Beszámoló 2004





Értékelés, minősítés

A közoktatási törvény 19. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerint a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy értékelje a tanulók munkáját, minősítse teljesítményüket, azaz a tanuló félévi és tanév végi osztályzatait a pedagógus állapítja meg a diák évközi munkája és érdemjegyei alapján. A tanulók munkájának értékelésekor, minősítésekor a pedagógust széleskörű szabadság illeti meg akár az értékelés módszereiben, akár az érdemjegyek megállapításában. A pedagógus az értékelés, minősítés során kialakíthat egyedi módszereket, alkalmazhat sajátos értékelési, számonkérési technikákat. A pedagógus ezen autonómiája azonban nem korlátlan: határait a törvény más rendelkezései, többek között a szülők és tanulók jogai, valamint az intézmény működésére és belső rendjére vonatkozó szabályzatokban foglaltak jelölik ki. (K-OJOG-239/2004.)

A pedagógusi autonómia korlátját jelenthetik a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglaltak.

Egy tanuló az állami nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatása nyomán az idegen-nyelvórák látogatása alóli felmentéssel kapcsolatban kereste meg a hivatalt. Tájékoztattuk arról, hogy a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (2) bekezdése szerint az iskola szervezeti és működési szabályzata tartalmazza az állami nyelvvizsga-bizonyítvány, illetve az azzal egyenértékű idegennyelv-tudást igazoló okiratnak az iskolai tanulmányokba való beszámítására és a bizonyítvány, illetve az okirat alapján az idegennyelv-órák alóli felmentésre vonatkozó rendelkezéseket. A rendelet 4. § (4) bekezdése értelmében az iskola szervezeti és működési szabályzata akkor zárhatja ki az állami nyelvvizsga-bizonyítvány, illetve az azzal egyenértékű okirat iskolai tanulmányokba való beszámítását, illetve az idegennyelvórák alóli felmentés lehetőségét, ha az iskolai tanítási órák biztosítják az idegennyelvtudás szinten tartását, fejlesztését. (K-OJOG-667/2004.)

A közoktatási törvény 48. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül - többek között - az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, valamint a tanuló teljesítménye értékelésének, minősítésének formáját. A pedagógusnak a tanári autonómia keretein belül lehetősége van arra, hogy az érdemjegyeket eltérő súllyal számítsa be a félévi, év végi eredménybe. Amennyiben az érdemjegy megállapítására vonatkozó eljárás megfelel a pedagógiai programban rögzített szabályoknak, n em jogsértő az, ha a pedagógus által adott osztályzat nem egyezik az év közben adott jegyek átlagával. (K-OJOG-471/2004., K-OJOG-544/2004., K-OJOG-604/2004., K-OJOG-673/2004.)

A pedagógus autonómiájának további korlátja a közoktatási törvény 70. §-ában foglalt rendelkezés, amelynek értelmében az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

Egy szülő fordult panasszal a hivatalhoz, aki levelében sérelmezte, hogy a 2003/2004-es tanévben a matematikát tanító pedagógus lánya tudását elégtelenre értékelte, és javítóvizsga letételére kötelezte. A szülő sérelmezte azt is, hogy a tanuló annak ellenére kapott elégtelen osztályzatot, hogy érdemjegyeinek számtani átlaga egy-két tizeddel meghaladta az elégségest, és a második félévben nem volt elégtelen osztályzata, illetve az évzáró dolgozata is elégséges lett. A szülő jelezte az igazgatónak a problémát még a bizonyítványosztás előtt, és a szülő szerint akkor az igazgató neki adott igazat. Ennek ellenére a tanuló bizonyítványába elégtelen osztályzat került. Az iskola igazgatója nyilatkozatában arról tájékoztatott, hogy a tantestületi értekezleten a nevelőtestületet szavazott, és úgy döntött, hogy a tanuló osztályzata elégtelen legyen a szaktanár indokai alapján. Később kiderült, hogy átlaga eléri az elégséges szintet. A tantestület ekkor újra szavazott, és ekkor is elégtelen osztályzatot javasolt a tanulónak. Az igazgató arról is tájékoztatott, hogy a pedagógus már nem tanít az iskolában, valamint az eset kapcsán az iskola megkezdte az értékelési rendszer szempontjainak felülvizsgálatát és átdolgozását. (A jelenleg érvényes értékelési rendszert, valamint a tervezetet az igazgató nyilatkozata mellékleteként hivatalunknak megküldte.) Álláspontunk a következő volt. A közoktatási törvény 70. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a félévi és az évi végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Figyelembe véve azt a tényt is, hogy az iskola pedagógiai programjában jelenleg nem szerepel, hogy az érdemjegyek eltérő súllyal számítandók bele az osztályzat kialakítását segítő átlagba (pl. témazáró kétszeresen, házi feladat egyszeresen számítandó), ezért az érdemjegyek elégséges átlaga esetén elégtelen osztályzatot adni jogsértő, a közoktatási törvény fenti rendelkezésére tekintettel. Fentiekre tekintettel azzal a kezdeményezéssel fordultunk az intézményvezető felé, hogy a továbbiakban az intézményben az osztályzatok kialakítása a közoktatási törvényben, illetve - a közoktatási törvény felhatalmazása alapján - a pedagógiai programban meghatározottak szerint történjen. Az igazgató a kezdeményezést elfogadta. (K-OJOG-594/2004.)

