Fenntartói irányítás

Egy szülő beadványában sérelmezte, hogy településükön nincsen általános iskola, ezért gyermekeik másik településen, bentlakásos formában részesülnek oktatásban. A fentiek alapján álláspontunk szerint önmagában nem okoz jogsértést az, hogy nem minden településen működik iskola, hiszen a kisebb önkormányzatok összefogva, társulva is biztosíthatják az alapfokú oktatást. A szülő által említett sérelmezett helyzet az érintetteknek érdeksérelmet okozhat, azonban ennek orvoslására hivatalunknak nincs hatásköre. Mindemellett a panaszossal történt egyeztetés nyomán az ügyet áttettük az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű és Roma Gyerekek Integrációs Hivatalának vezetőjéhez, hogy tegye meg a lehetséges intézkedéseket a probléma megoldása érdekében. (K-OJOG-58/2003.)

Egy szülő azzal a panasszal fordult hozzánk, hogy a város egyik önkormányzati fenntartású általános iskolájában a 2002/2003-as tanévben az elsős osztályok a közoktatási törvényben előírt létszámtól eltérően 30, illetve 31 fővel indultak. Az intézmény vezetője és a polgármester is azt a tájékoztatást adta hivatalunknak, hogy az önkormányzat valóban két elsős tanulócsoportot engedélyezett az iskolában. Az elsős osztályokat 30 és 29 fővel indították, mert egyrészt a megnövekedett szülői igény miatt az elsős osztályok a városban minden iskolában magasabb létszámmal indultak a 26 főnél, másrészt az ebben a tanévben Kanadából hazatelepült tanulókat kellett beiskolázniuk. A közoktatási törvény 66. § (5) bekezdése szerint az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével - az igazgató dönt. Az osztályok, csoportok szervezésének szabályait a törvény 3. számú melléklete határozza meg. Eszerint az iskola 1-4. évfolyamán az osztályokat oly módon kell megszervezni, hogy az iskolai osztályba felvett gyermekek, tanulók száma ne lépje túl a maximális 26 fős létszámot. Az iskolai osztályokra megállapított maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal át lehet lépni a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál, ha az iskolában az adott évfolyamon csak egy iskolai osztály indul; továbbá a nevelési év, tanítási év során abban az esetben, ha új gyermek, tanuló átvétele miatt indokolt. Az intézményben két elsős osztály indult, és a létszám már a tanév megkezdése előtt túllépte a megengedett 26 főt. A 26 fős létszám felett a tanulók felvételével az intézményvezető megsértette az osztályok szervezésére vonatkozó szabályokat, amelyek a közoktatási törvény 10. § (3) bekezdés a) pontja által kimondott képességeknek és adottságoknak megfelelő oktatás biztosítására vonatkozó garanciális jelentőségű rendelkezések. Mivel az ügy irataiból nem derült ki, hogy a felvett tanulók mindegyike számára ez az intézmény-e a kötelező felvételt biztosító iskola, szükségesnek tartottuk az alábbiakat megjegyezni. Abban az esetben, ha az összes első osztályba jelentkező gyermek számára az önkormányzat döntése alapján ez az intézmény volt a kötelező felvételt biztosító iskola, az intézményvezető jogszerűen nem tagadhatta volna meg a tanulók felvételét. Ugyanakkor a közoktatási törvény 54. § (1) bekezdése szerint a közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény törvényes működéséért. Tehát a törvényesség biztosítása keretében az igazgatónak kötelessége lett volna megtenni a szükséges intézkedést a fenntartó irányában. Megállapítottuk, hogy az önkormányzat a problémáról tudomást szerzett, hiszen éppen annak megoldására engedélyezett többletóraszámot. A fenntartó és az iskola közötti, többletórák engedélyezésére vonatkozó megállapodás azonban nem állította helyre az intézményben a jogszerű állapotot, az csak új osztály indításával valósulhatott volna meg. A fenti szabályozás értelmében megállapítottuk, hogy az iskolai osztályok megszervezése a 2002/2003-as tanév kezdésekor az iskolában jogsértően történt. A fentiekre tekintettel azzal a kezdeményezéssel fordultunk az intézmény vezetőjéhez, hogy a jövő tanévben az osztályok megszervezésekor a közoktatási törvényben meghatározottakat figyelembe véve járjon el. Az intézmény vezetője kezdeményezésünket elfogadta.

