 |
Beszámoló |
|
 |
FELSŐOKTATÁSA felsőoktatás területéről az előző évekhez hasonlóan az ügyek 29%-a érkezett. Számuk és arányuk egyaránt növekedő tendenciát mutat. Éppen ezért ért váratlanul minket a felsőoktatási törvény 2003. július 1-én hatályba lépett módosítása, amely hatáskörünket e jogterületre megszüntette. Az oktatási jogok biztosának intézményét 1999 októberében az oktatási miniszter abból a célból hozta létre, hogy az segítséget nyújtson mindhárom oktatási szféra - a közoktatás, a szakképzés és a felsőoktatás - valamennyi szereplője oktatási jogainak érvényesüléséhez. Mint az az intézmény hatáskörére és eljárására vonatkozó szabályokat tartalmazó 40/1999. (X. 8.) OM rendelet preambulumában is olvasható, az oktatási jogok biztosának a felsőoktatás területére vonatkozó hatásköre az oktatási miniszternek az egyetemek, főiskolák felett gyakorolt törvényességi felügyeletén nyugszik. A felsőoktatási törvény 74. § (1) bekezdés c) pontja szerint az oktatási miniszter a felsőoktatással kapcsolatos állami feladatai körében törvényességi felügyeletet lát el a felsőoktatási intézmények felett, és ebben a jogkörében megsemmisíthet minden olyan intézményi szabályzatot, döntést, amely jogszabályba ütközik, továbbá a jogszabálysértő állapot megszüntetése érdekében intézkedhet, a nem állami felsőoktatási intézményeknél a jogsértő állapot megszüntetését a fenntartónál kezdeményezi. A felsőoktatási törvény módosításával azonban az eddig fennálló helyzet megváltozott. 2003. július 1-jétől az oktatási miniszter törvényességi felügyeleti jogköre jelentősen leszűkült. A felsőoktatási törvény 74/A. § (2) bekezdésének módosított b) pontja szerint ugyanis nem terjed ki az oktatási miniszter törvényességi felügyeleti jogköre azokra a döntésekre, amelyek alapján a felsőoktatási törvényben vagy külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye. A 34. § (4) és (10) bekezdése alapján pedig a hallgató - a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével - a felsőoktatási intézmény másodfokú határozatának bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A fenti rendelkezések szerint tehát amennyiben a felsőoktatási intézmény döntése, intézkedése, mulasztása a hallgató jogait sérti, a hallgató - az intézményen belüli jogorvoslatok kimerítése után - bírósághoz fordulhat, egyúttal ezen ügyek tekintetében a miniszter törvényességi felügyeleti jogköre megszűnt. Tekintettel arra, hogy az oktatási jogok biztosának hatásköre az oktatási miniszter törvényességi felügyeleti jogkörén nyugszik, ez utóbbi jogkör leszűkülése egyúttal az oktatási jogok biztosa hatáskörének leszűkítését jelentette. 2003 nyarától hivatalunk a felsőoktatási intézmények döntéseit sérelmező hallgatói panaszok alapján nem folytathat vizsgálatot. Mindezek alapján a hozzánk forduló hallgatókat arról kellett tájékoztatnunk, hogy ügyükben nem tudunk eljárást indítani. Amennyiben pedig korábban arról tájékoztattuk őket, hogy eljárást indítottunk, kénytelen voltunk azt megszüntetni. Mindazonáltal minden ilyen esetben tájékoztattuk a panaszost arról, hogy jelen helyzetben két lehetőség áll előtte jogainak érvényesítésére. Dönthet úgy, hogy a felsőoktatási intézmény másodfokú határozatát bíróság előtt támadja meg, illetve dönthet úgy, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordul segítségért. Az országgyűlési biztos eljárásának feltétele azonban, hogy az ügyben bírósági eljárás ne legyen folyamatban, ezért a két megoldást egyidejűleg nem választhatja. Az első esetben a sérelmezett másodfokú határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül kell az első fokon eljárt szerv székhelye szerinti megyei bírósághoz fordulni, a keresetlevél benyújtásáról pedig az intézményt a keresetlevél egy példányának megküldésével értesíteni kell. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el, és a sérelmezett intézményi döntést megváltoztathatja. A második esetben az Országgyűlési Biztosok Hivatalát kell megkeresni. Az országgyűlési biztoshoz a jogerős határozat közlésétől számított egy éven belül lehet fordulni. Amennyiben a biztos a panasszal kapcsolatban alkotmányos visszásságot állapít meg, kezdeményezést, illetve ajánlást tehet a sérelem orvoslására. Hivatalunk sajtótájékoztatón hozta nyilvánosságra a fentieket. Ennek ellenére még most is rengetegen fordulnak hozzánk felsőoktatási tárgyú kérdésekkel, panaszokkal. 2003. július 1. után is megválaszoltuk azokat a felsőoktatási tárgyú leveleket, amelyekben csak különféle információkat kértek tőlünk a beadványozók (például szervezetek nevét, címét, jogszabályok számát címét, egyes jogszabályi rendelkezések ismertetését). Több mint száz hozzánk érkezett beadványt viszont kénytelenek voltunk hatáskör hiányában elutasítani. A 2003. évben hozzánk érkezett panaszokat - ahogyan azt évek óta hagyományosan tesszük - három nagy csoportba osztottuk. Az első csoportba a felvételivel kapcsolatos ügyek kerülnek, a második csoportot a tanulmányi kötelezettségek teljesítésének gyakorlatával összefüggő ügyek alkotják, míg a harmadik csoportba a tanulmányok finanszírozásának kérdéseit érintő ügyek tartoznak. Az ügyleírások értelemszerűen a 2003. július 1. előtt végzett munkánk eredményét tükrözik. Bár az ezt követően érkezett panaszok többsége hasonló problémákat tárt fel, mint a következő fejezetekben ismertetett beadványok, azokat el kellett utasítanunk.
|
előző 
OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA |
Impresszum |