A tanulói jogviszony megszűnése

Több olyan panasz érkezett hivatalunkba, amelyben szülők azt kifogásolták, hogy gyermeküket az igazgató eltanácsolta az iskolából. Tekintettel arra, hogy a sérelmezett kijelentéseket írásban nem rögzítették, a bizonyítás nehézségekbe ütközött, az érintettek ellentmondó nyilatkozatai folytán ezekben az ügyekben jogsértést nem állapítottunk meg. (K-OJOG-127/2002., K-OJOG-335/2002.)

Egy szülő hivatalunk vizsgálatát kérte gyermeke eltanácsolása ügyében. Előadta, hogy gyermeke a tanév során egy bolti, majd egy kollégiumi lopásba keveredett. Elmondása szerint - és kifejezett kérése ellenére - az iskola a tanulóval szemben semmiféle fegyelmező intézkedést nem alkalmazott, fegyelmi eljárást nem folytatott le. A tanév vége előtt azonban az intézmény vezetője megkérte a szülőt, hogy vigye el gyermekét az iskolából. A tanuló a tanév utolsó három hetében nem látogathatta az intézményt.
Az intézményvezető levelében úgy nyilatkozott, hogy - egyházi intézmény lévén - az iskola más intézményeknél lényegesen többet nyújt diákjainak, ám többet is követel tőlük. Arról is tájékoztatta hivatalunkat, hogy ő más iskolát is talált a tanuló számára, a szülők azonban nem éltek a felajánlott lehetőséggel. A fegyelmi eljárás elmaradásáról pedig úgy nyilatkozott, hogy a szülővel folytatott egyezkedés következtében kicsúsztak a fegyelmi tárgyalás megindítására rendelkezésre álló harminc napos határidőből. Vonakodva bár, de jelezte, hogy időközben sikerült megegyeznie a szülőkkel, így a tanuló a jogszabályi előírásoknak megfelelően a szóban forgó intézményben folytathatja tanulmányait. Tekintettel arra, hogy az intézményvezető saját hatáskörében orvosolta a sérelmet, eljárásunkat kezdeményezés megfogalmazása nélkül lezártuk. (K-OJOG-367/2002.)

Egy édesanya középiskolában tanuló gyermeke ügyében kérte hivatalunk vizsgálatát. A panaszos elmondása szerint az intézmény - gyermeke kifogásolható magatartása miatt - folyamatosan nyomást gyakorolt rá annak érdekében, hogy gyermekét írassa át másik iskolába. Mivel a szülő nem engedett a nyomásnak, az intézmény fegyelmi eljárást folytatott le, melynek eredményeképpen a kizárás az iskolából fegyelmi büntetés kiszabására került sor. A szülő a fegyelmi eljárás több pontját jogsértőnek találta.
Tekintettel arra, hogy a panaszos nem élt fellebbezéssel a fegyelmi határozat ellen, tehát a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket nem merítette ki, a fegyelmi eljárás jogszerűségét hivatalunk hatáskör hiányában nem vizsgálhatta. Az eltanácsolással kapcsolatban azonban - tekintettel arra, hogy annak tényét az iskola igazgatója is elismerte - azzal a kezdeményezéssel fordultunk az intézmény vezetőjéhez, hogy a jövőben hasonló esetekben jogszerűen járjon el. Kezdeményezésünkben felhívtuk az igazgató figyelmét arra, hogy amennyiben a tanuló fegyelmi vétséget követ el, úgy a fegyelmi eljárást meg kell indítani, egyéb vétségek esetén pedig fegyelmező intézkedést kell alkalmazni. Az intézményvezető elfogadta kezdeményezésünket. (K-OJOG-159/2002.)

Hasonló tárgyban egy másik panaszos is hivatalunk vizsgálatát kérte. Az érintett intézmény vezetője nyilatkozatában arról tájékoztatta hivatalunkat, hogy az osztályban felbolydult kedélyek miatt kérte a szülőt, hogy rossz magaviseletű gyermeke számára keressen másik iskolát. A rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok között szerepelt egy olyan levél, amelyet az igazgató az érintett tanuló osztályfőnökének írt, arról kérve tájékoztatást, hogy a tanuló hogyan értesült arról, hogy az iskolából "magaviselete miatt távozni kényszerül".
Válaszlevelünkben arról tájékoztattuk az intézmény vezetőjét, hogy egy ilyen tanács, bár semmiféle jogi kötőerővel nem bír, mégis komoly hatást gyakorol a szülőre. Arra is felhívtuk a figyelmét, hogy a fenti megoldási móddal az iskola a jogilag szabályozott eljáráson kívüli útra terelt egy olyan ügyet, amelynek jogilag szigorúan kötött rendben kellene zajlania. Megállapítottuk, hogy az iskola eljárása az oktatási jogok sérelmét okozta. Tekintettel arra, hogy időközben az érintett diák más oktatási intézményben folytatta tanulmányait, és korábbi tanulói jogviszonyát a kérdéses iskolában helyreállítani nem kívánta, azzal a kezdeményezéssel fordultunk az intézmény vezetőjéhez, hogy a jövőben ne gyakoroljon nyomást problémás magatartású gyermekek szüleire arra vonatkozóan, hogy gyermeküket más iskolába vigyék át, ehelyett a szülők gyermekük magaviseletéről szóló tájékoztatása mellett a tanulók kötelességszegő magatartásának szankcionálásakor a jogszabályoknak megfelelően járjon el. Kezdeményezésünkre válasz még nem érkezett. (K-OJOG-631/2002.)

Egy szülő panasszal fordult hivatalunkhoz, mivel autista gyermekét egy egyházi fenntartású óvodából eltanácsolták. Az eltanácsolás alapját elmondása szerint az képezte, hogy az óvodavezető szerint gyermekét csak "próbaidőre" vették fel az intézménybe, rossz magaviselete miatt azonban nem kívánták tartósan nevelni az óvodában. Az óvodavezető nyilatkozatában előadta, hogy a panaszos gyermekét rossz magaviselete miatt többször át kellett helyezni másik csoportba, a nevelési év végén azonban a gyermek igényeinek megfelelő csoport megszűnt, így a következő nevelési évtől az óvoda már nem tudta őt felvenni.
A közoktatási törvény 74. §-a sorolja fel az óvodai elhelyezés megszűnésének feltételeit. Ezen feltételek között az óvodavezető által megjelölt indok nem szerepel. A törvény 81. § (1) bekezdés d) pontja ugyan lehetővé teszi, hogy amennyiben a fenntartó nem helyi önkormányzat vagy állami szerv, a fenti rendelkezéstől az érintettek írásbeli megállapodásban eltérjenek, ám esetünkben a szülő és az intézményvezetés között ilyen megállapodás nem készült. Tekintettel arra, hogy a felek a próbaidős óvodai elhelyezésről szóló szóbeli megállapodásukat írásban nem rögzítették, az intézmény kizárólag a közoktatási törvény rendelkezéseinek megfelelően járhatott volna el. Mivel esetünkben nem ez történt, megállapítottuk a panaszos gyermeke oktatási jogainak sérelmét. Figyelemmel azonban arra, hogy a szülő gyermekét már elvitte az óvodából, azzal a kezdeményezéssel fordultunk az óvoda vezetőjéhez, hogy a jövőben az óvodai elhelyezést kizárólag a jogszabályi előírásoknak megfelelően szüntessék meg. Az óvodavezető kezdeményezésünket elfogadta. (K-OJOG-250/2002.)