A fogyatékossággal élő tanulók jogainak érvényesülése

A közoktatási törvény 30. § (1) bekezdése értelmében a fogyatékos gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy fogyatékosságát megállapították. A különleges gondozást a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok (a továbbiakban: szakértői bizottság) szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A közoktatási törvényben szabályozott különleges gondozáshoz való jog konkrét tartalmát tehát a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak adják meg. A másik oldalon ezzel párhuzamosan megtalálhatjuk a szülő, a nevelési-oktatási intézmény, a helyi önkormányzat, illetve egyéb közoktatási feladatot ellátó szervek kötelezettségeit. A fogyatékos tanulónak joga van a szakértői véleményben foglalt közoktatási intézményben tanulói jogviszonyt létesíteni, a szülőnek pedig kötelezettsége oda beíratni őt. Ha a tanuló azonos iskolatípuson belül iskolát kíván változtatni, szándékáról a tanulónak vagy a szülőnek írásban tájékoztatni kell a szakértői bizottságot. Amennyiben a kiválasztott iskola az adott fogyatékosságra tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a szakértői bizottság a bejelentést írásban tudomásul veszi, és módosítja a szakértői vélemény kijelölt iskolára vonatkozó rendelkezéseit.

Egy szülő azért fordult hivatalunkhoz, mert nem akarta a szakértői véleményben kijelölt speciális iskolába beíratni gyermekét. Tájékoztattuk, hogy amennyiben aláírta a szakértői véleményt, de az iskola kijelölésével utóbb nem ért egyet, a szakértői vélemény megváltoztatása érdekében eljárást kezdeményezhet. (K-OJOG-399/2002.)

Az adott közoktatási intézményben a tanulónak joga van a szakértői véleményben meghatározott különleges gondozásra - rehabilitációs órakeret, egyéni fejlesztő foglalkozás igénybevételére, számonkérése során segédeszköz használatára stb. - és az intézménynek kötelessége ezt biztosítani. A közoktatási törvény szerint a tanuló tankötelezettségét - a szülő választása alapján - iskolába járással vagy magántanulóként teljesíti. Fogyatékos tanuló esetében a szülő e választási jogát a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak korlátozhatják. A szakértői véleménynek tartalmaznia kell annak megállapítását, hogy a fogyatékos tanuló tankötelezettségét kizárólagosan iskolába járással vagy a szülő választása szerint iskolába járással, illetve magántanulóként, illetőleg kizárólagosan magántanulóként teljesítheti. Az intézmény ebben a kérdésben nem rendelkezik döntési jogosultsággal.

Egy szülő arról érdeklődött, hogy az iskola magántanulóvá minősítheti-e enyhe értelmi fogyatékos gyermekét. Tájékoztattuk arról, hogy az intézmény ilyen döntést nem hozhat. A beadványozó a továbbiakban nem kérte eljárásunkat. (K-OJOG-710/2002.)

A különleges gondozáshoz való jog érvényesülésének érdekében az állam a közoktatási törvény szerint működteti a közoktatás rendszerét. Így az óvodáról, az általános iskoláról, a szakiskoláról, a középiskoláról, a kollégiumról, a pedagógiai szakszolgálatról az állami szervek és a helyi önkormányzatok intézményfenntartói tevékenysége, illetve az állami, a helyi önkormányzati feladatellátás keretében gondoskodik. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos tanuló oktatásban való részvétele és kollégiumi ellátása az állami-önkormányzati fenntartású intézményekben minden esetben ingyenes. A megfelelő feladatellátás biztosítása mellett az önkormányzatnak nincs kötelezettsége arra, hogy egy alapítványi iskola tandíját támogassa, illetőleg annak kifizetését magára vállalja. Amennyiben a szülő az alapítvány által működtetett nevelési-oktatási intézményt választja, az esetleges fizetési kötelezettség őt terheli.

Egy szülő a tanulási nehézséggel küzdő gyermeke számára a szakértői véleményben megjelölt alapítványi iskola tandíjának támogatására kérelemmel fordult az önkormányzathoz, és sérelmezte hivatalunknál, hogy azt az önkormányzat elutasította. Megállapítottuk, hogy az önkormányzati döntés nem jogsértő. A szülőt tájékoztattuk arról, hogy amennyiben szeretné gyermekét állami-önkormányzati fenntartású intézménybe íratni, kérje a szakértői vélemény kijelölt iskolára vonatkozó rendelkezésének megváltoztatását. (K-OJOG-162/2002.)

Egy szülő levelében aziránt érdeklődött, hogy milyen lehetőségei vannak arra, hogy az alapítványi iskolával járó költségek kifizetésére támogatást kapjon. Tájékoztattuk arról, hogy az önkormányzat bár nem köteles, nyújthat szociális alapon anyagi támogatást iskoláztatási költségek fedezésére, illetve más jogcímen is. E támogatások megpályázásának feltételei önkormányzatonként különbözőek. Amennyiben az önkormányzat nem tud vagy nem szándékozik hozzájárulni a tanuló iskoláztatási költségeihez, a szülő támogatást találhat a magániskola fenntartójánál, tipikusan az alapítvány kuratóriumánál. (K-OJOG-94/2002.)

