Beszámoló 2003
Törvénytár     OM rendelet     Oktatási törvény   





A tanév rendje

A közoktatási intézmények működésének kereteit jogszabályi előírások határozzák meg, ám helyben kell megszervezni a nevelési, illetve a tanítási év feladatainak végrehajtását. A tanév helyi rendjének elkészítésekor figyelembe kell venni a közoktatási törvényben és a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben megfogalmazott rendelkezéseket, mindemellett tekintettel kell lenni a helyi sajátosságokra is.

A hivatalunkhoz forduló szülők gyakran sérelmezik, hogy gyermekeik túlságosan leterheltek, magasak az óraszámok. Sokszor felmerül a kérdés, milyen mértékben veheti igénybe az iskola a diákok idejét. A tanulók tanulmányi kötelezettségeinek korlátai megjelennek a jogszabályokban, a tanítási idő kezdete és vége, a tanuló számára kötelező óraszámok vagy a szünetek időtartama vonatkozásában. Mindezek a rendelkezések azonban csak a kereteket határozzák meg, amelyeken belül egy-egy intézmény oktatási szereplői maguk állapíthatják meg a mindennapokban követendő részletes szabályokat. A diákok és a szülők önállóan és képviseleti szerveiken keresztül véleményük kinyilvánításával részt vehetnek az intézmény bármely döntésében. A mindennapi működés részletes szabályozásában azonban a puszta véleménynyilvánításnál sokkal jelentősebb jogosítványokkal rendelkeznek. Gyakran a döntés érvényességének feltétele a véleményük meghallgatása, és egyes kiemelt fontosságú ügyekben a jogszabálytól való eltérés csak az oktatási szereplők képviseleti szerveinek konszenzusával valósítható meg. Ezeken a területeken mutatkozik meg leghangsúlyosabban az oktatási szereplők együttműködésének szükségszerűsége.

Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglal- kozások rendjét. A házirendet az óvoda, az iskola, a kollégium vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, kollégiumszék, óvodaszék, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. Az egyetértési jog azt jelenti, hogy az említett szervezetek egyetértése nélkül érvényes házirend nem jöhet létre.

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 9. § (1) bekezdése szerint elméleti tanítási órát az iskolában reggel nyolc órától tizenkilenc óráig, a szakképző évfolyamokon és az alapfokú művészetoktatási intézményekben húsz óráig terjedő időszakon belül lehet megtartani. Az első tanítási órát - az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével - legfeljebb negyvenöt perccel korábban meg lehet kezdeni. Az első tanóra így leghamarabb negyed nyolckor kezdődhet el. Előfordulhat, hogy a korábban konszenzussal megállapított szabály megváltoztatására mutatkozik igény. A jogszabályok szerint a módosításra ugyanazok az érvényességi követelmények vonatkoznak, mint a megelőző döntésre, és azt bármelyik fél kezdeményezheti. (K-OJOG-819/2003.)

Egy első osztályos tanuló édesanyja a tanévkezdést követően sérelmezte, hogy az iskolában negyed nyolckor kezdődik az oktatás. A szülőt tájékoztattuk arról, hogy, a közoktatási törvény 83. § (10) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a diákönkormányzat, az iskolaszék, szülői szervezet javaslatára a közoktatásban intézkedésre jogosult személy vagy szervezet harminc napon belül, a helyi önkormányzat képviselőtestülete legkésőbb a harmincadik napot követő első ülésen érdemi választ köteles adni. Ebből adódóan akár egy szülő, akár az iskolai szülői szervezet, illetve a diákönkormányzat is javasolhatja írásban az első tanóra kezdetének megváltoztatását. (K-OJOG-653/2003.)

A közoktatási törvény 10. § (1) bekezdése szerint a tanulónak joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő beépítésével alakítsák ki. Ennek megfelelően a rendelet is meghatározza, hogy a tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások között - a tanulók részére - szünetet kell tartani. A szünetek rendjét, és időtartamát az iskolai házirend, valamint az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendje határozza meg. A szünetek rendjéről tehát az intézmény működésében közvetlenül érintettek a házirend megalkotásakor szintén közösen döntenek.