A közoktatási törvény 70. §-ában foglaltak szerint az érdemjegyek és osztályzatok
- jogszabályban meghatározott kivétellel - a következők: a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).

Az iskola pedagógiai programja, az évközi érdemjegyek, a félévi és az év végi osztályzatok helyett a tanuló teljesítményének, szorgalmának, magatartásának értékelésére, minősítésére a fent meghatározottaktól eltérő jelölés, illetőleg szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza a fentebb meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni. Az iskola pedagógiai programja meghatározhatja azokat a tananyagokat, tantárgyakat, amelyekből a tanuló teljesítményét, előmenetelét nem kell értékelni, illetve minősíteni, továbbá eltekinthet a magatartás és szorgalom értékelésétől és minősítésétől. Nem mellőzhető azonban a tanuló teljesítményének, előmenetelének értékelése és minősítése azokból a tantárgyakból, amelyek követelményeiből állami vizsgát kell, illetve lehet tenni. Eltérésre, sajátos értékelési módszerek alkalmazására a jogszabályi keretek között van csak lehetőség.

Egy tanuló levelében az iránt érdeklődött, hogy a pedagógusnak van-e lehetősége nullás érdemjeggyel értékelni a tanuló teljesítményét. Tájékoztattuk arról, hogy a közoktatási törvény 19. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerint a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy év közben, félévkor és a tanév végén értékelje a tanulók munkáját, minősítse teljesítményüket. A fenti jogszabály 70.§-aszerint a pedagógus - jogszabályban meghatározott kivétellel ­- a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az érdemjegyek és osztályzatok - jogszabályban meghatározott kivétellel - a következők: a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). Tájékoztattuk a tanulót, hogy mivel a jogszabály nem tartalmazza nullás érdemjegy alkalmazásának lehetőségét, ezért ilyen érdemjeggyel való értékelésre a pedagógusnak nincs lehetősége. (K-OJOG-353/2004.)

Amennyiben a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, lehetősége van javítóvizsgát tenni. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát, egyébként tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

Egy tanuló beadványában az iránt érdeklődött, hogy sikertelen pótvizsgája után van-e újabb vizsgalehetősége. Tájékoztattuk a beadványozót arról, hogy a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 21. § (8) bekezdése szerint ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. A rendelet a diák számára lehetőséget biztosít a független vizsgabizottság előtti vizsgázásra: ha a tanuló élni kíván e jogával, ezt javítóvizsga esetén a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül jelezheti. Ebben az esetben a diák egy olyan háromtagú vizsgabizottság előtt ad számot a tudásáról, amelynek nem lehet tagja az a pedagógus, aki abban az iskolában tanít, amellyel a diák tanulói jogviszonyban áll. A sikertelen javítóvizsga megismétlésére azonban nincs lehetőség. (K-OJOG-707/2004.)

2004. szeptember 1-jén lépett hatályba a közoktatási törvény néhány, értékeléssel kapcsolatos rendelkezésének módosítása. Ezek szerint az első-harmadik évfolyamon - félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor - szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első-harmadik évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. E rendelkezést kell alkalmazni - iskolatípustól és évfolyamtól függetlenül - az idegen nyelv tekintetében is, az idegen nyelv tanulásának első évében.