A közoktatási törvény az önkormányzatok feladat-ellátási kötelezettségét tartalmazza a fogyatékos tanulók iskolai ellátására vonatkozóan. Arról, hogy a feladat megvalósításáról intézményfenntartással, speciális osztály indításával és szakember alkalmazásával, közoktatási megállapodás megkötésével vagy egyéb módon gondoskodik, az önkormányzat a lehetőségei szerint dönthet. Amikor azonban a szakértői bizottság vagy a szülő jelzéséből tudomást szerez arról, hogy egy tanuló esetében az iskolai nevelés és oktatás azért nem szervezhető meg, mert az intézményi jegyzékben nincsen megfelelő iskola, a polgármester köteles intézkedni, hogy a megfelelő nevelési-oktatási intézmény rendelkezésre álljon. Továbbá szükség esetén köteles megkeresni a fővárosi, megyei főjegyzőt, hogy biztosítsa az utazószakember-hálózatból a szükséges gyógypedagógust vagy más szakembert.

Egy más fogyatékos tanuló szülője több ízben kérte a város jegyzőjét, illetőleg a polgármestert, hogy segítsenek helyben megtalálni gyermeke számára a megfelelő intézményt. A megkeresettek nem adtak választ arra a kérdésre, hogy a városban milyen ingyenes oktatási formában oldható meg a tanuló ellátása. Ennek következményeként a szülő a tankötelezettség teljesítése érdekében másik városba íratta gyermekét, és beadvánnyal fordult hivatalunkhoz, amelyben sérelmezte a kialakult helyzetet. Vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy a tanuló különleges gondozásra jogosult. E jog érvényesülésének feltételeit a feladat-ellátásra kötelezett önkormányzat nem biztosította, amikor többszöri beadványára sem tájékoztatta a szülőt az ingyenesen igénybe vehető helyi iskoláról. Mivel a család időközben a településről elköltözött, azzal a kezdeményezéssel fordultunk a jogsértést elkövető önkormányzat polgármesteréhez, hogy a jövőben tegyen meg minden intézkedést annak érdekében, hogy az önkormányzat az erre vonatkozó igényeknek megfelelően biztosítsa a más fogyatékos tanulók általános iskolai ellátását, és az ezzel kapcsolatos információk eljussanak a hasonló problémákkal küzdő családokhoz. Az ügy jelenleg folyamatban van. (K-OJOG-460/2002.)

A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. A pedagógiai szakszolgálatoknak a fogyatékos tanulók nevelése, oktatása és fejlesztése terén különösen nagy szerepe van, mert ennek keretében működik a gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés és gondozás, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység, a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, a konduktív pedagógiai ellátás és a gyógytestnevelés. E feladatok szervesen hozzá tartoznak a közoktatás rendszeréhez, ellátatlanságuk súlyos jogsérelmet okozhat az oktatás szereplőinek.

Egy intézményvezető azzal a panasszal fordult hivatalunkhoz, hogy az iskola tanulói számára nem biztosított a pedagógiai szakszolgálatok egy részének ellátása, többek között a nevelési tanácsadás, a logopédiai foglalkozás és a korai fejlesztés. A feladatellátásra kötelezett megyei önkormányzat eljárásunk során arról tájékoztatta hivatalunkat, hogy időközben közoktatási megállapodás megkötésével gondoskodott a feladat ellátásáról. Tekintettel arra, hogy a jogsérelmet az önkormányzat saját hatáskörében orvosolta, nem tettünk kezdeményezést. (K-OJOG-14/2002.)

A megfelelő ellátást biztosító intézményhálózat megléte esetén is előfordul, hogy egyes személyek kívül rekednek a jogszabályokban rögzített információ-áramlási csatornákon. Számos beadványban fordultak hozzánk szülők azért, mert nem találtak megfelelő intézményt testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos gyermekük számára. A fennálló intézményhálózattal kapcsolatosan számos szerv információtovábbításra kötelezett az alábbiak szerint.

A közoktatási intézményt fenntartó önkormányzat jegyzője, főjegyzője folyamatosan tájékoztatja az illetékes szakértői bizottságot arról, hogy melyek azok az intézmények, amelyek rendelkeznek a fogyatékos gyermek, tanuló különleges gondozásának ellátásához szükséges feltételekkel. A szakértői bizottság a megküldött adatok alapján jegyzéket készít azokról az intézményekről, amelyek részt vesznek a gyermek, tanuló különleges gondozásában. A szakértői bizottság tájékoztatja a gyermeke vizsgálatán megjelent szülőt azokról a lehetőségekről, amelyek alapján gyermeke a tankötelezettségének, illetve a képzési kötelezettségének eleget tehet. A kijelölt nevelési-oktatási intézményt a szülő választja ki a szakértői bizottság által javasolt nevelési-oktatási intézmények közül.

