FELVÉTELI A FELSOOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBE

A panaszos 2002-ben érettségizett, amikor is kémiából és biológiából közös érettségi- felvételi írásbeli vizsgát tett. A 2003-as évben szeretett volna újra felvételizni, ám tanácstalan volt az intézményi jelentkezési lap 5. pontjának kitöltésével kapcsolatban, ott ugyanis az érettségi oszlopban csak egy idegen nyelvnek és egy választott tantárgynak volt hely. A panaszos idegen nyelvből egyáltalán nem tett érettségit. Megállapítottuk, hogy a jelentkezési lap egyes felvételizők esetében nem volt alkalmas a középiskolai eredmények rögzítésére. Álláspontunk szerint a jelentkezési lapok kitöltésének nehézségei azért különösen aggályosak, mert egyes felvételizők egyértelmű útmutatás hiányában arra a következtetésre juthatnak, hogy ők nem kérhetik a hozott pontok beszámítását.

Jelzésünk nyomán az Oktatási Minisztérium felsőoktatási helyettes államtitkára azt az álláspontot alakította ki, hogy a problémára "az is megoldás lehet, ha a jelentkező a táblázat alatt levő üres helyre beírja azt a tárgyat, amiből érettségizett, és annak osztályzatát".

A felvételizők büntetőjogi felelősséggel tartoznak azért, hogy a jelentkezési lapot a valóságnak megfelelően töltsék ki. Álláspontunk szerint nem elegendő feltételezni, hogy a pályázók a táblázattól el fognak térni (büntetőjogi felelősségük tudatában!), amennyiben azt tapasztalják, hogy az az ő esetükre alkalmazhatatlan.

Megállapítottuk, hogy a leírtak veszélyeztetik egyes jelentkezők felsőfokú tanulmányok folytatásához fűződő alkotmányos jogát. Mindezek alapján azzal a kezdeményezéssel fordultunk az oktatási miniszterhez, hogy szüntesse meg a jogsértő állapotot, továbbá, gondoskodjon a jövőben az Oktatási Minisztérium által kiadott jelentkezési lapok jogszerű, pontos kiállításáról. A miniszter a kezdeményezést elfogadta, és közölte, hogy a problémáról tájékoztatót jelentettek meg a felvételi iroda honlapján, illetve levélben felhívták a felsőoktatási intézmények figyelmét arra, hogy amennyiben a felvételizők nem írták be jegyeiket, akkor hiánypótlási eljárás keretében tisztázzák a kérdést. A miniszter továbbá intézkedett annak érdekében, hogy a következő évi jelentkezési lapok vonatkozó része átdolgozásra kerüljön. (KOJOG- 8/2003.)

A beadványozó előadta, hogy a jelentkezési lapokat időben feladta, de azok a Magyar Posta hibájából nem érkeztek meg rendeltetési helyükre. Kérte, hogy méltányossági alapon fogadjuk el jelentkezését. Tájékoztattuk, hogy hivatalunk hatásköre nem terjed ki méltányossági döntések meghozatalára. Hivatalunk hatáskörébe nem tartozik a felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezések elfogadása sem. A jelentkezési lapokat az Országos Felsőoktatási Felvételi Irodához, illetve a felsőoktatási intézményekhez kell benyújtani, ők regisztrálják azt, hogy a jelentkezés időben megtörtént-e, avagy sem. A jelentkezési lapok benyújtásának határideje jogvesztő jellegű, így - az eljárásjogok gyakorlata szerint - nincs jelentősége annak, hogy kinek a hibájából nem érkezett meg a címzetthez időben. A jogvesztő határidő lejártával a jelentkezés érvényesen már nem tehető meg. Tájékoztattuk a panaszost, hogy amennyiben úgy gondolja, hogy mindez a Magyar Posta hibájából történt, lehetősége van bíróság előtt kártérítési igénnyel fellépni ellene. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy érvényes jelentkezéssel nem rendelkezett. (K-OJOG-410/2003.)

