intézmény igazgatójának. Álláspontunk
szerint súlyos jogsérelmekhez vezethetne, amennyiben egy közoktatási
intézmény tekintetében a fenntartó és az intézményvezető jogkörében
ugyanaz a személy járna el, mert így az a fórum, amelynek másodfokon
kellene eljárnia, azonos lenne a döntéshozó, első fokon eljáró szervvel.
A fentiek alapján álláspontunk szerint magániskolák esetében sem
tekinthető pusztán formálisnak a fenntartói és az intézményvezetői
jogkörök szigorú és pontos elhatárolása. (K-OJOG-200/2002.) |
A közoktatási törvény az intézmények számára nagyfokú szakmai önállóságot
biztosít. Ennek megfelelően a fenntartó nem jogosult szakmai felügyeletet
gyakorolni a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka tekintetében.
A törvény 54. § (1) bekezdése értelmében a nevelési-oktatási intézmény
vezetője felel az intézményben folytatott pedagógiai munkáért. A törvény
106. §-a kimondja továbbá, hogy a fenntartói irányítás nem sértheti a
nevelési-oktatási intézmény szakmai önállóságát, az intézmény szakmai
döntési hatásköreit.
Az önkormányzat fenntartói joga nem terjed ki olyan jellegű kérdésekre
sem, amely a szülők és a gyermekek, illetve tanulók tulajdonát érinti.
| Egy szülői fórum elnöke
egyik kérdésében arról érdeklődött, hogy sért-e valamely jogszabályt
az, ha az óvodapedagógus eleget tesz annak a szülőktől érkező felkérésnek,
hogy a részére átadott pénzeszközzel közvetlenül meghatározott árucikk,
illetve szolgáltatás ellenértékét egyenlítse ki. Ugyanis az óvoda
fenntartója ezt jogszerűtlennek ítélte, és arra tartott igényt,
hogy a szülők a fenntartónak teljesítsék a befizetést. Második kérdése
arra irányult, hogy jogszabályellenes-e az, ha a szülők önkéntes
természetbeni adományait (például zsebkendő, fogkrém, szalvéta)
az óvodapedagógus az óvoda helyiségében tárolja, és a gyermekek
között egyenlő mértékben, szükség szerint szétosztja.
Az első kérdéssel kapcsolatban megállapítható, hogy a jelzett helyzetről
a közoktatási jogszabályok nem rendelkeznek, ezért a kérdést nem
is oktatási jogi szempontból kell vizsgálni, hanem úgy, mintha a
nevelési intézménynek az ügyben nem is lenne szerepe. A polgári
jog általános szabályainak megfelelően tehát az átadott pénzeszközök
a szülők vagy a gyermekek tulajdonában maradnak. A szülők megbízzák
az óvodapedagógust, hogy például az állatkert pénztáránál fizesse
ki a belépőjegyeket. Az óvodapedagógus önkéntes és ingyenes vállalása
alapján közte és a szülők között így létrejön egy - az intézménytől
teljesen független - polgári jogi jogviszony. E jogviszony létrejöttét
sem a szülők, sem a pedagógus számára nem tiltják a jogszabályok.
Második kérdését tekintve az alábbiakról tájékoztattuk a beadványozót.
A szülők által bevitt eszközök (zsebkendő, szalvéta stb.) nem kerülnek
az intézmény tulajdonába, azok továbbra is a szülők - a felajánlásnak
megfelelően ekkor már közös - tulajdonában maradnak. Az intézmény
helyiségei elsősorban nem a szülők tulajdonának tárolására szolgálnak,
ám álláspontunk szerint, amennyiben a tárolás nem veszélyezteti
az óvoda működését, akkor nincs akadálya, hogy az említett tárgyakat
az óvoda helyiségében helyezzék el. (K-OJOG-603/2002.)
|
A hivatalunkhoz érkezett panaszok egy csoportjában olyan fenntartó által
hozott döntéseket sérelmeztek, amelyek a közoktatási intézmények irányításával
kapcsolatos szervezeti kérdéseket érintenek. Az iskolai osztályok létszámhatárait
a közoktatási törvény 3. számú melléklete tartalmazza. A jogszabály évfolyamcsoportonként
határozza meg az osztályok átlaglétszámát, illetve maximális létszámát.
