Érettségi
Az elmúlt év érdekessége, hogy az utolsó hagyományos rendszerben lezajlott érettségik éve volt. Az érettségikre vonatkozó szabályozást a közoktatási törvény rendelkezésein kívül az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet tartalmazza.
Az érettségi vizsgák időbeli eloszlása kisebb vagy nagyobb terhet ró a vizsgázókra. Ez a tény azonban önmagában nem minősül jogsértőnek.
| A panaszos sérelmezte, hogy 2004-ben egy napra esett a matematika és az orosz nyelvi érettségi. A panaszos véleménye szerint nem egyenlő eséllyel adhattak számot tudásukról az orosz nyelvből érettségiző tanulók a más idegen nyelvet választókkal szemben.
Az Oktatási Minisztérium tájékoztatása szerint hasonló esetek rendszeresen előfordulnak. A 2003/2004. tanév rendjéről szóló rendelet szerint így van ez minden fajta oktatási rendszerben, az összes tagozaton. E gyakorlatot tehát a jogszabályok nemhogy nem tiltják, hanem kifejezetten előírják.
Ezek után tehát csak annak vizsgálata merülhetne fel, hogy vajon a jogszabály nem eredményezi-e az esélyegyenlőség sérülését. Álláspontunk szerint a kérdés nem mutat összefüggést a hátrányos megkülönböztetés alkotmányos tilalmával. Korábbi vizsgálatainkból kiderül, hogy a fenti gyakorlatot egyébként felsőoktatási intézmények is alkalmazták felvételi vizsgáik során. Abban az esetben ugyanis, amikor egy szakra több tárgyból kell felvételizni, a két tárgy felvételi vizsgája általában ugyanaznap délelőtt és délután van. Az ilyen gyakorlatot sérelmező panaszokat korábban is mindig elutasítottuk. (K-OJOG-425/2004.) |
A jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a sajátos nevelési igényű érettségizők bizonyos kedvezményeket kapjanak érettségi vizsgájukon, ám ez nem jelenti azt, hogy nekik egyáltalán ne kellene vizsgát tenni.
| A beadványozó leánya diszlexiás. Azt a kérdést tette fel, hogy a jogszabályok lehetővé teszik-e, hogy egy középfokú szóbeli nyelvvizsgával rendelkező diszlexiás tanuló, amennyiben felmentést kapott az érettségi vizsga írásbeli része alól, kiváltsa nyelvvizsgájával az érettségi vizsgát.
A jogszabályok a kérdésre egyértelmű választ adnak. Az érettségi rendelet 61. § (10) bekezdése úgy fogalmaz, hogy a 2002-2005-ben szervezett vizsgaidőszakokban teljesítette idegen nyelvből az érettségi vizsgát az, aki - egynyelvű vagy kétnyelvű - legalább középfokú "C" típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik. A közoktatási jogszabályok e szabály alól kivételt nem engednek, tehát kizárólag azok a tanulók mentesülnek a vizsgázás alól, akik "C" típusú nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkeznek.
Vizsgálandó az a kérdés, hogy az imént vázolt jogszabályi rendelkezés összhangban van-e magasabb szintű jogi normákkal, nevezetesen alkalmazása során nem sérül-e a hátrányos megkülönböztetés tilalmát kimondó alkotmányi szabály. A diszkriminációt tiltó rendelkezés érvényesülése érdekében a jogalkotó köteles biztosítani a fogyatékossággal élő tanulók számára az esélyegyenlőséget, vagyis azt, hogy a különböző tanulmányi követelményeket fogyatékosságuknak megfelelő speciális követelmények mellett teljesíthessék.
A jogszabályok vizsgálata alapján azt az álláspontot alakítottuk ki, hogy a jogalkotó fenti kötelességének eleget tett. A közoktatási törvény 30. § (9) bekezdésében a fogyatékossággal élők számára a nem fogyatékos tanulóktól eltérő bánásmódot biztosít. Különböző megoldásokat sorol fel, ezek közül egyik az, amely alapján a beadványozó írásbeli beszámolóját is szóbeli beszámolóval váltották fel. Nem követeli meg ugyanakkor a hátrányos megkülönböztetés tilalma azt, hogy ezen túlmenően is, további eltérő szabályokat kelljen megállapítani a fogyatékos tanulók számára.
