FELVÉTELI A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBE

A beadványozó arra a kérdésére várt választ, hogy a "Cambridge Advanced" nyelvvizsga birtokában mentesül-e adott szakra való felvételi vizsga alól. A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásai jogi hátterének alapját a felsőoktatási törvény 64. § (2) bekezdés c) pontjában megfogalmazott szabály képezi. Ennek értelmében a felsőoktatási intézmények autonómiájának külön nevesített esete a felvétel feltételeinek meghatározása. Jogszabályi szinten a felvételi vizsga alóli mentesség kérdése nincs szabályozva. Ezért a Tájékoztató intézményenként tartalmazza a meghirdetett szakokhoz, illetőleg különböző képzési formákhoz kapcsolódóan a felvételi követelményeket és vizsgamentességeket. Bővebb információért a felvételiző ahhoz a konkrét felsőoktatási intézményhez fordulhat, amelyikbe felvételt kíván nyerni. (K-OJOG-426/2004.)

A beadványozó - továbbtanulási szándéka miatt - külföldi diplomája honosításával kapcsolatban kereste meg hivatalunkat. Tájékoztattuk, hogy a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 4. § (2) bekezdése szerint a külföldi bizonyítványok és oklevelek által tanúsított végzettségi szint elismerése, ha az oktatási intézményben történő továbbtanulás céljából történik, azon oktatási intézmény hatáskörébe tartozik, amelyben a kérelmező tanulmányait folytatni szándékozik. (K-OJOG-583/2004.)

A felsőoktatási jogszabályok nem tiltják azt, hogy az intézmények ugyanazon napra hirdessék meg felvételi vizsgaidőpontjaikat. Ilyen esetben az intézmények megadhatnak pótfelvételi időpontot is, ám erre nem kötelezhetők. A jelentkezők a Tájékoztatóból idejében értesülnek a vizsgák időpontjáról, és a jelentkezéseik beadásakor ezt az adatot figyelembe vehették. A fentiek alapján az ügyben oktatási jogsérelmet nem állapítottunk meg. (K-OJOG-588/2004.)

A panaszos 1996-ban érettségizett, és 2004-ben felvételizni kívánt. Sérelmezte, hogy a felvételi pontjainak számításakor hozott pontjainak számát vették figyelembe a számára kedvezőbb, a szerzett pontokat megkettőző számítás helyett. A panaszos közlése szerint az egyetem annak ellenére járt el így, hogy a panaszos a felvételi lap kitöltésekor nem jelölte be, hogy a hozott pontok alapján kérné pontjainak számítását.

Megállapítottuk, hogy a felvételi rendelet 6. § (1) bekezdése alapján a felsőoktatási intézmény minden, az adott intézménybe (karra), szakra, szakcsoportra, felsőfokú szakképzésre, képzési formára, az államilag finanszírozott, illetve költségtérítéses képzésre jelentkező felvételéről egységes rangsorolás alapján dönt. Az általános szabály szerint a felvételi összpontszámot három módon lehet meghatározni: a hozott pontok és a szerzett pontok összegzésével vagy a felvételi vizsgán szerzett pontok megkettőzésével, vagy pedig a felsőoktatási intézmény tanácsának döntése alapján a hozott pontok megkettőzésével. A 10. § (2) bekezdése a költségtérítéses alapképzésre vonatkozó különös szabályként kimondja, hogy a felvételi eljárást, a rangsorolás elveit és módját a felsőoktatási intézmény saját szabályzatában állapítja meg. A kormányrendelet az intézmények e szabályozási jogával kapcsolatban csupán annyi megkötéssel él, hogy a felvételi eredmény megállapítása az érettségi évében és az azt követő 5 évben vagy a hozott pontok (év végi érdemjegyek vagy érettségi érdemjegyek) megkétszerezésével, vagy pedig a fentebb felsorolt módszerek egyikével történik - az intézmény döntése alapján. A panaszos által hivatkozott 8. § (6) bekezdése, amely szerint a három számítás közül azt kell figyelembe venni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb, kizárólag az alapképzésre történő jelentkezés esetén az érettségi évében és az azt követő három évben alkalmazható.

Mindezek értelmében az intézménynek jogában állt meghatározni, hogy a felvételi rendelet által biztosított lehetőségek közül, az egyenlő követelményeken alapuló rangsorolás elvének megfelelően, melyik módszerrel él a felvételi eljárás során, és erről a felvételizőket a Tájékoztatóban megfelelően értesítette. A felvételi során figyelembe vehető, a kedvezőbb módszer megválasztására vonatkozó szabály a panaszos esetében nem volt alkalmazható, mivel 1996-ban letett érettségi vizsgái óta nyolc év telt el, ez pedig meghaladja a kormányrendelet által szabályozott három éves kedvezményes időtartamot.

A fentiek értelmében jogsértés nem volt megállapítható. (K-OJOG-676/2004.)

A beadványozó arra a kérdésére várt választ, hogy hogyan szerezhetne nyelvvizsga hiányában doktori fokozatot. Tájékoztattuk, hogy az 51/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 28. § (2) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy doktori képzésre egyetemi oklevéllel vagy azzal egyenértékű oklevéllel és legalább egy, államilag elismert középfokú "C" típusú nyelvvizsgával rendelkező pályázók jelentkezhetnek. A felsőoktatási törvény 92. § (2) bekezdés c) pontja szerint a doktori fokozat megszerzésének feltétele - többek között - két idegen nyelvnek a tudományterület műveléséhez szükséges ismeretének igazolása. A jogszabályi feltételek mindenkire vonatkoznak. (K-OJOG-584/2004.)

