Az oktatási szereplok jogainak garanciái

A hivatalunk által folytatott vizsgálatok alapján megállapítható, hogy sok esetben azért sérülnek az oktatási szereplők jogai, mert az intézmények nem tartják be azon garanciális jelentőségű rendelkezéseket, amelyek az előzőekben bemutatott jogok érvényesülésének nélkülözhetetlen előfeltételei. Garanciális rendelkezéseknek tekintjük a nevelési-oktatási intézmények belső szabályzataira vonatkozó előírásokat, hiszen e szabályzatok a tanulói jogviszony tartalmára vonatkozóan széleskörűen kiegészítik a jogszabályok rendelkezéseit. Garanciális jelentőségűek továbbá az oktatási szereplők tájékoztatására vonatkozó rendelkezések, illetve a közoktatási törvény és az 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet eljárási szabályai.

A közoktatási törvény 39. § (1) bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézmények szakmai tekintetben önállóak. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Számos olyan kérdésben tehát, amelyet a jogszabályok nem rendeznek, a részletszabályozás joga megilleti a nevelési-oktatási intézményt. A belső szabályzatok megalkotása azonban kötelezettsége is az óvodáknak, iskoláknak és kollégiumoknak. A közoktatási törvény és a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet felsorolja azokat a kérdéseket, amelyeket az intézmény pedagógiai programjában, szervezeti és működési szabályzatában szabályoznia kell, továbbá meghatározza azt is, hogy az iskola házirendjének miről kell rendelkeznie.

Egy szülő sérelmezte, hogy a gyermekét tanító egyik tanár nem használ tankönyvet, a tanulókat saját jegyzetéből tanítja. A helyzetet azért kifogásolta, mert a hiányzásokat követően mindig gondot okozott gyermekének a lemaradás pótlása, hiszen nem volt nyomtatott tananyag, és az osztálytársak órai jegyzeteiből nehezen tudott felkészülni.

Az esettel kapcsolatban kimondtuk, hogy a nyomtatott tananyag hiánya folytán kialakult helyzet jogsértő. Amikor minden, a tananyaggal kapcsolatos információ egyedül az órán való jelenléttel szerezhető meg, egyértelműen nehezebb felkészülniük azoknak a diákoknak, akik az óráról bármely oknál fogva hiányoztak, mint azoknak, akik jelen voltak. Az, hogy a tananyaghoz való hozzáférés elvileg - az osztálytársak jegyzeteinek kölcsönkérésével - lehetséges, nem biztosítja minden tanuló számára egyformán a tananyaghoz való hozzájutás lehetőségét. Fontos észrevenni ugyanis azt a tényt, hogy a diákokat jogszabályok nem, csupán erkölcsi normák kötelezhetik arra, hogy megmutassák, kölcsönadják jegyzeteiket. Tehát ahhoz, hogy a jogszerű hiányzás ne vezessen hátrányos helyzethez, és ne keletkeztesse egyben a hátrányos megkülönböztetés veszélyét, illetve, hogy a számonkérés során azonos mércék szerint lehessen elbírálni a tanulókat, az iskolának gondoskodnia kell az azonos esélyek biztosításáról. A nyomtatott tananyag ezért nélkülözhetetlen eszköze az iskolai nevelésnek-oktatásnak.

Vizsgálatunk során arról is tudomást szereztünk, hogy az intézmény helyi tanterve a tankönyvek kiválasztásának elveit nem tartalmazta. A közoktatási törvény 48. § (1) bekezdése szerint az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit.

Az ügyben megállapítottuk, hogy a jogsértő helyzet két tényezőre, a pedagógus által alkalmazott tanítási módszer jogsértő jellegére, és az intézményi szabályzat hiányosságára vezethető vissza. Kezdeményeztük, hogy az intézmény vezetője gondoskodjon az intézményi szabályzat kiegészítéséről, illetve az érintett osztályokban a tankönyvhasználat hiánya folytán kialakult jogsértő állapot orvoslásáról. Kezdeményezésünket az intézmény vezetője elfogadta. (K-OJOG-98/2003.)

Az intézményi szabályozás körébe utalt kérdéseken túl az óvodák, iskolák, kollégiumok az előírt eljárási rend betartásával és az intézmény sajátosságait figyelembe véve egyéb rendelkezéseket is megállapíthatnak. A belső szabályzatokban foglaltak értelemszerűen nem lehetnek ellentétesek a jogszabályokkal.

Egy korábban már említett ügyben a szülő azért kezdeményezte vizsgálatunkat, mert a nevelőtestület nem engedélyezte, hogy gyermeke három tantárgyból tegyen javítóvizsgát. Az igazgató arról tájékoztatott bennünket, hogy a pedagógiai program azt a rendelkezést tartalmazza, hogy "a törvény által biztosított határidőig javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki a tanév végén legfeljebb két tantárgyból elégtelen minősítést kapott".