Mindezek alapján tájékoztattuk a beadványozót, hogy leánya középfokú szóbeli nyelvvizsgája alapján nem kaphat automatikusan jeles osztályzatot az érettségin, vizsgát kell tennie. (K-OJOG-221/2004.)
|
Amennyiben a tanuló sajátos nevelési igénye miatt korábbi tanulmányai során mentesítve volt egyes tantárgyak értékelése alól, ezt a mentesítést az érettségi vizsga során is igénybe veheti, és a kötelező vizsgatantárgy helyett másik, általa választott tárgyból kell vizsgát tennie.
| A beadványozó által jelzett probléma egy olyan tanuló esete kapcsán merült fel, aki felmentést kapott idegen nyelv, matematika, helyesírás értékelése alól. Így a tanuló az érettségin két kötelező tárgyból nem vizsgáztatható, egyúttal az érettségin választható tantárgyak köre is jelentősen szűkült. A beadványozó arról érdeklődött, hogy az érettségi mentesség hány kötelező tantárgyra vonatkozhat, illetve szerezhető-e úgy érettségi, hogy a kötelező tantárgyak több mint feléből nem tud teljesíteni. A panaszost tájékoztattuk, hogy a közoktatási törvény nem tartalmaz mennyiségi korlátozást azon tantárgyak tekintetében, amelyekre érettségi mentesség vonatkozhat. Amennyiben a tanuló középiskolai tanulmányai alatt a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye szerint valamely tantárgyból értékelés és minősítés alól mentesült, úgy az érettségi rendelet 6. § (7) bekezdése alapján a választott vizsgatantárgyból tesz érettségi vizsgát. Amennyiben tehát a diák felvételt nyert az intézménybe, és középiskolai tanulmányai során élhetett a jogszabályok által előírt felmentési lehetőséggel, ezt számára az érettségi vizsgán is biztosítani kell. (K-OJOG- 802/2004.) |
Több panasz és beadvány érkezett hozzánk a két tanítási nyelvű, illetve a nemzeti, etnikai kisebbségi nyelvű érettségi vizsgákra vonatkozóan.
A beadványozó arról érdeklődött, hogy lovári nyelvből tehet-e érettségi vizsgát. Tájékoztattuk, hogy amennyiben az iskolája részt vesz a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban, illetve a középiskolában az oktatás a magyar mellett másik tannnyelven is folyik, és ez a nyelv a lovári, akkor ő nemcsak jogosult, de kötelezett is a célnyelven vizsgát tenni. Amennyiben azonban nem ilyen középiskolába jár, akkor abból az idegen nyelvből kell érettségiznie, amelyet az iskola oktat. (K-OJOG-129/2004.)
|
Hasonló problémával fordult hozzánk egy tanuló, aki a román nyelvi érettségivel kapcsolatban érdeklődött.
Tájékoztattuk a beadványozót, hogy a nemzeti, etnikai nyelvű érettségi vizsgára vonatkozó szabályokat is az érettségi rendelet tartalmazza. A rendelet 53. §-a szerint amennyiben a beadványozó iskolája részt vesz a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban, illetve a középiskolában az oktatás a magyar mellett másik tannnyelven is folyik, és ez a nyelv a román, akkor ő nemcsak jogosult, de kötelezett is a célnyelven vizsgát tenni. Amennyiben azonban nem ilyen középiskolába jár, akkor abból az idegen nyelvből kell érettségiznie, amelyet az iskola oktat. A román nyelvi érettségit azonban a középfokú "C" típusú román nyelvvizsga csak abban az esetben váltja ki, ha a román, mint idegen nyelv szerepel az érettségin. (K-OJOG-738/2004.)
|
Mint minden adatkezeléssel járó eljárási cselekmény során, az érettségi vizsga lebonyolítása során is felmerülhetnek adatvédelmi kérdések.
Egy közoktatási intézmény igazgatója azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy adatvédelmi szempontból nem aggályos-e ha az érettségi bizottság elnökének az intézmény átadja a vizsgázók jellemzését.
A közoktatási intézmények tanulókkal kapcsolatos kötelezettségei nem pusztán az oktatásra, hanem a nevelésre is kiterjednek. A neveléssel összefüggő feladatok tekintetében ezért indokolt lehet az igazgató által leírt adatok kezelése és felhasználása az iskolában. Az érettségi vizsga ezzel szemben már nem a nevelésről szól, ott a tanuló kizárólag az általa elsajátítottakról ad számot, arról, hogy teljesítette-e azokat az objektív követelményeket, amelyeket a közoktatás rendszerében egy érettségizővel szemben elvárnak.
