Érettségi
Az érettségi vizsgákkal kapcsolatos beadványok száma az előző évekhez képest jelentősen emelkedett. Ennek oka nyilvánvalóan összefüggésben van azzal a ténnyel, hogy a vizsgarendszer a következő években jelentős átalakuláson megy át. A kétszintű érettségik a felsőoktatási intézmények felvételi vizsgáinak helyét is át fogják venni, ezért az e témát érintő ügyek száma a jövőben feltehetőleg tovább fog emelkedni. Ez könnyen jelentheti azt is, hogy az eddigi beszámolóinkban a felsőoktatási fejezet élén elhelyezkedő felvételi ügyek csoportja integrálódni fog az érettségi ügyekhez. Mindezek indokolják, hogy az érettségi vizsgákkal kapcsolatos ügyeket külön alcím alatt tárgyaljuk.
Az érettségikre vonatkozó szabályozást a közoktatási törvény rendelkezésein kívül az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet, továbbá a Gimnáziumi Érettségi Vizsgaszabályzat és a Szakközépiskolai Érettségi Vizsgaszabályzat hatályban tartott rendelkezései tartalmazzák.
Az e témakörben hozzánk érkező beadványok egy csoportja arra kérdezett rá, hogy milyen kedvezményben részesülnek az érettségi vizsgán azok a tanulók, akik idegen nyelvből nyelvvizsgával rendelkeznek.
| A beadványozókat arról tájékoztattuk, hogy az érettségi vizsga rendszerének átalakítása miatt a szabályok változóban vannak. 2005-ben utoljára az adott nyelvből szerzett államilag elismert legalább középfokú "C" típusú nyelvvizsga kiváltja a nyelvi érettségit. 2006-tól azonban a nyelvvizsga már nem számítható be az érettségi eredménybe, minden tanulónak legalább egy idegen nyelvből kötelező lesz érettségi vizsgát tenni. (K-OJOG-44/2003., K-OJOG-375/2003., K-OJOG- 401/2003.) |
A jogszabályok lehetőséget adnak arra is, hogy a fogyatékkal élő érettségizők bizonyos kedvezményeket kapjanak. A fogyatékosságot az érettségi vizsgára való jelentkezéskor fel kell tüntetni a jelentkezési lapon, amelyet májusjúniusi vizsgaidőszak esetén február 15-ig lehet benyújtani.
| Tájékoztattuk a beadványozókat, hogy a közoktatási törvény 30. § (9) bekezdése értelmében, ha a tanulót egy adott tantárgyból a középiskolában mentesítették az értékelés és minősítés alól, akkor az érettségi vizsgán az érintett tantárgy helyett másik tantárgyat választhat. (K-OJOG-108/2003., K-OJOG-367/2003., K-OJOG- 423/2003. K-OJOG-795/2003.) |
Az érettségi rendelet 17. § (3) bekezdése alapján a vizsgabizottságok munkájában a szülői szervezet képviselői tanácskozási joggal vesznek részt. Létezik azonban egy összeférhetetlenségi szabály is: a (4) bekezdés szerint ugyanis a vizsgabizottságokba küldött szülői képviselők nem működhetnek közre közeli hozzátartozójuk vizsgáztatásában.
| Egy iskola igazgatója azt kérdezte tőlünk, hogy a fenti szabály jelentheti-e azt, hogy a szülői szervezet nem küldhet egy osztály vizsgabizottságába olyan szülőt, akinek gyermeke az adott osztályban vizsgázik. Tájékoztattuk, hogy a jogszabály nem zárja ki a szülőt teljesen a vizsgabizottság munkájából. Csupán a hozzátartozóját érintő kérdésekkel kapcsolatos munkában nem vehet részt, vagyis a vizsgabizottság tagja lehet, és gyakorolhatja ebből eredő jogait, kivéve akkor, amikor gyermekének vizsgáztatása folyik, illetve gyermekének teljesítményét értékelik. (K-OJOG-334/2003.) |
Amennyiben valaki az érettségi vizsgabizottság döntését jogsértőnek tartja, a döntést követő három munkanapon belül törvényességi kérelmet nyújthat be. A kérelmet az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (a továbbiakban: OKÉV) bírálja el. E jogorvoslati lehetőség kimerítése után van lehetősége az érintettnek hivatalunkhoz fordulni. A jogorvoslati eljárásról több beadványozót tájékoztattunk. (K-OJOG-425/2003., K-OJOG-460/2003., K-OJOG-603/2003.)
A jogorvoslati eljárás garanciális jelentőségű. Ezért is fontos, hogy az OKÉV eljárása során maradéktalanul betartsa a jogszabályi rendelkezéseket.
A panaszos szerint írásbeli vizsgáját azért minősítették elégtelenre, mert lemásolta a megoldást egy társáról. Ezt arra hivatkozva sérelmezte, hogy a másik vizsgázótól való távolsága lehetetlenné tette a másolást. Erre tekintettel törvényességi kérelmet nyújtott be. A másodfokon eljáró OKÉV a kérelmet nem találta alaposnak, ezért a vizsgabizottság döntését helybenhagyta. A határozat indokolásában azonban csak annyit említett meg, hogy a benyújtott dokumentumok alapján nem tudtak jogszabálysértést megállapítani, álláspontjuk szerint a gyengébb osztályzat nem a jogszabályoktól eltérő módon született.
