Beszámoló 2002
Törvénytár     OM rendelet     Oktatási törvény   





Fenntartói irányítás

A közoktatási törvény rendelkezései pontosan elhatárolják a közoktatási intézményt és a fenntartót megillető döntési jogosítványokat. Ennek alapján lehet egyértelműen eldönteni, hogy egy adott ügyben a közoktatási intézmény vagy a fenntartó rendelkezik-e hatáskörrel. Ez nemcsak munkamegosztást jelent az intézmény és a fenntartó között, hanem számos vonatkozásban garanciális jelentősége is van. Ezen rendelkezések továbbá biztosítják azt is, hogy a fenntartó ne vonjon el hatáskört az intézménytől.

A közoktatási törvény szerint a gyermek, tanuló érdekében benyújtott törvényességi kérelem, valamint a tanulói jogviszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott felülbírálati kérelem tekintetében a fenntartó képviselője jár el, és hoz másodfokú döntést. Az iskolaszék, a diákönkormányzat és a szülői szervezet jogainak megsértése esetén benyújtott törvényességi kérelmet a jogszabály szerint szintén a fenntartó bírálja el. Számos esetben tehát az iskola által első fokon hozott döntéseket a fenntartó, mint másodfokon eljáró fórum vizsgálja felül. Ez a szabály garanciális jelentőségű mindazok számára, akikre vonatkozóan az iskola döntéseket hozhat.

Egy magániskola fenntartója azt kérdezte, hogy kinevezhető-e ő az intézmény igazgatójának. Álláspontunk szerint súlyos jogsérelmekhez vezethetne, amennyiben egy közoktatási intézmény tekintetében a fenntartó és az intézményvezető jogkörében ugyanaz a személy járna el, mert így az a fórum, amelynek másodfokon kellene eljárnia, azonos lenne a döntéshozó, első fokon eljáró szervvel. A fentiek alapján álláspontunk szerint magániskolák esetében sem tekinthető pusztán formálisnak a fenntartói és az intézményvezetői jogkörök szigorú és pontos elhatárolása. (K-OJOG-200/2002.)

A közoktatási törvény az intézmények számára nagyfokú szakmai önállóságot biztosít. Ennek megfelelően a fenntartó nem jogosult szakmai felügyeletet gyakorolni a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka tekintetében. A törvény 54. § (1) bekezdése értelmében a nevelési-oktatási intézmény vezetője felel az intézményben folytatott pedagógiai munkáért. A törvény 106. §-a kimondja továbbá, hogy a fenntartói irányítás nem sértheti a nevelési-oktatási intézmény szakmai önállóságát, az intézmény szakmai döntési hatásköreit.

Az önkormányzat fenntartói joga nem terjed ki olyan jellegű kérdésekre sem, amely a szülők és a gyermekek, illetve tanulók tulajdonát érinti.

Egy szülői fórum elnöke egyik kérdésében arról érdeklődött, hogy sért-e valamely jogszabályt az, ha az óvodapedagógus eleget tesz annak a szülőktől érkező felkérésnek, hogy a részére átadott pénzeszközzel közvetlenül meghatározott árucikk, illetve szolgáltatás ellenértékét egyenlítse ki. Ugyanis az óvoda fenntartója ezt jogszerűtlennek ítélte, és arra tartott igényt, hogy a szülők a fenntartónak teljesítsék a befizetést. Második kérdése arra irányult, hogy jogszabályellenes-e az, ha a szülők önkéntes természetbeni adományait (például zsebkendő, fogkrém, szalvéta) az óvodapedagógus az óvoda helyiségében tárolja, és a gyermekek között egyenlő mértékben, szükség szerint szétosztja.
Az első kérdéssel kapcsolatban megállapítható, hogy a jelzett helyzetről a közoktatási jogszabályok nem rendelkeznek, ezért a kérdést nem is oktatási jogi szempontból kell vizsgálni, hanem úgy, mintha a nevelési intézménynek az ügyben nem is lenne szerepe. A polgári jog általános szabályainak megfelelően tehát az átadott pénzeszközök a szülők vagy a gyermekek tulajdonában maradnak. A szülők megbízzák az óvodapedagógust, hogy például az állatkert pénztáránál fizesse ki a belépőjegyeket. Az óvodapedagógus önkéntes és ingyenes vállalása alapján közte és a szülők között így létrejön egy - az intézménytől teljesen független - polgári jogi jogviszony. E jogviszony létrejöttét sem a szülők, sem a pedagógus számára nem tiltják a jogszabályok.
Második kérdését tekintve az alábbiakról tájékoztattuk a beadványozót. A szülők által bevitt eszközök (zsebkendő, szalvéta stb.) nem kerülnek az intézmény tulajdonába, azok továbbra is a szülők - a felajánlásnak megfelelően ekkor már közös - tulajdonában maradnak. Az intézmény helyiségei elsősorban nem a szülők tulajdonának tárolására szolgálnak, ám álláspontunk szerint, amennyiben a tárolás nem veszélyezteti az óvoda működését, akkor nincs akadálya, hogy az említett tárgyakat az óvoda helyiségében helyezzék el. (K-OJOG-603/2002.)