A panaszos egy szakkollégiumi felvételi során tapasztalt eljárást, illetve a szakkollégium és annak tanárai által tanúsított magatartást sérelmezte. Előadta, hogy kilenc órán keresztül várakoztatták (reggel kilenc órától délután hat óráig). A felvételin való részvétel jogát fellebbezés útján nyerte el, ám - a hosszas várakozás után - közölték vele, hogy az intézmény első döntésének megfelelően jelentkezését felvételi vizsga nélkül utasítják el. A panasz, a szakkollégium igazgatójának álláspontja, illetve a vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok vizsgálata során megállapítottuk, hogy jogsértés nem történt. A felsőoktatási törvény 64. § (2) bekezdése az oktatás, a tudományos képzés, a művészeti tevékenység, a kutatás és a tanulás szabadságának biztosítása érdekében a felsőoktatási intézmények önkormányzati jogaként jelöli meg az intézménybe való felvétel feltételeinek meghatározását, a hallgatók kiválasztását és felvételét, illetve a már elvégzett tanulmányok beszámítására vonatkozó feltételek meghatározását az intézménybe való felvételkor, illetve átvételkor. Hasonló döntési jogkörről rendelkezik a szakkollégiumnak az egyetemi tanács által elfogadott, és az egyetem rektora által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata. Ennek megfelelően annak eldöntése, hogy - a jogszabályokban, illetve az egyetemi és kollégiumi belső szabályzatokban rögzített követelményrendszer alapján - ki nyer felvételt az intézménybe, a kollégium hatáskörébe tartozik. A panasz kapcsán megvizsgáltuk továbbá azt is, hogy a felvételi során történt-e eljárási jogsérelem. A szakkollégiumba több mint kétszázan jelentkeztek, angol szakosként kb. harmincan. A kollégiumi felvételi több részből áll: szakmai, igazgatói és diák meghallgatásból, amelyek ráadásul különböző helyszíneken zajlottak. Ezért az eljárás összetettsége és a szervezési feladatok bonyolultsága indokolta a hosszas várakozási időt, amelyen a többi felvételiző diáknak is át kellett esnie. Emellett a szakkollégium Felvételi Bizottsága az eljárási követelményeknek megfelelően tájékoztatta a panaszost a fennálló helyzetről, illetve közölte vele határozatát. Mindezek alapján megállapítottuk, hogy az ügyben jogsértés nem történt. (K-OJOG-732/2004.)

A beadványozókat tájékoztattuk arról, hogy 2005-től változik az érettségi és a felsőoktatási intézményekbe való felvételi vizsgák rendje. 2005-től megszűnik a felvételi vizsga, helyette az érettségi vizsga eredményét számítják át felvételi pontszámokra. A felvételi rendelet azonban nem írja elő a 2005 előtt érettségizők számára, hogy amennyiben felvételizni szeretnének, újra vizsgát kellene tenniük. A korábban tett érettségi vizsga osztályzatát azonos osztályzattal középszintű érettségi osztályzatnak számítják be, az új számítási rendszer szerinti százalékos határ felső értékével. Aki 2005 előtt érettségizett, annak újra érettségiznie kell valamelyik középiskolában, de csak abban az esetben, ha a bejutáshoz szükséges tantárgy(ak)ból a korábban tett érettségi vizsgájának osztályzatán javítani szeretne, vagy emelt szintű érettségi vizsgát akar tenni a felvételhez. Ez természetesen a korábban tett érettségi vizsgák eredményét nem befolyásolja, és nem számít új érettséginek. Tény ugyanakkor, hogy az emelt szintű vizsga 7 többletpontot jelent a felvételi pontszámításkor. (K-OJOG-426/2004., K-OJOG-491/2004.)

A beadványozó 2005-ben érettségizik és felvételizik. Az Oktatási Minisztérium honlapja alapján úgy számította, hogy amennyiben a felvételi tárgyakból középszinten legalább 90%-os teljesítményt nyújt, 120 felvételi pontot ér el. Tőlünk arra várt választ, hogy jól érti-e a rendelkezést. Tájékoztattuk, hogy a középszintű érettségi vizsgán elért legalább 90 %-os eredmény valóban maximális felvételi pontot jelent. Ugyancsak 120 felvételi pontot jelent, ha a felvételiző emelt szintű érettségi vizsgán teljesít legalább 90 %-ot. Az átszámítás tekintetében tehát nem lesz különbség az emelt, illetve a középszinten letett érettségi vizsga között. Ahogyan azt a beadványozó által hivatkozott honlap is megállapítja, a differenciálást és az emelt szintű vizsga preferálását a többletpontok rendszere biztosítja. A 90%-os eredmény ugyan azonos pontszámra számítandó át mind emelt, mind középszintű vizsga esetén, ám aki emelt szinten vizsgázott, és legalább közepes eredményt ért el, az további 7 többletpontot kap felvételi pontszáma kiszámításakor. (K-OJOG-430/2004.)