Egy szülő azt sérelmezte, hogy minden szünet egységesen tizenöt perces az iskolában, így csak a tanítási idő után juthatnak meleg ebédhez a diákok. Az intézmény vezetője arról tájékoztatott, hogy az intézmény házirendje szerint minden tanítási óra egészkor kezdődik, és minden szünet tizenöt percig tart, ez a diákok és a taná- rok számára is áttekinthetőbbé teszi a működést. Étkezési szünetet ennek megfelelően nem tartanak, meleg ebédet azonban minden tanulónak a tanórákat követően biztosítanak azáltal, hogy az étkező 11.30-tól 15.30-ig tart nyitva. A módosított házirend elfogadásakor sem a szülők, sem a diákok nem jelezték, hogy a 15 perces szünetek bevezetése akadályozza a kulturált étkezést. Az ügyben megállapítottuk, hogy a házirend szabályozása megfelel a közoktatási törvény előírásainak, hiszen az iskola kötelezettsége önmagában az étkezési lehetőség biztosítása. Az étkezés idejére vonatkozó részletesebb előírást a jogszabály nem tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy minden iskola a lehetőségeinek megfelelően alakíthatja ki az étkezési rendet. A házirend megalkotásakor ebben a kérdésben a vezető, a nevelőtestület, az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat között konszenzus született, így a házirend megalkotása is jogszerű volt. (K-OJOG- 668/2003.)

A közoktatási törvény a tanórai foglalkozásokat két részre osztja, a kötelező tanórai foglalkozásokra és a választható tanórai foglalkozásokra. Évfolyamonként meghatározza továbbá a tanulók érdekében a kötelező tanórai foglalkozások felső határát. Ennél az időnél több tanítási órán a tanuló nem köteles részt venni, ez az az idő ugyanis, amely alatt az iskolának fel kell tudnia készíteni a tanulót az alapvizsgára vagy az érettségi vizsgára, illetve a szakmai vizsgára. A jogszabályok lehetőséget biztosítanak ugyanakkor arra, hogy a tanuló magára nézve kötelezőként a fentieket meghaladó számú órát vállaljon.

A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet 6-7. §-a jól áttekinthető összegzést ad a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások rendszeréről. Ezek szerint a tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező - ezen belül minden tanuló részére kötelező, vagy a tanuló által kötelezően választott - és lehet nem kötelező (választható) - másképpen a tanórai foglalkozások közül szabadon választott - tanítási óra.

Az iskola helyi tantervében kell meghatározni, hogy melyek azok a tanuló által kötelezően választható tanítási órák, amelyek közül a tanuló köteles választani, és azt is, hogy hány órát kell választania.

Ha a tanulót - kérelmére - felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, illetve, ha az a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni, amennyiben erről a tényről - a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt, az iskolai értesítőben, ha ilyen nincs, a helyben szokásos módon írásban - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét tájékoztatták. A szülőnek, vagy, ha a tanuló a tizennegyedik életévét betöltötte, a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a sza- badon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette.

Előfordulhat olyan eset is, hogy az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. Ilyenkor az iskolába történő beiratkozás jelenti a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását. Az intézményt természetesen ebben az esetben is szigorú előzetes tájékoztatási kötelezettség terheli. Fel kell hívni a tanulónak és a kiskorú tanuló szülőjének figyelmét a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás előtt írásban is a beiratkozás jogkövetkezményeire.