A beadványozó 1998-ban érettségizett, és hozott pontjai duplázásával kívánt jelentkezni költségtérítéses alapképzésre. 2003. márciusában levelet kapott az egyetem tanulmányi hivatalától, amely szerint hiányosan töltötte ki a "B" lapot, mert nem írta be, hogy melyik felvételi vizsgatárgyat választotta. Indokolásul közölték, hogy a panaszos hozott pontjai nem érik el a 48-at, ezért nem élhet a vizsgamentesség (hozott pontok duplázása) lehetőségével. A beadványozó álláspontja szerint, ilyen jellegű feltételt nem állíthatnának a felvételizőknek, hiszen sem a jogszabályokban, sem a Tájékoztatóban nem talált erre nézve utalást.

Az intézmény idézte a Tájékoztató 510. oldalán a Vizsgamentességek cím alatt szereplő következő szabályokat: " Mentesül a tantárgyi vizsga alól valamennyi szakon és szakpáron nappali és levelező tagozaton:

- az érettségit követő három éven belül, idegenforgalmi szakmenedzser felsőfokú szakképzésben öt éven belül, akinek a hozott pontszáma legalább 48 (...)" Az 512. oldalon található, a Költségtérítéses képzésre vonatkozó sajátos szabályok cím alól a következőket idézte: ". Levelező tagozaton az intézmény saját hatáskörben szervezi a felvételi eljárást. Általában egy tárgyból saját írásbeli vizsgát szervez. Az összpontszámot az írásbeli felvételi vizsga alapján, vagy az érettségi évében és az azt követő öt évben a hozott pontok megkettőzése képezi."

A felvételi rendelet szerint a felvételi összpontszámot a hozott pontok és a szerzett pontok összegzésével, vagy a felvételi vizsgán szerzett pontok megkettőzésével, vagy a felsőoktatási intézmény tanácsának döntése alapján a hozott pontok megkettőzésével kell meghatározni.

Megállapítottuk, hogy a felvételi rendelet szabályai alapján alapképzésre jelentkezés esetén az érettségi évében és az azt követő három évben - a hozott pontok kettőzésének lehetőségéről szóló intézményi döntés megléte esetén - mindhárom pontszámítási módszerrel ki kell számolni a felvételi összpontszámot, és a felvételiző számára legkedvezőbbet kell figyelembe venni. Költségtérítéses alapképzés esetén a felvételi rendelet a három éves szabályt öt évre módosítja. Ugyanezt a módosítást tartalmazza a Tájékoztató is az 512. oldalon, a Költségtérítéses képzésre vonatkozó sajátos szabályok cím alatt.

A felsőoktatási intézményeknek a fenti jogszabályi rendelkezést kellett alkalmazni. Dönthettek úgy, hogy a felvételizők pontszámát csak kétféleképpen kelljen kiszámolni, vagyis az egyik számítási mód szerint a hozott pontok és szerzett pontok összege az összpontszám, a másik számítási mód szerint pedig a szerzett pontok kétszerese az összpontszám. Valamint dönthettek úgy, hogy az előbbi számítási módhoz csatlakozik egy harmadik is, amelynek alkalmazásával a hozott pontok kétszerezésével számítható ki az összpontszám. A bepanaszolt intézmény a Tájékoztatóban közzétett hirdetményében azt közölte, hogy az érettségit követő három, illetve öt éven belül mentesül a vizsga alól az, akinek hozott pontjai elérik a 48 pontot. Ezzel tulajdonképpen megengedte a harmadik számítási módot, de csak azoknak, akiknek a hozott pontszáma legalább 48 pont. Álláspontunk szerint ez a megszorítás a felvételi rendeletnek nem felelt meg. A felvételi rendelet ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a felsőoktatási intézmények a kétszerezést bármely feltételhez kössék. A jogszabály értelmében az intézményi döntés arról szólhat, hogy lehet-e kétszerezni, vagy sem. Ha lehet, akkor minden jelentkezőnek lehet. Megállapítottuk tehát, hogy az intézmény túllépte szabályozási hatáskörét, amikor a hozott pontok kétszerezését feltételhez kötötte.

Tekintettel arra, hogy a felvételi eljárás akkori fázisában (április-május) a harmadik számítási mód teljes mellőzése hátrányosan érintette volna azokat a felvételizőket, akiknek hozott pontjuk elérte a 48-at, tőlük már megszerzett jogot vont volna el, az intézmény jogszerűen nem választhatta azt a lehetőséget, hogy senkinek sem kétszerezi a hozott pontjait, ezért azzal a kezdeményezéssel fordultunk az intézmény felé, hogy szüntesse meg a jogsértő állapotot, úgy, hogy a jelentkező számára biztosítja a hozott pontok kétszerezésének lehetőségét. Az intézmény a kezdeményezést elfogadta. (K-OJOG-242/2003.)