A közoktatási törvény 66. § (1) bekezdése alapján az intézménybe történő felvétellel tanulói jogviszony keletkezett, amelyet megszüntetni csak a törvény által meghatározott módon lehet. A törvény a fenntartó által engedélyezett osztálylétszámot meghaladó számú tanuló felvétele esetében nem engedi meg azt, hogy az intézmény utólag egyoldalúan megszüntesse a tanulói jogviszonyt. A közoktatási törvény 104. § (2) bekezdése alapján erre 1 éven belül a fenntartó jogosult, amennyiben a törvényességi intézkedés feltételei fennállnak. A helyzet jogszerű megoldását álláspontunk szerint tehát az jelenthette volna, ha az önkormányzat a tanulók ésszerű indokok alapján kiválasztott csoportja vonatkozásában megsemmisíti az iskolai felvételt, és másik iskolában biztosítja számukra az ellátást, vagy a felvételi döntések helyben hagyásával lehetővé teszi az iskola számára harmadik osztály indítását. A közoktatási törvény által meghatározott maximális osztálylétszám a tanuló képességeinek, érdeklődésének, és adottságainak megfelelő neveléshez és oktatáshoz való jog érvényesülésének garanciája. Megállapítottuk, hogy a szükséges fenntartói intézkedés elmulasztása, valamint a fenti jogszabályi követelményeknek az intézményvezető általi figyelmen kívül hagyása az érintett első osztályos tanulók oktatási jogainak sérelmét okozta. Ezért azzal a kezdeményezéssel fordultunk a település polgármesteréhez, hogy fenntartói jogkörében eljárva tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy az iskolában a vizsgált évfolyamon az osztályok létszáma megfeleljen a jogszabályi követelményeknek. Kezdeményezésünket a polgármester elfogadta. (K-OJOG-99/2003.)

Szülők keresték meg hivatalunkat, a következő panasszal. A város képviselő-testülete úgy döntött, hogy az iskola a 2003/2004. tanévben nem indíthat első osztályt, annak ellenére, hogy húsz szülő íratta be ide a gyermekét. A panaszosok azt kifogásolták, hogy a beíratást követően hozták meg a döntést. A szülők sérelmezték, hogy - szemben a város más iskoláival - ebben az iskolában húsz fővel nem indulhat első osztály. Megkeresésünkre a város polgármestere azt a tájékoztatást adta, hogy a fenntartó megváltoztatta döntését, és így az iskola indíthat első osztályt. Megállapítottuk, hogy ezzel az önkormányzat saját hatáskörében orvosolta a szülő által jelzett jogsértést, így az ügyet lezártuk. (K-OJOG 435/2003.)

A beadványozó gyermeke a gimnázium emelt szintű nyelvi osztályába felvételizett. A tanuló a felvételhez szükséges követelményeket teljesítette, mégis elutasító határozatot kapott az intézmény igazgatójától. Amint azt a gimnázium igazgatója, illetve az önkormányzat munkatársa is megerősítette, az elutasítás indoka az volt, hogy - mivel a felvettek alacsony létszámára tekintettel nem gazdaságos - az intézmény úgy döntött, nem indítja el az érintett osztályt. A vizsgálat során rövid úton mind az iskolát, mind pedig a fenntartó munkatársát megkerestük. A megkeresések nyomán a panaszos állításai megerősítést nyertek. Az intézmény igazgatója 2003. május 12-én kelt válaszában pedig úgy nyilatkozott, hogy bár tudja, hogy ilyen esetben a törvényi előírások kötelezővé teszik a pótfelvételi kiírását, az alacsony létszámra tekintettel a felvetteknek is elutasító határozatot küldtek. A 2002/2003. tanév rendjéről szóló 30/2002. (V. 17.) OM rendelet 18. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy abban az esetben, ha az általános felvételi eljárás keretében a felvehető tanulói létszám kevesebb mint kilencven százalékát sikerült betölteni, a 2003. május 7-étől május 20-áig tartó időszakban a rendkívüli felvételi eljárást ki kell írni. Az idézett jogszabályi előírásra tekintettel az iskola igazgatójának nincs lehetősége arra, hogy az osztály el nem indítására hivatkozva elutasítsa az érintettek jelentkezését, sőt köteles kiírni rendkívüli felvételi eljárást a be nem töltött helyekre. Ezért azzal az ajánlással fordultunk az iskola fenntartójához, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a jogszerű állapot helyreállítása érdekében. Ajánlásunkat a fenntartó nem fogadta el, mivel álláspontja szerint a korábbi évek tapasztalatai alapján a rendkívüli felvételi eljárás lefolytatásával sem valószínű, hogy sikerül betölteni az üres helyeket. A fenntartó ugyanakkor úgy tájékoztatta hivatalunkat, hogy az elutasított tanulók más intézményekbe való jelentkezése érdekében folyamatosan egyeztetnek az iskola igazgatójával. (K-OJOG-341/2003.)