A megfelelő közoktatási intézmény megtalálása sok esetben azért nem sikerült, mert a tanuló nem jutott el a szakértői bizottság elé, a szülő így nem ismerhette meg az intézményi jegyzéket. A szakértői bizottság helyett ezeket a tanulókat gyermekkórházak vizsgálták, és a szülők a vizsgálati zárójelentés megállapításaira támaszkodva próbálták megtalálni a megfelelő nevelési-oktatási intézményt. A kórházi szakemberek ilyen tevékenysége sok esetben nem nélkülözhető a fogyatékossággal küzdő tanulók számára, azonban a szakértői bizottság vizsgálatát nem helyettesítheti.

A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 10. § (2) bekezdése szerint más fogyatékos gyermek, tanuló vizsgálata a fővárosi, megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság feladata. A fővárosi, megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szükség szerint kezdeményezi a beszéd-, értelem- és személyiségvizsgálatot ellátó országos szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatát.

A vizsgálat legfőbb célja, hogy megállapítsa vagy kizárja, hogy a tanuló valamely fogyatékosságban szenved, illetve, hogy a tanuló fejlődése szempontjából legmegfelelőbb oktatási módra javaslatot fogalmazzon meg. Emellett a szakértői javaslat számos más kérdésben orientálja a szülőt, a pedagógust és az intézményvezetőt, amikor állást foglal olyan kérdésekben, mint például az alkalmazandó pedagógiai módszerek, mentesítés bizonyos tantárgyak, tantárgyrészek alól vagy a magántanulói jogviszony. A szakértői bizottság közreműködése tehát nem csupán azért fontos, mert a szülő segítségére lehet a megfelelő intézmény kiválasztásában, hanem mert jogi hatással és a közoktatási törvény szerinti esetekben a szülőre, a tanulóra és az intézményekre is kötelező erővel bíró szakértői véleményt csak a fentiekben hivatkozott rendeletben meghatározott szervek, az abban foglalt eljárási szabályok betartásával bocsáthatnak ki. Álláspontunk szerint a vizsgálaton való részvétel a gyermek különleges gondozáshoz való joga érvényesülésének alapvető feltétele. A szülő és a szakértői bizottság együttműködése hatékonyan segítheti a tanuló fejlődését és felzárkózását.

Egy beadványozó gyermeke esetében a gyermekkórház és a szakértői bizottság eltérő véleményre jutott. A bizottság szerint a gyermek enyhe fokban értelmi fogyatékos, ezért speciális intézményi oktatásra tett javaslatot, ezzel szemben a gyermekkórház részfunkció zavarokat állapított meg, és a tanuló integrált oktatását javasolta nem speciális tantervű általános iskolában. A szülő ahhoz kérte segítségünket, hogy nem speciális tantervű iskolába írathassa gyermekét. A szülőt tájékoztattuk a fenti rendelkezésekről, és arról, hogy amennyiben a szakértői véleménnyel nem ért egyet, annak felülvizsgálatát kezdeményezheti. (K-OJOG-333/2002.)

Egy szülő általános iskolás hiperaktív gyermeke magatartási problémái miatt többször kényszerült iskolaváltásra. Egyik intézmény sem bizonyult megfelelőnek, így minden alkalommal új intézményt kerestek. A szülő azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy segítsünk megtalálni a megfelelő iskolát. Vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy a tanulót nem a szakértői bizottság, hanem az egyik gyermekkórház vizsgálta. A szülőt tájékoztattuk a bizottság vizsgálatával kapcsolatos jogi állásfoglalásunkról és a jogszabályi rendelkezésekről. (K-OJOG-633/2002.)

A testi fogyatékos tanulóknál a megfelelően akadálymentes iskola megtalálása okozhat problémát.

Egy szülő azért kereste meg hivatalunkat, mert mozgáskorlátozott gyermeke számára nem talált középiskolát. A főjegyző megkeresésünkre arról tájékoztatta hivatalunkat, hogy a testi, érzékszervi fogyatékos tanulók középiskolai oktatása több intézményben megoldott, zömében integrált formában. A meglévő intézmények mellett módszertani központok segítik a nevelést-oktatást, és az általános iskolát végzett tanulók elhelyezkedését. Ezen túl arról is tájékoztatott, hogy az önkormányzat fejlesztési tervében szerepel egy alternatív középiskola építési terve mozgássérült tanulók számára, és jelenleg is egyre több intézményben végzik az akadálymentesítést. (K-OJOG-546/2002.)

Tartalomjegyzék

előző

következő

Az oldal tetejére

OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA
1055 - Budapest, Szalay u. 10-14.; e-mail: panasz@oktbiztos.hu

Impresszum