A panaszos előadása szerint annak ellenére nem részesült felvételi mentességet biztosító kedvezményben, hogy az Oktatási Minisztérium által meghirdetett, és a Nemzeti Szakképzési Intézet (a továbbiakban: NSZI) által szervezett Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen nyomdaipari szakcsoportban harmadik helyezést ért el. A tanuló harmadik helyezéséről szóló, az NSZI által kiállított igazolás valóban nem említette a felsőoktatási intézménybe való felvételire vonatkozó mentességet.

Megállapítottuk, hogy a felvételi vizsga alóli mentességről nem a középiskolai tanulmányi versenyek szervezői, hanem az érintett felsőoktatási intézmények jogosultak dönteni. A felsőoktatási törvény 83. § (4) bekezdése szerint a felsőoktatási intézmény a felvételi eljárás keretei között a felvételt az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételeken túl - külön jogszabályokban meghatározott módon - további követelményhez, így például középiskolai tanulmányi versenyek során elért eredményekhez kötheti. A felvételi rendelet 2. § (4) bekezdés c) pontja szerint az Oktatási Minisztérium által évente kiadott Tájékoztató intézményenként tartalmazza a felvételi vizsga alól mentesítést adó szakmai és tanulmányi versenyek körét. Ugyanezen paragrafus (10) bekezdése szerint az oktatási miniszter által ajánlott tanulmányi versenyek alapján biztosítható kedvezményeket évente a Tájékoztató közli.

A 2003. évi Tájékoztatóban a panaszos által megcélzott intézmény a felvételi vizsgamentességek címszó alatt arról tájékoztatott, hogy az intézménybe "felveszik az OKTV-n és OSZTV-n az oktatási miniszter által ajánlott helyezetteket." Az oktatási miniszter a Tájékoztató 29-30. oldalán közöltek szerint az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken a panaszos által elért helyezést szerző versenyzők mentesítését ajánlotta. Tekintettel arra, hogy az intézmény tájékoztatása szerint a miniszter által ajánlottakat felveszik, a panaszos helyezése alapján mentesülhetett a felvételi vizsga alól az intézményben. A felvételi vizsga alóli mentességet a Tájékoztató 32. oldalán közöltek szerint a tanuló úgy érvényesíthette, hogy - mivel helyezését a felvételi jelentkezési lap leadása után érte el - haladéktalanul, de legkésőbb a felvételi vizsgák megkezdéséig értesítenie kellett az adott felsőoktatási intézmény illetékes hivatalát, és kérni a kedvezmény érvényesítését.

A fentiek értelmében tehát az NSZI nem járt el jogsértő módon, amikor a tanulmányi versenyen elért helyezésről kiállított igazolásban nem jelezte a tanuló felvételi vizsga alóli mentesülését, hiszen a vonatkozó jogszabályok alapján arról minden esetben a megfelelő felsőoktatási intézmények döntenek az oktatási miniszter ajánlása alapján. (K-OJOG-327/2003.)

A panaszost tájékoztattuk, hogy a felsőoktatási jogszabályok nem tiltják azt, hogy az intézmények ugyanazon napra hirdessék meg felvételi vizsgaidőpontjaikat. Ilyen esetben az intézmények megadhatnak pótfelvételi időpontot is, ám erre nem kötelezhetők. A jelentkezők a Tájékoztatóból idejében értesülhettek a vizsgák időpontjáról, és jelentkezéseik beadásakor ezt az adatot is figyelembe vehették. (K-OJOG-444/2003.)

Megállapítottuk, hogy a 2003. évi Felsőoktatási felvételi tájékoztató az Általános tudnivalók néhány intézménycsoportról főcím alatt, a Tanító- és óvodapedagógus -képzés címnél a 132. oldalon a következőket tartalmazza.

"Az egészségi alkalmassági vizsgálat

A vizsgálat eredményét háziorvossal kell igazoltatni. A felsőoktatási intézmény írásbeli nyilatkozatot kér a pályázótól, hogy nincs eltitkolt betegsége.