Az igazgató által megjelölt adatok e tekintetben nem relevánsak, így azok megküldése az érettségi elnökének nem indokolt. Az adatvédelmi törvény 5. §-a szerint pedig csak olyan személyes adatot szabad továbbítani, amely az elérni kívánt cél elérésére alkalmas. A nem releváns adat továbbítása tehát e törvénnyel lenne ellentétes. (K-OJOG-351/2004.) |
Amennyiben valaki az érettségi vizsgabizottság döntését jogsértőnek tartja, a döntést követően törvényességi kérelmet nyújthat be. A kérelmet az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont bírálja el. A garanciális jelentőségű jogorvoslati eljárás szabályait minden érettségizőnek célszerű pontosan ismerni. Az eljárás indítására szűk határidő áll rendelkezésre.
Tájékoztattuk a panaszost, hogy a közoktatási törvény 84. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az érettségi vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a szülő, illetve a tanuló az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközponthoz - a döntést követő három munkanapon belül - jogszabálysértésre hivatkozással törvényességi kérelmet nyújthat be. A törvényességi kérelmet az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont három munkanapon belül bírálja el. A törvényességi kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő. Ez azt jelenti, hogy a határidő eltelte után már semmilyen okból nem indítható meg a jogorvoslati eljárás. (K-OJOG-538/2004.)
|
A 2005. évtől bevezetésre kerül az új, kétszintű érettségi rendszer. Az új rendszerre való átállás számos kérdést vetett fel. Számos beadvány és panasz érkezett hozzánk már a 2004. évben is, hiszen a 2005-ben érettségizők már idejében tisztában szerettek volna lenni azzal, mi is vár rájuk.
Az új érettségi rendszer ismeri az előrehozott érettségi fogalmát. Ezzel kapcsolatban merül fel az a kérdés, hogy előrehozott érettségit mikor, milyen körülmények között jogosultak tenni a tanulók. Különös jelentőséget azért kap ez a téma, mert az átmenet évében, 2005-ben utoljára, a nyelvvizsga még kiválthatja a nyelvi érettségit.
Tájékoztattuk a beadványozókat, hogy az érettségi rendelet 12. § (1) bekezdésében foglaltak alapján érettségi vizsga abból a tantárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja.
Amennyiben a tanuló abból az adott idegen nyelvből rendelkezik államilag elismert nyelvvizsgával, amelyet az iskola helyi tanterve szerint tanul, akkor a következő szabályok vonatkoznak rá.
A hivatkozott kormányrendelet 61. § (10) bekezdésében foglaltak alapján a 2002-2005-ben szervezett vizsgaidőszakokban teljesítette idegen nyelvből az érettségi vizsgát az, aki - egynyelvű vagy kétnyelvű - legalább középfokú "C" típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik. A vizsgázó tudását 2004-ig jeles osztályzattal; 2005-ben legalább középfokú "C" típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű okirat esetén emelt szintű jeles (5) (100%) osztályzattal kell minősíteni. A 2005. év után szervezett érettségi vizsga tekintetében a hivatkozott jogszabály szerint már nem adható mentesség a nyelvvizsgával rendelkezőnek az érettségi vizsga alól. (K-OJOG-100/2004., K-OJOG-405/2004., K-OJOG-557/2004.) |
A fenti kérdésre álláspontunk szerint a jogszabályok alapján egyértelmű választ lehet adni, ennek ellenére az Oktatási Minisztérium "Kétszintű érettségi 2005-től" című kiadványában velünk ellentétes jogértelmezést adott. A kiadvány 22. oldalán közölt álláspont szerint "azok a tanulók, akik a 2002/2003. tanévben 9. osztályosok, 2005-ben már tehetnek előrehozott érettségi vizsgát idegen nyelvből, de nyelvvizsgával már nem válthatják ki érettségi vizsgájukat. A kiadványban a következő magyarázat szerepel: "A vizsgaszabályzat ugyanis rendelkezik arról, hogy az ilyen tanuló már köteles középszintű vagy emelt szintű érettségi vizsgát tenni, és az előrehozott vizsga ténylegesen teljesítendő vizsgát jelent, amelyet nem lehet más vizsgával (nyelvvizsgával) kiváltani."
Álláspontunk szerint ez az érvelés nem helytálló. Az érettségi rendelet már idézett 61. § (10) bekezdése szerint 2005-ben szervezhető előrehozott vizsga, és az akkor szervezett vizsgán a nyelvvizsga kiváltja az érettségi vizsgát. A jogszabály nem szól arról, hogy az előrehozott vizsga ténylegesen teljesítendő vizsga lenne, és hogy az előrehozott vizsgára nem kellene alkalmazni a 61. § (10) bekezdésében foglaltakat. Minderről egy beadványozót is tájékoztattunk. (K-OJOG-321/2004.) Nem sokkal később az Oktatási Minisztérium kiadványaiban és a honlapján közzétett állásfoglalásaiban is már a miénkkel egyező jogértelmezés volt található.