A szülő hetedik osztályos gyermeke magas óraszámait sérelmezte, és azt, hogy az előző tanévben semmilyen felvilágosítást nem kaptak a tanulók ilyen mértékű leterheltségéről. Az intézmény vezetője arról tájékoztatott, hogy a nyolcosztályos gimnázium engedélyezett egyedi tanterve szerint a hetedik osztály követelményeinek teljesítéséhez nem elegendő a közoktatási törvényben biztosított óraszám, így a szabadon választott tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló órakeretet is felhasználták az órarend kialakításakor. Ebben az intézményben tehát a tanulónak nincs lehetősége arra, hogy csak a törvényi maximális napi órakeret mértékéig vegyen részt a tanítási órákon, hiszen úgy nem teljesítené a helyi tantervi követelményeket. Ilyenkor a tanuló a beiratkozással vállalja fel a többlet óraszámot. Ahhoz azonban, hogy a beiratkozás fenti jogkövetkezményei beálljanak, természetesen az is szükséges, hogy a szülőt és a tanulót előzetesen tájékoztassák a jogkövetkezményekről. A vizsgált esetben az igazgató a megelőző tanév végén szülői munkaközösségi értekezleten a munkaközösség vezetőivel ismertette meg az iskola új, egyedi tantervét, amely tartalmazta a tantárgyi struktúrát, és a hozzá rendelt óraszámokat. Felhívta továbbá a megjelent szülők figyelmét, hogy a pedagógiai program nyilvános, abba a szülők bármikor betekinthetnek. Az iskola ugyanakkor sem a felvételi tájékoztatójában, sem a beiratkozás előtt nem hívta fel a szülők és a tanulók figyelmét az egyedi tantervből adódó többlet óraszámokra. Megállapítottuk, hogy a fenti tájékoztatás nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek. A jogszabály ugyanis a szülők és tanulók egyedi tájékoztatásának követelményét támasztja, az pusztán a szülői munkaközösség tájékoztatásával nem valósult meg. A tájékoztatás elmulasztásával az érintett tanulók és szüleik választási lehetőségtől estek el. Nem választhattak ugyanis abban a kérdésben, hogy vállalják-e a felmerülő többletterheket, vagy nem. Az intézményvezető mulasztása következtében az érintett tanulóknak és szülőknek a tájékoztatáshoz, valamint a szabadon választott órákhoz fűződő oktatási jogaik sérültek.

Megállapítottuk továbbá azt is, hogy a jogsértés a tanév közben már nem orvosolható, hiszen minden az intézménybe járó tanulónak az iskolai tanterv követelményeit kell teljesíteni, és ehhez a magasabb óraszámok teljesítése szükséges. Az intézmény vezetője mulasztását elismerte, valamint arról biztosított, hogy a következő tanévben mind a felvételi tájékoztatón keresztül, mind egyedileg biztosítani kívánja azt, hogy a kötelező tanórai foglalkozá- sok magasabb számáról megfelelő időben értesüljenek az érintettek, ezért a jogsértés megállapításán túl kezdeményezést nem fogalmaztunk meg. (K-OJOG-668/2003.)

A magas óraszám önmagában nem okoz jogsérelmet, amennyiben azt a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek betartásával állapítja meg az intézmény. A tanuló túlterheltsége ezzel szemben érdeksérelmet okozhat a szülőnek és a tanulónak egyaránt. Ezekben az esetekben tanácsos lehet megkeresni az osztályfőnököt, szaktanárt vagy a napközis tanárt, és együtt megoldást keresni az érdekek összeütközésének orvoslására. (K-OJOG-16/2003.) Az elmúlt évben a nevelési-oktatási intézmények több esetben kértek felvilágosítást az idegen nyelv oktatásával kapcsolatos jogszabályi rendelkezésekről.

Egy pedagógus arról érdeklődött, hogy milyen feltételekkel vezetheti be az általános iskola a harmadik osztályban az angol nyelv oktatását. Tájékoztattuk arról, hogy a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet 4. § (2) bekezdése szerint az első-harmadik évfolyamon idegen nyelv tanítását szolgáló tanórai foglalkozás csak a nem kötelező órakereteket felhasználva szervezhető. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 21. § (6) bekezdése szerint az első-negyedik évfolyamon idegen nyelv tantárgyból elért teljesítmény miatt a tanuló nem utasítható évfolyamismétlésre, javítóvizsgára. Ebből következően tehát lehet nyelvóra harmadikban, ám a fentieket figyelembe kell venni az iskolai pedagógiai program részét képező helyi tanterv elkészítésénél. (K-OJOG-450/2003.)

Egy nyelvtanár arról kért felvilágosítást, hogy kell-e és ha igen, hány főnél kell csoportbontást alkalmazni nyelvórán. A pedagógust tájékoztattuk, hogy az osztálybontásról a közoktatási törvény 3. számú melléklete rendelkezik, amely megteremti az osztályok csoportokra bontásának lehetőségét, meghatározza az ezzel kapcsolatban alkalmazandó szabályokat, azonban egyetlen esetben sem teszi kötelezővé a csoportbontást. (K-OJOG-468/2003.)

Tartalomjegyzék

előző
következő

  OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA
  1055 - Budapest, Szalay u. 10-14.; e-mail: panasz@oktbiztos.hu

Impresszum  
Főoldal