Egy beadványozó az év első felében arra a kérdésére kért választ, hogy milyen jogszabályi rendelkezés írja elő, hogy általános iskola első osztályban a tanulókat nem érdemjegyekkel értékelik. Tájékoztattuk, hogy a közoktatási törvény 70. § (3) bekezdésében foglaltak szerint az iskola pedagógiai programja az évközi érdemjegyek, a félévi és az év végi osztályzatok helyett a tanuló teljesítményének, szorgalmának, magatartásának értékelésére, minősítésére a jogszabályban meghatározott érdemjegyektől eltérő jelölés, illetőleg szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Az iskola pedagógiai programja meghatározhatja azokat a tananyagokat, tantárgyakat, amelyekből a tanuló teljesítményét, előmenetelét nem kell értékelni, illetve minősíteni, továbbá eltekinthet a magatartás és szorgalom értékelésétől és minősítésétől. A fentiekből következik, hogy a kérdés feltevésének időpontjában, azaz 2004. szeptember 1-je előtt még nem volt kötelező jellegű jogszabályi rendelkezés arra nézve, hogy az általános iskola első évfolyamán nem alkalmazható az érdemjegyekkel történő értékelés. Ezért tájékoztattuk a beadványozót, hogy az iskola pedagógiai programjában található meg az adott iskolára vonatkozó értékelési és minősítési rendszer. Az oktatási módszerekkel kapcsolatosan is az iskola pedagógiai programja nyújthat részletesebb tájékoztatást. (K-OJOG-463/2004.)

A pedagógus autonómiájának határt szab tájékoztatási kötelezettsége is. A közoktatási törvény 14. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint egyrészt a szülőnek joga, hogy gyermeke tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást kapjon, másrészt a 19. § (7) bekezdés f) pontjában foglaltak szerint a pedagógusnak kötelezettsége, hogy a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa. Mindezek tehát azt jelentik, hogy a pedagógus a megállapított érdemjegyről az intézményi szabályzatokban meghatározott időben és módon köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt.

A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Itt kell rendelkezni a szülők értékeléssel, minősítéssel összefüggő tájékoztatásáról, vagyis hogy, milyen módon ismertetik a szülőkkel a pedagógiai programban lefektetett értékelési elveket, az osztályzatok kiszámítási módját, és itt szabályozható a dolgozatok kijavításának határideje és megtekintésének módja. A szülők tájékoztatáshoz való jogát ugyanis sérti, ha az érdemjegyek és a félévi, illetve év végi osztályzatok kiszámításának módjáról, az értékelés elveiről nem rendelkeznek elegendő információval. Tapasztalataink szerint gyakori, hogy a szülő és az iskola közötti konfliktus kialakulása a megfelelő tájékoztatás hiányára vezethető vissza, ezért fontos az, hogy az iskolai dokumentumok ismertek legyenek a szülők és a diákok előtt. Ezek tartalmazzák ugyanis a számonkérés szabályait, az értékelési rendszert, a tantárgyi követelményeket és a továbbhaladás feltételeit. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a házirend nyilvánosságának biztosításával kivédhetők a későbbi konfliktusok.

A közoktatási törvény külön nevesíti mind a szülő, mind a tanuló számára azt a jogosultságot, hogy oktatási jogaik érvényesítéséhez megfelelő tájékoztatást kapjanak. A törvény 11. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján a tanulónak joga különösen, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz. A törvény 14. § (1) bekezdés a) pontja szerint a szülő joga, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, illetve tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. A pedagógiai programot tehát nyilvánosságra kell hozni. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. § (1) bekezdése szerint az iskola a pedagógiai programját oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. (K-OJOG-289/2004., K-OJOG-310/2004.)

A tanuló fejlődését, előmenetelét rögzítő dokumentumok megfelelő, jogszerű vezetése a tájékoztatáshoz való jog érvényesülésének nélkülözhetetlen alapfeltétele, mivel a dokumentumok e jog megvalósulásának fontos formáját jelentik. Az okiratok vezetése más szempontból is garanciális szerepű. Az iskolai dokumentumok közül kiemelkedő jelentőségű az osztálynapló. Annak pontos vezetése teszi lehetővé azt, hogy a tanuló egyes kötelességeinek - iskolába járás, tanulmányi kötelezettség - teljesítése ellenőrizhető legyen. Az ellenőrző könyv az iskolai élet másik fontos dokumentuma, tartalmának összhangban kellene lenni a naplóval, különös tekintettel arra, hogy a szülők elsősorban ezen keresztül kapnak tájékoztatást a naplóban foglaltakról.

A pedagógus értékeléssel, minősítéssel összefüggő jogsértő döntésével szemben a jogszabály garanciális szabályként jogorvoslati lehetőséget is biztosít a tanuló, illetve a szülő számára. A közoktatási törvény 83. § (2) bekezdése szabályozza, hogy a tanuló, illetve a szülő a tanulmányok értékelése, minősítése tárgyában hozott iskolai döntés ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a tanuló érdekében eljárást indíthat, de csak abban az esetben, ha az nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve az eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. E törvényességi kérelem tekintetében a fenntartó képviselője jár el. (K-OJOG-278/2004., K-OJOG-518/2004.)

előző
következő

  OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA
  1055 - Budapest, Szalay u. 10-14.; e-mail: panasz@oktbiztos.hu

Impresszum  
Főoldal