A téma fontosságát mutatja, hogy a nyelvvizsga érettségit kiváltó szerepével kapcsolatban további jogértelmezési kérdésekkel is fordultak hozzánk.
A beadványozó az iránt érdeklődött, hogy hogyan kell érteni az érettségi rendelet sokat idézett 61. § (10) bekezdésében foglaltakat. Vagyis mit kell érteni államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű okirat alatt, és mely időpontig kell ezt megszereznie a vizsgázónak ahhoz, hogy a mentességet érvényesíteni tudja.
Az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet az egyenértékűség fogalmát két értelemben használja. Az 5. § (2) bekezdés e) pontja értelmében beszélhetünk egyenértékűségről a más országokban elismert nyelvvizsgarendszerek szerint letett nyelvvizsgák esetén, ekkor az egyenértékűségről a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Testület dönt. A 13. § (16) bekezdése értelmében pedig egyenértékű az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal maga az emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgáról kiállított érettségi bizonyítvány.
Mindezek alapján megállapítható, hogy csak abban az esetben mentesül az érettségiző a nyelvi vizsga alól, ha az érettségi kezdetéig rendelkezik a fentiek szerinti bizonyítvány valamelyikével. Az érettségi vizsga kezdetének pedig - több vizsgarész esetén - az az időpont számít, amikor a tanuló az első vizsgarészből megkezdi a vizsgázást. (K-OJOG-367/2004.)
|
Az idegen nyelvi érettségi kiváltásának speciális esete, amikor a magyar nyelv és irodalom tárgy minősül idegen nyelvnek.
A beadványozó nem magyar állampolgár, ám Magyarországon kíván érettségi vizsgát tenni. Érdeklődött arról, hogy magyar nyelv és irodalomból hogyan kell vizsgát tennie. Tájékoztattuk, hogy az érettségi rendelet 6. § (6) bekezdése értelmében, ha a vizsgázó nem magyar állampolgár, és anyanyelve nem magyar, a magyar nyelv és irodalom vizsgatantárgyból mint idegen nyelvből tehet kötelező érettségi vizsgát. A 61. § (10) bekezdése szerint pedig a 2002-2005-ben szervezett vizsgaidőszakokban teljesítette idegen nyelvből az érettségi vizsgát az, aki - egynyelvű vagy kétnyelvű - legalább középfokú "C" típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik. A vizsgázó tudását 2004-ig jeles (5) osztályzattal; 2005-ben legalább középfokú "C" típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű okirat esetén emelt szintű jeles (5) osztályzattal, és amennyiben ez a bizonyítványban szerepel, a teljesítés százalékában kell feltüntetni. (K-OJOG-398/2004.)
A 61. § az ügy elbírálása időpontjában hatályos szövege. A bekezdés azóta a következőképpen módosult:
61. § (10) A 2002-2005-ben szervezett vizsgaidőszakokban teljesítette idegen nyelvből az érettségi vizsgát az, aki - egynyelvű vagy kétnyelvű - legalább középfokú, "C" típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik. Ebben az esetben a vizsgázó tudását 2004-ig jeles (5) osztályzattal; 2005-ben emelt szintű jeles (5) (100%) osztályzattal kell minősíteni. A felsőoktatási felvételi eljárás során a jelentkezési feltételként meghatározott emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga teljesítését nem helyettesíti az e bekezdés szerint a nyelvvizsga-bizonyítvány alapján kiadott érettségi bizonyítvány. Az a tanuló, akinek a felsőoktatási továbbtanulásnál feltétel az idegen nyelvi emelt szintű érettségi vizsga letétele, és aki korábban államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány alapján teljesítette az előrehozott emelt szintű idegen nyelvi érettségit, még tanulói jogviszonya alatt jelentkezhet ugyanabból a nyelvből emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgára.
|
A kétszintű érettségi bevezetésével kapcsolatban már előre kifogások merültek fel. Vizsgálnunk kellett, hogy a még hatályba sem lépett, de már érvényesen létező jogszabály nem okoz-e majd oktatási jogsérelmet a tanulók számára.