Egy iskolát fenntartó alapítvány döntése alapján az intézmény hatályos pedagógiai programjától eltérően a 4 + 4 éves (úgynevezett "nagy felmenő rendszeres") képzési struktúrát a következő tanévtől a 2 + 2 + 4 éves (úgynevezett "kis felmenő rendszeres") struktúrával kívánták felváltani. Az új rendszer szerint a leendő harmadikosokat már több pedagógus tanította volna. A panaszosok szerint ezzel a változtatással sem a szülők, sem a pedagógusok nem értettek egyet. Az iskola pedagógiai programja valóban az úgynevezett 4 + 4 éves struktúrát írta elő. Az alapítvány kuratóriuma ugyanakkor úgy tájékoztatta a szülőket, hogy az új tanítási struktúra bevezetése a következő tanévtől az érintettek akkor már harmadik osztályos gyermekeinek oktatását is érintette volna. A panaszosok sérelmezték, hogy a fenti intézkedés ellentmond a közoktatási törvény 8/A. § (3) bekezdésének, amely szerint az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján zajlik. Sérelmezték továbbá, hogy még abban az esetben is, ha a pedagógiai program módosítására kerülne sor az új nevelési-oktatási rend bevezetése érdekében, a közoktatási törvény 51. §-a értelmében az iskola azt a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezethetné csak be, következésképpen a 2 + 2 + 4 éves képzési struktúrát először a 2003/2004. tanévben iskolát kezdő tanulók esetében lehetne csak bevezetni. A kuratórium elnöke nyilatkozatában arról tájékoztatott minket, hogy az alapítvány és az iskola vezetése nem koordinálta megfelelően az úgynevezett "kis felmenő rendszer" bevezetését, ám a jogszabályoknak megfelelően azt a döntést hozták, hogy az új tanítási rendszer bevezetésére csak a 2004/05-ös tanévtől kerül sor. Mindezek alapján megállapítottuk, hogy az intézmény a jogsérelmet saját hatáskörében orvosolta. (K-OJOG-46/2003.)

Egy szülő arról érdeklődött, hogy az óvodát fenntartó önkormányzat képviselő-testülete átruházhatja-e a vezető óvónőt megillető munkáltatói jogok gyakorlását a település polgármesterére. A közoktatási törvény 54. § (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik. A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. A fenti rendelkezés tehát kimondja, hogy a közoktatási intézmények tekintetében a munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. A közoktatási intézmény elkülönül létesítőjétől és fenntartójától, ennek megfelelően az intézmény élén önálló döntési jogosítványokkal rendelkező, felelős vezetőre van szükség. Álláspontunk szerint tehát nincs arra lehetőség, hogy a képviselő-testület a munkáltatói jogokat elvonja az intézményvezetőtől, és azok gyakorlását a polgármesterre ruházza át. (K-OJOG-10/2003.)

Egy szülői közösség tagjai fordultak hozzánk azt sérelmezve, hogy az iskolában hátrányosan megkülönböztetik a vidéken lakó tanulókat. A szülők elmondása szerint a helyi önkormányzat rendelete alapján a budapesti és a vidéki lakos tanulók étkezését nem azonos térítéssel biztosította az iskola. A vidéki tanulók ugyanis magasabb árért juthattak hozzá ugyanahhoz a szolgáltatáshoz, mint budapesti társaik. A szülők elmondása szerint az alsó és felső tagozatos diákok között is indokolatlan különbséget tettnek, a budapesti lakos alsós tanulók drágábban étkezhettek, mint a felsősök. Megkeresésünk nyomán a város polgármestere tájékoztatta hivatalunkat arról, hogy megtette a szükséges intézkedéseket a szülők által sérelmezett helyzet megszüntetésére, amelynek nyomán már nem érvényesült a jelzett megkülönböztetés a tanulók étkezési térítési díjainak terén. Mivel a polgármester a sérelmezett állapotot saját hatáskörben orvosolta, az ügyet további vizsgálat nélkül lezártuk. (K-OJOG-893/2003.)