Beszámoló 2002
Törvénytár     OM rendelet     Oktatási törvény   





Mulasztás

A hozzánk érkezett ügyek kapcsán ebben az évben is fontosnak tartjuk a mulasztással összefüggő jogszabályi rendelkezések bemutatását. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szerint ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezéseket a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. A jogszabály szövegéből tehát két dolog következik: egyfelől az, hogy minden esetben, ha a tanuló távol marad az óráról, mulasztásról beszélhetünk, másfelől pedig csak akkor beszélhetünk mulasztásról, ha a tanuló a tanóráról távol marad. A jogszabályok a tanóráról történő mulasztással kapcsolatban elsődleges kötelezettségként a mulasztás igazolását írják elő, amelynek szabályait a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. Amennyiben a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. A mulasztás fogalmának jogellenes értelmezése, a házirendben ezzel összefüggésben megjelenő jogellenes szabályozás további oktatási jogokat is veszélyeztet. Az igazolatlan mulasztásokhoz a jogszabályok súlyos jogkövetkezményeket fűznek. A közoktatási törvény 75. § (3) bekezdése ugyanis kimondja, hogy megszűnik a diák tanulói jogviszonya - a tanköteles korú kivételével -, ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.

A fentiek alapján nem tekinthető mulasztásnak az, ha a tanuló elkésik az óráról.

Panaszában egy szülő azt sérelmezte, hogy gyermeke, aki közlekedési akadályok és egyéb okok miatt 6-8 perccel a becsengetés után érkezett meg az iskolába, nem mehetett be az első tanítási órára. Előadta, hogy az iskolában az elkéső tanuló a tanári szobában foglal helyet, majd kicsöngetéskor csatlakozik társaihoz. Nyilatkozatában az igazgató is megerősítette, hogy iskolájukban a későn érkező tanulókat a helyi szabályok értelmében automatikusan kizárják az első tanítási óráról, ezzel a diákok a teljes tanítási órát elmulasztják.
Álláspontunk szerint a késés miatt nem lehet az egész tanítási órától távol tartani a tanulót, mivel ez sérti a diák tanuláshoz való jogát. A mulasztás jogkövetkezményei továbbá igen súlyosak. A késő tanuló nem büntethető azzal, hogy a teljes tanítási órát el kell mulasztania, és viselnie kell ennek minden további jogi következményét. A késéseket az iskola egyéb fegyelmezési eszközökkel szankcionálhatja. A késés nem eredményezheti a teljes tanítási óra elmulasztását még akkor sem, ha a késés következtében keletkezett mulasztott órát az iskola igazolja a tanulónak. A fentiek alapján megállapítottuk, hogy az iskola házirendjének vonatkozó szabályai a tanulók oktatási jogainak sérelmét eredményezik, ezért kezdeményeztük, hogy az intézmény vezetője tegye meg a szükséges intézkedéseket a házirend vonatkozó részének módosítása érdekében, hogy a helyi szabályozás a jogszabályokkal összhangban fogalmazza meg a tanóráról való késés következményeit. Az igazgató a kezdeményezést elfogadta. (K-OJOG-593/2002.)

Többen fordultak hozzánk telefonon és levélben azzal a kérdéssel, hogy eltanácsolható-e a tanuló az iskolából azért, mert sokat késik. A hozzánk fordulók szerint vidéki tanulók gyakran önhibájukon kívül, a rossz közlekedési viszonyok miatt késnek el. Mivel a tanóráról való késés fogalmát és következményeit a jogszabályok nem rendezik, ezért az iskola szervezeti és működési szabályzatának kell meghatároznia azokat. Megítélésünk szerint - mivel nem mulasztás, ha a tanuló elkésik az óráról - a késések nem válthatók át igazolatlan órára. Viszont a tanóra védelme érdekében egyéb fegyelmező intézkedéssel vagy fegyelmi eljárás indításával szankcionálni lehet a késéseket. (K-OJOG-693/2002.)

Egy szülő vizsgálatunkat kérte többek között azzal kapcsolatban, hogy gyermekével szemben fegyelmi eljárás indult az iskolában a tanuló húsznál több igazolatlan hiányzása miatt. A szülő sérelmezte, hogy több alkalommal a tanuló óráról való késését is mulasztásnak tekintették. Ezzel szemben az intézmény vezetője arról tájékoztatta hivatalunkat, hogy az iskola szervezeti és működési szabályzata szerint az igazolatlan késések nem válthatók át igazolatlan órára, de a sorozatos késések fegyelmi intézkedést vonnak maguk után. A rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok alapján megállapítottuk, hogy az intézmény szervezeti és működési szabályzata megfelelően rendelkezik a késések szankcionálásáról. Megállapítottuk továbbá, hogy a szabályzatnak megfelelően a késéseket az iskola nem számította be az igazolatlan mulasztások közé, így az ügyet jogsértés hiányában lezártuk. (K-OJOG-319/2002.)

Hasonló problémát vet fel a tanóráról történő kiküldés kérdése is, amivel kapcsolatban szintén számos megkeresést kaptunk. A diákok órán tanúsított fegyelmezetlen magatartásának megítélése összetett kérdés. A tanuló ezzel ugyanis nemcsak saját kötelességeit nem teljesíti, hanem zavarja a tanóra megfelelő lebonyolítását, gátolja társai tanuláshoz való jogának érvényesülését, valamint a pedagógus munkájának elvégzését. Éppen ezért indokolt, hogy e kötelességszegő magatartás ne maradjon következmények nélkül, a kiküldés azonban szankcióként nem alkalmazható. A kiküldésre álláspontunk szerint csak akkor kerülhet sor, ha az mások jogainak vagy a tanuló egyéb jogainak védelme érdekében szükséges. Adott esetben a pedagógus joga és felelőssége eldönteni, hogy sor kerüljön-e a kiküldésre, és a tanóra bármelyik percében is küldik ki a tanulót, az nem tarthat automatikusan az óra végéig, hanem csak a szükséges ideig. Ezzel együtt biztosítani kell a kiküldött tanuló felügyeletét is. (K-OJOG-28/2002.)

A jogszabályok rendelkeznek arról az esetről, ha a mulasztások nagy száma miatt a tanuló nem képes eleget tenni tanulmányi kötelezettségeinek, hiszen az órák jelentős részén nem volt jelen, tudásáról nem tudott számot adni, így a pedagógusok nem tudják megállapítani félévi, év végi osztályzatát. Az ezzel kapcsolatos kérdésekre az alábbiakról tájékoztattuk a hozzánk fordulókat.

A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. § (6) bekezdés d) pontja szerint ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben érdemjeggyel nem értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie. A fentiekből következik, hogy amennyiben a hiányzások száma egy tantárgyból meghaladja a tanítási órák harminc százalékát, a tanuló csak akkor nem osztályozható a tanítási év végén, ha mulasztásai miatt a teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető. Ha a szaktanár szerint a jegyei alapján értékelhető a tanuló, úgy nem kell osztályozó vizsgát tennie. Értékelhetetlenség esetén a nevelőtestület engedélyezheti, hogy osztályozóvizsgát tegyen. (K-OJOG-117/2002.)

előző
következő

  OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA
  1055 - Budapest, Szalay u. 10-14.; e-mail: panasz@oktbiztos.hu

 Impresszum  
Főoldal