A panaszos azért fordult hivatalunkhoz, mert sérelmezte, hogy a kétszintű érettségi bevezetésével egyes érettségizők kevesebb és alacsonyabb szintű vizsgával lezárhatják középiskolai tanulmányaikat és egyben felvételizhetnek is felsőoktatási intézménybe, mint kevésbé szerencsés társaik. A panaszos szerint például egy jogi egyetemre jelentkező diákhoz képest az, aki fogorvosnak készül hátrányos helyzetben van, mert az első tanuló a magyar és történelem érettségi vizsgákkal "letudja" a felvételit is, míg a második a kötelező érettségi tárgyak mellett kénytelen érettségizni fizikából, biológiából és esetleg kémiából is.
Álláspontunk szerint a fenti kérdéskör és a hátrányos megkülönböztetést tiltó alkotmányos szabály nem mutat összefüggést. A panaszos által felvetett probléma nem újkeletű, hiszen eddig a felsőoktatási intézmények tartottak felvételi vizsgát, és az, aki például jogi egyetemre felvételizett, eddig is ugyanabból az anyagból felvételizett, mint amiből érettségizett (magyar, történelem), azok a tanulók pedig, akik orvosi karokra jelentkeztek, eddig is számot adtak tudásukról biológia, fizika, esetleg kémia tárgyakból.
Az érettségi tárgyak meghatározása a jogalkotó feladata. Ezt a döntését kultúrpolitikai megfontolások alapján hozza. A felvételi tárgyak meghatározása a felsőoktatási intézmények joga. E döntésüket az intézmények szakmai alapon hozzák meg. Ezért a két csoport nem feltétlenül esik egybe, az azonban biztosan nem állítható, hogy hátrányos megkülönböztetést szenvednének el azok, akiknek választott szakmája más tudományterületek ismeretét feltételezi, mint azok, akiknél ez egybeesik a kötelező érettségi tantárgyakkal. (K-OJOG-478/2004.)
|
Szintén kérdésként merült fel, hogy az emelt szintű érettségin mi biztosítja a tanárok pártatlanságát.
A beadványozó arról érdeklődött, mit jelent pontosan az, hogy a tanulóknak független bizottság előtt kell vizsgázniuk. Tájékoztattuk, hogy az érettségire vonatkozó jogszabályok nem használják azt a kifejezést, hogy a tanulóknak független vizsgabizottság előtt kellene számot adniuk tudásukról. A függetlenséget expressis verbis sem a közoktatási törvény, sem az érettségi rendelet nem tartalmazza. A függetlenséget azonban a jogszabályok egyéb rendelkezései biztosítják. Az érettségi kormányrendelet az emelt szintű vizsgára vonatkozó külön rendelkezések között, a 17/A. §-ában rögzíti, hogy az írásbeli vizsga felügyelő tanárait az országos vizsgaközpont bízza meg, a szóbeli vizsga pedig három tagú tantárgyi bizottság előtt zajlik, amelynek a tagjait, továbbá jegyzőjét szintén az országos vizsgaközpont bízza meg. A tantárgyi bizottság tagja a jogszabály szerint az lehet, aki megfelel a kérdező tanárra megállapított feltételeknek, továbbá teljesítette az országos vizsgaközpont által előírt, az érettségi vizsga megszervezésére felkészítő továbbképzés követelményeit. A tantárgyi bizottság elnöke az lehet, aki megfelel a bizottsági tagra megállapított feltételeknek és szerepel az Országos vizsgáztatási névjegyzékben. Ennél több feltételt a jogalkotó nem látott szükségesnek állítani, mindazonáltal álláspontunk szerint a szükséges függetlenség e szabályok betartásával is elérhető. (K-OJOG-372/2004.) |
A kétszintű érettségi vizsga kapcsán a vizsgázók számára nagyon fontos kérdésként jelentkezik, hogy az egyes tantárgyakból milyen szintű felkészítést kapnak, és hogy az emelt szintű vizsgára történő felkészítést követelhetik-e iskolájuktól.
Tájékoztattuk a beadványozót, hogy az érettségi rendelet 4. § (3) bekezdése szerint a kötelező érettségi vizsgatantárgyakon kívül a középiskola a helyi tantervében határozza meg, hogy mely további - legalább két - tantárgyból teszi lehetővé az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést. Az emelt szintre történő felkészítés mellett a kötelező érettségi vizsgatantárgyakon kívül legalább három tantárgyból lehetővé kell tenni a középszintű vizsgára történő felkészülést. Ez alól a szabály alól kivétel nincs, az iskolának úgy kell megalkotnia helyi tantervét, hogy ennek a jogszabályi előírásnak eleget tudjon tenni. Azonban felhívtuk a beadványozó figyelmét arra, hogy e bekezdés alkalmazásában az idegen nyelv tantárgyak egy tantárgynak minősülnek.
(K-OJOG-490/2004.) |
|
előző 
