A HALLGATÓK ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAK, TÉRÍTÉSEK ÉS A RÉSZÜKRE
NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁSOK
A hallgatói jogviszonnyal összefüggő pénzügyi kérdéseket érintő ügyek száma az összes felsőoktatást érintő ügyhöz képest is számottevően kisebb volt, mint az elmúlt években. Ha figyelembe vesszük, hogy hivatalunk hatáskörének változása következtében amúgy is kevés felsőoktatási üggyel foglalkozhattunk 2003 folyamán, akkor is meglepően alacsony ez a szám. A változás indokát feltehetően abban kereshetjük, hogy a beszámolási időszakban a felsőoktatás hallgatókat érintő finanszírozásának szabályozásában nem történt olyan nagy változás, mint a korábbi években, így ezekkel kapcsolatban új jogértelmezési és jogalkalmazási kérdések nem merültek fel. Ezt a következtetést támasztja alá, hogy a beadványok szinte kivétel nélkül a korábbi években már megválaszolt kérdések felől érdeklődtek, vagyis e jogterületen 2003-ban a hivatalnak nem kellett újabb problémával szembenéznie, elegendő volt a korábban kialakított állásfoglalásainkról tájékoztatni a beadványozókat és a felsőoktatási intézményeket.
Államilag finanszírozott képzés
Az államilag finanszírozott képzésre való jogosultság feltételei felől érdeklődő beadványok minden évben tipikusnak számítanak. Nem véletlenül, hiszen ez egy különösen fontos szempont annak eldöntésekor, hogy valaki folytatja-e tanulmányait valamely felsőoktatási intézményben, és ha igen, akkor milyen képzési formában teszi ezt.
| Egy beadványozó a felsőoktatási felvételi jelentkezési lap postára adásának végső határideje előtt két nappal kért sürgős felvilágosítást az első diploma és az állami finanszírozás közötti összefüggésről. A beadványozó érdeklődését az indokolta, hogy azok a szakok, amelyekre jelentkezni kívánt, csak levelező szakon és költségtérítés ellenében léteztek. Mivel dolgozó emberről volt szó, esetében csak az esti, levelező és távoktatási képzési formák jöhettek számításba. Kétségtelen, hogy a vonatkozó jogszabály szerint államilag finanszírozott képzésben részesülhetnek nemcsak a nappali, hanem az esti és a levelező képzési formát választók is, de csak akkor, ha őket államilag finanszírozott helyre veszik fel. A beadványozót ezért arról kellett tájékoztatnunk, hogy államilag finanszírozott képzésben nem részesülhet, ha őt nem ilyen helyre veszik fel, ez pedig csak akkor volna lehetséges, ha az adott felsőoktatási intézmény egyáltalán indítana az adott szakon és képzési formában államilag finanszírozott képzést. Erre azonban egyetlen felsőoktatási intézmény sem köteles. Ha tehát a felsőoktatási intézmény esti, levelező, illetve távoktatásos képzést csak költségtérítésesként indít, akkor értelemszerűen csak költségtérítéses képzésre lehet jelentkezni. (K-OJOG-165/2003.)
|
Időről időre felmerül a kérdés, mi lesz a sorsa az államilag finanszírozott helynek abban az esetben, ha a hallgató más szakon vagy más intézményben kívánja folytatni felsőoktatási tanulmányait.
| A másodéves orvostanhallgató beadványozó egy félévismétlés, majd egy be nem fejezett félév után szeretett volna átjelentkezni az egyetem egy másik karán indított védőnői szakra. Azt kérdezte, hogy az összesen négy megkezdett félév után mennyi ideig finanszírozza még az állam tanulmányait. Erre vonatkozóan semmilyen információt nem talált az egyetem szabályzataiban és a dékáni hivatalban sem tudtak neki biztosat mondani. A beadványozót a hasonló ügyekben adott tájékoztatások mintájára felvilágosítottuk arról, hogy a felsőoktatásban az első alapképzés lehet államilag finanszírozott. Amennyiben a beadványozó megszünteti hallgatói jogviszonyát a jelenlegi egyetemén, és felvételizik egy másik felsőoktatási intézménybe, akkor az úgynevezett szakváltás jogintézményét veszi igénybe. A felsőoktatási törvény szerint nemcsak az a képzés minősül első alapképzésnek, amelyet a hallgató először kezdett meg, hanem az is, amelyre a hallgató az első beiratkozást követően történő szak-, szakpár-, illetve intézményváltással új felvételi eljárás eredményeképpen beiratkozik, de csak a szak-, illetve intézményváltással felvett szak képesítési követelményében meghatározott képzési időnek a korábbi, első alapképzésben folytatott tanulmányok finanszírozott idejével csökkentett időtartamban. Ha tehát a beadványozó abbahagyja jelenlegi tanulmányait, és felvételizik államilag finanszírozott képzésre, akkor képzése az új helyen e szabály szerint számított ideig lesz államilag finanszírozott. Vagyis a védőnő szak képzési idejéből le kell vonni a már finanszírozott négy félévet, és a maradék ideig államilag finanszírozott képzésben részesülhet, ennek lejárta után viszont költségtérítést kell fizetnie. (K-OJOG-136/2003.)
|
|
előző 