Az egészségi szempontból kizáró okok:

- a felső végtagok funkcionális rendellenességei, a statikai rendszer súlyosabb elváltozásai nyugodt állapotban is, melyek miatt a foglalkozás gyakorlása következtében egészségi állapotromlás várható,

- mindennemű szívbillentyű hiba, melyek eldöntésében a járóbeteg-rendelés specialistájának a véleményét is ki kell kérni,

- a szív, a vérkeringés és a légzőrendszer olyan egyéb rendellenességei, melyek a fizikai terheléssel is járó óvodai és alsó tagozatos pedagógusi munkát gátolják,

- fedetlen testrészen lévő bőrelváltozások,

- a hámképző szervek betegségei,

- a beszédzónában 30 decibelnél gyengébb hallás,

- a látóélesség mértéke olyan fokú, hogy zavarja a kommunikációban,

- anomaloszkópos vizsgálattal kimutatott színtévesztés,

- a térlátás korlátozottsága,

- epilepszia, elmebetegségek, súlyos asthma és cukorbetegség.

A kötelező tüdőszűrés egy éven belüli igazolását be kell mutatni."

A felvétel intézményenkénti feltételei főcím alatt a legtöbb felsőoktatási intézmény a fenti általános szabályokra utal vissza, saját feltételeket nem állít, ám néhány intézmény további követelményeket is támaszt.

Aki a felsorolt alkalmassági követelményeknek nem felel meg, nem nyerhet felvételt. A felvételi követelmények pontos és körültekintő definiálása azért rendkívül fontos, hiszen két alkotmányos alapjog, a felsőfokú tanulmányok folytatásához fűződő jog és a foglalkozás szabad megválasztásához fűződő jog tekintetében is felmerülhet jogsérelem gyanúja, amennyiben a követelmények indokolatlan megkülönböztetést alkalmaznak vagy pontatlanok. A fentiekben ismertetett kizáró alkalmassági követelmények közül pedig több már első látásra is indokolatlannak tűnik (például a cukorbetegség, a fedetlen testrészen levő bőrelváltozások, szívbillentyűhiba stb.). Azonban még ha fel is tennénk, hogy a felsorolt "rendellenességek" kizáró okok lehetnek a tanító-óvodapedagógus munkakör betöltésénél (egyébként nem azok), akkor is indokolatlan, hogy az ezekkel bíró emberektől azt a lehetőséget is megvonják, hogy pedagógus diplomát szerezzenek, és utána esetleg más területen helyezkedjenek el.

A Felsőoktatási felvételi tájékoztatót az Oktatási Minisztérium adja ki. Az érintett felsőoktatási intézmények feletti törvényességi felügyeletet a felsőoktatási törvény alapján az oktatási miniszter látja el, ezért az ügyben az oktatási miniszterhez fordultunk. A miniszter jelzésünk nyomán kezdeményezte az érintett felsőoktatási intézményeknél az alkalmassági követelmények felülvizsgálatát és átdolgozását. (K-OJOG-457/2003.)

A panaszos államilag finanszírozott szakra jelentkezett. A Tájékoztatóban a Felvételi pontok számítása címnél az intézmény a következőket közölte: "Az elérhető maximális pontszám: 120 pont, amelyet a hozott pontok kétszerezésével, vagy a hozott és szerzett pontok összegzésével, vagy a szerzett pontok kétszerezésével számítanak ki." A panaszos az intézménytől mégis azt a tájékoztatást kapta, hogy csak a 2003- ban érettségizettek hozott pontjainak kétszerezésére van lehetőség, és mivel a beadványozó 2002-ben érettségizett, az ő hozott pontjait nem kétszerezik. A panaszos sérelmezte, hogy az előzőleg a Tájékoztatóban megadottaktól az intézmény eltért, és hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a korábban érettségizettekkel szemben. Az intézmény arról tájékoztatott minket, hogy a Tájékoztatóban megjelenteket helyesbítették. A vizsgamentességekre vonatkozó részbe ekkor került be az, hogy nem kell felvételi vizsgát tennie valamennyi szakon a 2003-ban érettségizőknek, akik a hozott pontjaik duplázását kérik. A főigazgató-helyettes által mellékelt Tájékoztató a nappali (főiskolai szintű) képzésről című nyomtatvány 2. oldalán, a Felvételi pontok számítása cím alatt azonban továbbra is a következők szerepeltek: "Az elérhető maximális pontszám 120 pont, amelyet a hozott pontok kettőzésével vagy a hozott és szerzett pontok összegzésével vagy a szerzett pontok kétszerezésével számítunk ki." Ahogyan azt a jelen ügyhöz több szempontból hasonló, K-OJOG-242/2003. számú ügyben megállapítottuk, a felvételi rendelet szabályai alapján alapképzésre jelentkezés esetén az érettségi évében és az azt követő három évben - a hozott pontok kettőzésének lehetőségéről szóló intézményi döntés megléte esetén - mindhárom pontszámítási módszerrel ki kell számolni a felvételi összpontszámot, és a felvételiző számára legkedvezőbbet kell figyelembe venni.