A hivatalunkhoz érkezett panaszok egy csoportjában olyan fenntartó által hozott döntéseket sérelmeztek, amelyek a közoktatási intézmények irányításával kapcsolatos szervezeti kérdéseket érintenek. Az iskolai osztályok létszámhatárait a közoktatási törvény 3. számú melléklete tartalmazza. A jogszabály évfolyamcsoportonként határozza meg az osztályok átlaglétszámát, illetve maximális létszámát. Az osztályok szervezésének szabályai között szerepel, hogy az átlaglétszámot figyelmen kívül lehet hagyni, illetve az iskolai osztályokat oly módon kell megszervezni, hogy az iskolai osztályba felvett tanulók száma ne lépje túl a maximális létszámot. Kivételképpen az iskolai osztályokra megállapított maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal át lehet lépni a tanítási év indításánál, ha az iskolában az adott évfolyamon csak egy iskolai osztály indul; továbbá a tanítási év során abban az esetben, ha új tanuló átvétele miatt indokolt. A fenntartó tehát a maximális létszám eléréséig összevonhat kis létszámú osztályokat, egy adott évfolyamon összevont osztály létrehozása tanév elején nem jogszerűtlen.

Erről tájékoztattuk azt a pedagógust, aki az osztályösszevonás szabályairól érdeklődött annak kapcsán, hogy iskolája két hetedikes osztályát a következő tanévre össze akarták vonni. (K-OJOG-400/2002.)

A közoktatási törvény 102. § (2) bekezdése szerint a közoktatási intézmények átszervezéséről, megszüntetéséről szóló döntés a fenntartó hatáskörébe tartozik. A (9) bekezdés szerint azonban a fenntartó tanítási évben kollégiumot nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át, kollégiumi csoportot nem szerveztethet át és nem szüntettethet meg, valamint a kollégium feladatait nem változtathatja meg.

Egy kollégium megszüntetésével kapcsolatban érkezett panasz hivatalunkhoz. A diákokat nyáron levélben értesítették arról, hogy a szakközépiskola kollégiumát "technikai okok" miatt bezárják, és a továbbiakban egy gimnázium kollégiumában kerül sor elhelyezésükre. A szakközépiskola igazgatója tájékoztatott arról, hogy ő és a gimnázium igazgatója augusztusban megegyezett a diákok ilyen módon való elhelyezéséről. A szakközépiskolát fenntartó önkormányzat képviselő-testülete szeptember 24-i ülésén született határozatában kérte a megyei önkormányzatot, hogy a diákokat ideiglenesen a megyei önkormányzat fenntartásában lévő gimnázium kollégiumában helyezhesse el.
Megállapítottuk, hogy a fenntartó önkormányzat képviselő-testülete megsértette a közoktatási törvény idézett rendelkezését, amikor a tanítási év folyamán hozott határozatot a kollégium megszüntetéséről. A fentiekre tekintettel kezdeményezéssel fordultunk az önkormányzat képviselő-testületéhez, hogy állítsa helyre a jogszerű állapotot. Az önkormányzat képviselő-testülete indokolás nélkül közölte hivatalunkkal, hogy a kezdeményezést nem fogadta el. Ezért ajánlással fordultunk az önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó közigazgatási hivatal vezetőjéhez, hogy tegye meg a szükséges felügyeleti intézkedéseket. A közigazgatási hivatal vezetője nem értett egyet az ajánlással, mert az önkormányzat a kollégiumot nem szüntette meg, fenntartói jogát sem adta át, feladatainak megváltoztatásáról sem döntött, és a kollégiumba felvett tanulók másik kollégiumba történő átirányítása nem tekinthető átszervezésnek sem. Álláspontja szerint átszervezés alatt ugyanis egy adott intézmény működését érintő, szervezeti változást előidéző döntést, intézkedést lehet érteni. Kollégiumi csoportról pedig azért nem beszélhetünk, mert annak előfeltétele, a kollégiumi tagsági jogviszony nem jött létre, ugyanis a tanulók kollégiumi beiratkozása nem történt meg.
A közigazgatási hivatal álláspontjával nem értünk egyet, mert megítélésünk szerint megszüntetésnek kell tekinteni, ha egy kollégium nem működik, és oda egyetlen diák sem jár. Amennyiben viszont elfogadnánk, hogy ez nem megszüntetés, akkor az a döntés lenne jogellenes, hogy a tanulókat egy másik kollégiumba irányították át. (K-OJOG-90/2002.)

előző
következő

  OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA
  1055 - Budapest, Szalay u. 10-14.; e-mail: panasz@oktbiztos.hu

Impresszum  
Főoldal