Megállapítottuk, hogy a pedagógiai program rendelkezése ellentétes a jogszabállyal. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 21. § (8) bekezdése a javítóvizsga vonatkozásában az alábbi rendelkezést tartalmazza. Ha az elégtelenek száma meghaladja a kettőt, a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát. A pedagógiai program idézett rendelkezése a tanuló javítóvizsga letételéhez fűződő jogát korlátozza, hiszen annak lehetőségét a jogszabályban előírtakhoz képest szűkebb körben adja meg. A pedagógiai program rendelkezéseinek alkalmazásával az a tanuló, aki kettőnél több elégtelent szerez év végén, még a nevelőtestület engedélyével sem tehet javítóvizsgát. Tekintettel arra, hogy az intézményi szabályzat a jogszabályi előírásokkal nem lehet ellentétes, jogszabályban meghatározott tanulói jogokat nem korlátozhat, megállapítottuk, hogy a pedagógiai program ezen rendelkezése jogellenes, és kezdeményeztük annak módosítását. Az intézményvezető elfogadta kezdeményezésünket, és a jogszabályi rendelkezést foglalták a pedagógiai programba. (K-OJOG-596/2003.)

Tekintve, hogy az oktatási szereplők jogainak és kötelezettségeinek nemcsak a jogszabályok, hanem a belső szabályzatok is forrásai, a fenti rendelet úgy fogalmaz, hogy az óvoda a nevelési programját, az iskola és a kollégium a pedagógiai programját, a házirendjét, valamint a szervezeti és működési szabályzatát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus továbbá köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a nevelési programról, illetve a pedagógiai programról. A fenti követelmény megvalósulása biztosítja, hogy az oktatás szereplői megismerhessék jogaikat és kötelezettségeiket. Az oktatási szereplők tájékoztatáshoz való joga, illetve a többi szereplő ebből fakadó tájékoztatási kötelezettsége az együttműködés nélkülözhetetlen része, alapfeltétele. Az oktatási jogok egy olyan speciális felépítésű közösségben, mint a nevelési-oktatási intézmény, csak az érintettek együttműködésével érvényesülhetnek maradéktalanul.

A tájékoztatáshoz való jog a közoktatási törvényben az egyes oktatási szereplők jogai között általános elvként szerepel. A tanuló joga, hogy tájékoztatást kapjon a személyét és a tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, s arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül - az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a harmincadik napot követő első ülésén - érdemi választ kapjon. A szülő joga, hogy megismerje az intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, valamint hogy gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.

Az érdemjegyekről való tájékoztatás fontosságáról, a naplóvezetés rendszertelenségéből és következetlenségéből eredő jogsérelmekről már az értékelésről szóló fejezetben szóltunk. (K-OJOG-427/2003., K-OJOG-458/2003.)

A sajátos nevelési igényű tanulók jogairól szóló fejezetben bemutatunk egy olyan esetet, amikor a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt a szülő kénytelen volt másik városba íratni gyermekét, mert sem a polgármester, sem a jegyző nem tájékoztatta őt a helyben működő iskolákról, valamint a különleges gondozáshoz való jog megállapításának feltételeiről. (K-OJOG-359/2003.) Ezek a jogsérelmek az általános tájékoztatási kötelezettség nem teljesítése, az együttműködés hiánya miatt keletkeztek.

Az előzőekben már ismertetett K-OJOG-562/2003. számú ügyben a szülők sérelmezték azt is, hogy nem kaptak időben tájékoztatást arról, hogy a következő tanévtől gyermekeiket egy másik pedagógus fogja tanítani. Az intézményvezető nyilatkozatában erre vonatkozóan azt közölte, hogy az iskolában nem szokás a nyár folyamán a tantárgyfelosztás változásairól tájékoztatni a szülőket, illetőleg a tanulókat. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet értelmében az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelező óraszámának (foglalkozási idejének), a kötelező óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához tantárgyfelosztást kell készíteni. A tantárgyfelosztást az iskola igazgatója - a nevelőtestület véleményének kikérésével - hagyja jóvá. Tekintettel arra, hogy a jogszabályok a tantárgyfelosztásra vonatkozóan nem írnak elő speciális tájékoztatási jogot és kötelezettséget, továbbá a tájékoztatás megtörténte nem feltétele a döntés érvényességének, az előzetes tájékoztatás elmaradása álláspontunk szerint nem eredményezte az oktatási jogok sérelmét. Felhívtuk ugyanakkor az intézményvezető figyelmét arra, hogy az iskola és a szülők közötti sikeres együttműködés, valamint az eredményes oktató-nevelő munka érdekében elengedhetetlennek tartjuk az iskola működésére vonatkozó legfontosabb információk átadását. Az iskola kölcsönös függőségeinek világában ugyanis a különösen sérülékeny tanulói, szülői jogok érvényesüléséhez nélkülözhetetlen az érintettek együttműködésen alapuló megfelelő tájékozottsága. (K-OJOG-562/2003.)