Az osztályok szervezésének szabályai között szerepel, hogy az átlaglétszámot
figyelmen kívül lehet hagyni, illetve az iskolai osztályokat oly módon
kell megszervezni, hogy az iskolai osztályba felvett tanulók száma ne
lépje túl a maximális létszámot. Kivételképpen az iskolai osztályokra
megállapított maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal át lehet
lépni a tanítási év indításánál, ha az iskolában az adott évfolyamon csak
egy iskolai osztály indul; továbbá a tanítási év során abban az esetben,
ha új tanuló átvétele miatt indokolt. A fenntartó tehát a maximális létszám
eléréséig összevonhat kis létszámú osztályokat, egy adott évfolyamon összevont
osztály létrehozása tanév elején nem jogszerűtlen.
| Erről tájékoztattuk azt
a pedagógust, aki az osztályösszevonás szabályairól érdeklődött
annak kapcsán, hogy iskolája két hetedikes osztályát a következő
tanévre össze akarták vonni. (K-OJOG-400/2002.) |
A közoktatási törvény 102. § (2) bekezdése szerint a közoktatási intézmények
átszervezéséről, megszüntetéséről szóló döntés a fenntartó hatáskörébe
tartozik. A (9) bekezdés szerint azonban a fenntartó tanítási évben kollégiumot
nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át,
kollégiumi csoportot nem szerveztethet át és nem szüntettethet meg, valamint
a kollégium feladatait nem változtathatja meg.
| Egy kollégium megszüntetésével
kapcsolatban érkezett panasz hivatalunkhoz. A diákokat nyáron levélben
értesítették arról, hogy a szakközépiskola kollégiumát "technikai
okok" miatt bezárják, és a továbbiakban egy gimnázium kollégiumában
kerül sor elhelyezésükre. A szakközépiskola igazgatója tájékoztatott
arról, hogy ő és a gimnázium igazgatója augusztusban megegyezett
a diákok ilyen módon való elhelyezéséről. A szakközépiskolát fenntartó
önkormányzat képviselő-testülete szeptember 24-i ülésén született
határozatában kérte a megyei önkormányzatot, hogy a diákokat ideiglenesen
a megyei önkormányzat fenntartásában lévő gimnázium kollégiumában
helyezhesse el.
Megállapítottuk, hogy a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete
megsértette a közoktatási törvény idézett rendelkezését, amikor
a tanítási év folyamán hozott határozatot a kollégium megszüntetéséről.
A fentiekre tekintettel kezdeményezéssel fordultunk az önkormányzat
képviselő-testületéhez, hogy állítsa helyre a jogszerű állapotot.
Az önkormányzat képviselő-testülete indokolás nélkül közölte hivatalunkkal,
hogy a kezdeményezést nem fogadta el. Ezért ajánlással fordultunk
az önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó közigazgatási
hivatal vezetőjéhez, hogy tegye meg a szükséges felügyeleti intézkedéseket.
A közigazgatási hivatal vezetője nem értett egyet az ajánlással,
mert az önkormányzat a kollégiumot nem szüntette meg, fenntartói
jogát sem adta át, feladatainak megváltoztatásáról sem döntött,
és a kollégiumba felvett tanulók másik kollégiumba történő átirányítása
nem tekinthető átszervezésnek sem. Álláspontja szerint átszervezés
alatt ugyanis egy adott intézmény működését érintő, szervezeti változást
előidéző döntést, intézkedést lehet érteni. Kollégiumi csoportról
pedig azért nem beszélhetünk, mert annak előfeltétele, a kollégiumi
tagsági jogviszony nem jött létre, ugyanis a tanulók kollégiumi
beiratkozása nem történt meg.
A közigazgatási hivatal álláspontjával nem értünk egyet, mert megítélésünk
szerint megszüntetésnek kell tekinteni, ha egy kollégium nem működik,
és oda egyetlen diák sem jár. Amennyiben viszont elfogadnánk, hogy
ez nem megszüntetés, akkor az a döntés lenne jogellenes, hogy a
tanulókat egy másik kollégiumba irányították át. (K-OJOG-90/2002.)
|
|