Az intézménynek a fenti jogszabályi rendelkezést kellett alkalmaznia. Dönthetett úgy, hogy a felvételizők pontszámát csak kétféleképpen kelljen kiszámolni, vagyis az egyik számítási mód szerint a hozott pontok és szerzett pontok összege az összpontszám, a másik számítási mód szerint pedig a szerzett pontok kétszerese az összpontszám. És dönthetett úgy, hogy az előbbi számítási módhoz csatlakozik egy harmadik is, amelynek alkalmazásával a hozott pontok kétszerezésével számítható ki az összpontszám.

Az intézmény a közzétett hirdetményében azt közölte, hogy mentesül a vizsga alól az, aki 2003-ban érettségizik. Ezzel tulajdonképpen megengedte a harmadik számítási módot, de csak azoknak, akik ebben az évben érettségiznek. Ez a megszorítás nem felel meg a felvételi rendeletnek. Az ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a felsőoktatási intézmények a kétszerezést bármely feltételhez kössék. A jogszabály értelmében az intézményi döntés arról szólhat, hogy lehet-e kétszerezni, vagy sem. Ha lehet, akkor minden jelentkezőnek lehet. Megállapítottuk tehát, hogy az intézmény túllépte szabályozási hatáskörét, amikor a hozott pontok kétszerezését feltételhez kötötte.

Mindezen természetesen az sem változtat, hogy az intézmény a Tájékoztató kiegészítésében helyesbítéssel élt. A fentiek alapján megállapítható ugyanis, hogy a helyesbítés utáni állapot is jogszerűtlen volt, bár némileg más okból, mint előtte. Jogszerűtlen, ha az intézmény a kétszerezést feltételhez köti, irreleváns, hogy milyen feltételhez.

Tekintettel arra, hogy a felvételi eljárás akkori fázisában (június) a harmadik számítási mód teljes mellőzése hátrányosan érintette volna azokat a felvételizőket, akik 2003-ban érettségiztek, tőlük már megszerzett jogot vont volna el, az intézmény jogszerűen nem választhatta azt a lehetőséget, hogy senkinek sem kétszerezi a hozott pontjait.

A fentiekre tekintettel azzal a kezdeményezéssel fordultunk az intézmény vezetője felé, hogy szüntesse meg a jogsértő állapotot úgy, hogy a 2003-ban érettségizettek mellett a 2002-ben, 2001-ben és 2000-ben érettségizett jelentkezők számára is biztosítja a hozott pontok kétszerezésének lehetőségét.

Az intézmény a kezdeményezést nem fogadta el. Ekkor a működésünket szabályozó 40/1999. (X. 8.) OM rendelet 7. § (8) bekezdése értelmében ajánlást kellett volna megfogalmaznunk az intézmény felett törvényességi felügyeletet ellátó oktatási miniszter felé. Időközben azonban hatályba lépett a felsőoktatási törvény korábban már említett módosítása. Eszerint pedig 2003. július 1-től az intézmények egyedi döntései felett többé senki nem lát el törvényességi felügyeletet, így nem volt kinek megfogalmazni ajánlásunkat. Másrészt, mivel az oktatási miniszter hatáskörének szűkülése egyben hivatalunk hatáskörét is szűkítette, megszűnt hatáskörünk az ügyre, ezért az eljárást meg kellett szüntetnünk. (K-OJOG-512/2003.)