A közoktatási törvény rögzíti, hogy az OKÉV eljárása során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit köteles alkalmazni. Ez azt is jelenti, hogy az OKÉV által hozott határozatnak meg kell felelnie az államigazgatási eljárási törvényben rögzített alaki és tartalmi követelményeknek. A törvény 43. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a határozatnak - többek között - tartalmaznia kell az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, valamint az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés okait. A határozat indokolásából a konkrét ügyben figyelembe vett vagy figyelmen kívül hagyott tényeknek ki kell tűnniük. Megállapítottuk, hogy a határozat nem tanúskodik arról, hogy az OKÉV kellőképpen felderítette-e a tényállást. Ez a tartalmi hiba azonban kétségbe vonja a határozat rendelkező részében írtak jogosságát. Nem kellően felderített tényállás alapján ugyanis nem lehet megalapozott döntést hozni. Megfelelő indokolás hiányában hozott határozat önkényesnek tűnhet, hiszen nem deríthető ki, hogyan jutott a kialakított álláspontra a hatóság, és az álláspontja helyes-e. Az indokolás továbbá ahhoz is szükséges, hogy az ügyfél a jogorvoslathoz való jogával megfelelően tudjon élni. Mindezek alapján megállapítottuk, hogy az OKÉV határozata jogsértő volt, ezért kezdeményeztük a jogsértő állapot megszüntetését.
Az OKÉV elfogadta kezdeményezésünket, és az államigazgatási eljárási törvényben biztosított jogkörében eljárva kiegészítette az eredeti határozatot. Megállapítottuk, hogy kiegészített indokolás a jogszabályi követelményeknek megfelelt. (K-OJOG- 284/2003.) |
A 2005. évtől új érettségi vizsgarendszert vezetnek be Magyarországon. Az
átállás azonban nem mutatkozik minden területen zökkenőmentesnek.
A vizsgatantárgyak (ezen belül külön a kötelező és választható közismereti tárgyak, a szakmai tárgyak valamint a művészeti tárgyak) felsorolását, a vizsga formáit és az általános vizsgakövetelményeket az érettségi rendelet tartalmazza. E szabályokat azonban csak azoknak a középiskolai tanulóknak a vizsgáinál kell alkalmazni, akik a középiskolai tanulmányaikat a kilencedik évfolyamon 2001. szeptember 1-jén, illetve azt követően kezdik meg. Vélhetőleg a felsorolt szabályokkal való összhangot kívánja biztosítani az érettségi rendelet 62. § (2) bekezdése, amely éppen addig tartja hatályban a GÉV egyes rendelkezéseit, amíg a 2001-ben kilencedik osztályt kezdő évfolyam eléri az érettségit.
A jogszabály értelmében tehát azokra, akik 2001. szeptember 1. előtt kezdték meg a kilencedik évfolyamot, az új szabályok nem vonatkoznak, még akkor sem, ha valamely okból nem a várható időpontban - 2004-ben, tizenhárom évfolyammal működő középiskolák esetében 2005-ben - érik el az érettségit. A jogszabály objektív jelleggel jelöli meg a 2001. szeptember 1-jei időpontot, a tizenhárom évfolyammal működő középiskolák tanulóin kívül más kivételt nem ismer, így a hatály szempontjából irreleváns az, hogy a tanuló milyen okból (például évismétlés, évhalasztás stb.) kifolyólag érettségizik később.
Az érettségi rendelet kifejezetten kizárja saját alkalmazhatóságát azokra, akik annak ellenére, hogy 2001. szeptember 1. előtt kezdték meg tanulmányaikat a kilencedik évfolyamon,mégis 2005. január 31. után szeretnének vizsgázni. Az ő vizsgáikon a GÉV rendelkezései sem alkalmazhatóak, hiszen a GÉV addigra - ezt szintén az érettségi rendelet írja elő - teljes egészében hatályon kívül lesz. Ebből következően nincsen olyan szabály, amely az ő érettségi vizsgájukra vonatkozna. Szabály hiányában nem állapítható meg, mely tárgyak a kötelező érettségi vizsgatárgyak azok számára, akik 2001. szeptember 1. előtt kezdték a kilencedik évfolyamot, de érettségi vizsgát 2005. január 31. után szeretnének tenni. (A tizenhárom évfolyammal működő középiskolák tanulói esetében a kérdés egy évvel elcsúsztatva jelentkezik.) Az értelmezés nehézségeit támasztja alá az a tény, hogy a kérdésben az OKÉV illetve az OM Tanügyigazgatási Főosztálya is egymással ellentétes véleményre jutott.
Megjegyzendő továbbá, hogy mindez igaz természetesen az érettségi rendelet több rendelkezésére, azok alkalmazandóságára ugyanis ugyanaz vonatkozik, mint a vizsgatárgyakról szóló szabályok alkalmazandóságára. Így igaz ez a vizsga fajtáira, a vizsgaidőszakokra, a szóbeli vizsga menetére, a vizsga értékelésére, a bizonyítvány kiállítására stb. vonatkozó rendelkezésekre is.
A szabályozás hiánya súlyosan sérti a jogállamiság-jogbiztonság alkotmányos követelményét, illetve veszélyezteti az Alkotmány 70/F. § (1) bekezdésében biztosított művelődéshez való jog gyakorlását. A jogalkalmazókat - a vizsgákat szervező intézményeket éppúgy, mint a vizsgázókat - bizonytalanságban hagyja, a vizsgázókat olyan követelmények teljesítésére szoríthatja, amely követelmények számukra nincsenek is előírva. Végső soron pedig a jogszabályi felhatalmazás nélkül lefolytatott vizsgák érvénytelenségét vonhatja maga után. Ezért azzal a jogalkotási javaslattal fordultunk az oktatási miniszterhez, hogy gondoskodjon a hiányzó szabályok megalkotásáról. (K-OJOG-693/2003.) |
|
előző 