A jogszabályok számos esetben írnak elő speciális tájékoztatási kötelezettséget. A tanítási, képzési időről szóló fejezetben bemutattuk, hogy egyes esetekben az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. Ilyenkor az iskolába történő beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti, feltéve, hogy erre a tanuló és a kiskorú tanuló szülőjének figyelmét a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás előtt írásban felhívták. Ebben az esetben a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása azt eredményezte, hogy a tanulók tankötelezettségének jogszabályban megállapított mértéke tudtukon és akaratukon kívül emelkedett, és a jogsérelem a tanév közben már nem volt orvosolható. (KOJOG- 668/2003.)

Fentiekből megállapítható, hogy a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása önmagában is súlyos jogsérelmekhez vezethet. Az oktatási szereplők jogai érvényesülésének másik fontos garanciája a közoktatási törvény által meghatározott eljárási rendelkezések betartása. A közoktatási törvény 83. § (2) bekezdése szerint a tanuló, a szülő, az óvoda, az iskola, a kollégium döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat. Az eljárást megindító kérelem a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában szóban vagy írásban is megtehető.

A már említett K-OJOG-596/2003. számú ügyben a szülő kérelmét azért nem bírálták el a megfelelő eljárási rendben, mert az eljárást megindító kérelmet nem írásban terjesztette az igazgató elé. Az intézmény vezetőjét tájékoztattuk a fentiekről, és kezdeményeztük a kérelem jogszerű elbírálását. Az intézményvezető kezdeményezésünket elfogadta. (K-OJOG-596/2003.)

A tanulói és szülői panaszok kivizsgálásáról a közoktatási törvény 83. § (3) és (5) bekezdései az alábbi rendelkezéseket tartalmazzák. Az eljárást megindító kérelem, ha egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtják be, felülbírálati kérelem, ha jogszabálysértésre hivatkozással nyújtják be, törvényességi kérelem. A törvényességi kérelmek ügyében a fenntartó képviselője jár el és hoz másodfokú döntést. Ugyanezen eljárási rend vonatkozik a tanulói jogviszony létesítésével, megszűnésével és a fegyelmi eljárással kapcsolatos felülbírálati kérelmekre. Az egyéb tárgyban benyújtott felülbírálati kérelmeket az iskolaszék, valamint, ha az intézményben iskolaszék nem működik, akkor a nevelőtestület tagjaiból álló, legalább három tagú bizottság vizsgálja meg.

A fenti rendelkezések biztosítják, hogy a jogorvoslati eljárás során az adott ügyet a döntéshozón kívül más is megvizsgálhassa. Az intézmény vezetője a törvényességi kérelmek elbírálását nem vonhatja magához, és a felülbírálati kérelmek ügyében sem dönthet egyszemélyben.

Egy tanuló szülei az osztálykiránduláson történt szeszesital-fogyasztás és dohányzás miatt panasszal fordultak az intézményvezetőhöz. Az intézmény vezetője az ügyben vizsgálatot indított. Vizsgálata során többször személyesen beszélt az osztályközösséggel, és külön-külön a tanulókkal. Vizsgálata alapján öt tanuló az esettel kapcsolatban igazgatói megrovásban, három tanuló - köztük a beadványozók gyermeke is - osztályfőnöki megrovásban, és az osztályfőnök szóbeli figyelemfelhívásban részesült. A szülők sérelmezték az igazgató vizsgálatát, és hivatalunkhoz fordultak.

Megállapítottuk, hogy az intézményvezető a szülők panaszának elbírálásakor nem a közoktatási törvény által előírt eljárási rendet alkalmazta. Eljárása nem felelt meg sem a törvényességi kérelem, sem a felülbírálati kérelem elbírálására meghatározott szabályoknak, hiszen a vizsgálatról készült feljegyzés tanúsága szerint egyedül vizsgálta ki az esetet. Tekintettel arra, hogy a vizsgálatunkkor a tanuló már másik iskolába járt, azzal a kezdeményezéssel fordultunk az intézmény vezetője felé, hogy a jövőben biztosítsa a tanulók és a szülők által benyújtott panaszok kivizsgálása során a közoktatási törvény rendelkezéseinek megfelelő eljárási rend betartását. Az igazgató elfogadta kezdeményezésünket. (K-OJOG-42/2003.)

Tartalomjegyzék

előző

következő

Az oldal tetejére

OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA
1055 - Budapest, Szalay u. 10-14.; e-mail: panasz@oktbiztos.hu

Impresszum