 |
Beszámoló |  |
MELLÉKLETEKAz oktatási jogok biztosának hatásköre, eljárásának feltételeiHivatalunk az oktatási jogok sérelme vagy annak közvetlen veszélye esetén járhat el. Eljárásunk szempontjából védett oktatási jogoknak kell tekinteni az oktatás valamely szereplőjét, így a gyermeket, a tanulót, a hallgatót, a kutatót, a pedagógust, az oktatót, a szülőt, valamint ezek közösségeit megillető azon jogokat, ame lyeket számukra az Alkotmány kulturális jogokat garantáló 70/F. §-a és 70/G. §-a, valamint a közoktatásról, a felsőoktatásról és a szakképzésről szóló törvények biztosítanak. Eljárást indíthatunk a fent megjelölt törvényekben biztosított jogok tartalmát és garanciáit rögzítő más jogszabályi rendelkezések megsértése, illetve annak közvetlen veszélye miatt is. A működésünkről szóló rendelet a vizsgálat megindításának két útját biztosítja. Az eljárás indulhat egyrészt kérelemre, amikor a hozzánk forduló panaszos érintettsége is feltétele a vizsgálat megindításának, másrészt indulhat - a rendeletben meghatározott feltételek megvalósulása esetén - hivatalból. A kérelmező érintettségének hiányában, vagyis ha nem az arra jogosult nyújtja be a beadványt, nem folytathatunk vizsgálatot, a beadványt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítanunk. Hasonló módon járunk el akkor, ha névtelen beadvány érkezik hivatalunkba, ebben az esetben ugyanis nem tudjuk megállapítani, hogy a hozzánk forduló panaszos jogosultnak tekinthető-e. A működésünkről szóló rendelet megerősíti, hogy cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes személy helyett annak törvényes képviselője is fordulhat hivatalunkhoz. Így például a közoktatásban biztosított tanulói jogok sérelme miatt szülői panaszok alapján is vizsgálatot indíthatunk, az egyetemi és főiskolai hallgatókat érintő jogsérelmek esetében azonban a szülői beadványokat nem fogadjuk el. Amennyiben a nem jogosulttól származó panasz súlyos, vagy az állampolgárok nagyobb csoportját érintő jogsérelemre, illetve annak közvetlen veszélyére hívja fel figyelmünket, lehetőségünk van - a kérelem elutasítása mellett - a vizsgálatot hivatalból megindítani. Eljárásunk írásbeli beadvány alapján indul. Ezért és a gyorsabb ügyintézés érdekében mindig arra kérjük a hozzánk fordulókat, hogy írásban - levélben, faxon, e-mailen, illetve honlapunkon keresztül - juttassák el hozzánk panaszukat. Lehetőség van arra is, hogy személyesen találkozzunk az érintettekkel, kérésükre a panaszosokat személyesen hallgatjuk meg, valamint a hivatalunkhoz fordulóknak telefonon is igyekszünk segítséget adni. A működésünkről szóló rendelet határidőt állapít meg a panasz előterjesztői számára. Kérelemre akkor indíthatunk eljárást, ha a panaszos a közigazgatási eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedésétől, illetve - közigazgatási jogorvoslati lehetőség hiányában - a jogerős határozat vagy intézkedés meghozatalától számított egy éven belül nyújtja be kérelmét hivatalunkhoz. Kivételt jelent e rendelkezés alól a jogszabállyal vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközével kapcsolatos kérelem, amely határidő nélkül terjeszthető elő. Hivatalból pedig akkor indíthatunk vizsgálatot, ha a jogorvoslati eljárás jogerős befejezésére a rendelet hatálybalépése után került sor, más időbeli megkötést erre az esetre a jogszabály nem ír elő. Hivatalunkhoz a jogosult abban az esetben fordulhat, ha a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket - a bírósági eljárás kivételével - kimerítette. A közigazgatási jogorvoslati lehetőségeken kívül e körbe tartoznak azok is, amelyeket az oktatási jogszabályok biztosítanak. A sérelmet szenvedett félnek a jogszabályok alapján szinte minden esetben lehetősége van arra, hogy panaszával az intézmény vezetőjéhez, illetve fenntartójához forduljon. Számos esetben azért kellett érdemi vizsgálat nélkül elutasítanunk a beadványt, mert a panaszosok nem éltek a jogszabályok által biztosított jogorvoslati lehetőségekkel. Eljárásunk nem válthatja ki a jogszabályokban biztosított jogorvoslati lehetőségek igénybevételét, jellegénél, eszközrendszerénél fogva hivatalunk csak kivételes jogvédelmi szerepet vállalhat. Érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítanunk a beadványt akkor, ha az ügyben bírósági eljárás indult, vagy már jogerős bírósági határozat született. A panaszt elutasítjuk, ha ugyanabban az ügyben már folytattunk vizsgálatot, és a beadvány a korábbi eljárás során megismertekhez képest nem tartalmaz új tényeket. Hasonlóan kell eljárnunk akkor, ha a beadvány nyilvánvalóan alaptalan. Az eljárásunkat szabályozó rendelet szerint elutasíthatjuk a kérelmet, ha az abban szereplő jogsérelem, illetőleg annak közvetlen veszélye csekély jelentőségű, ezzel az eszközzel azonban csak ritkán élünk. A működésünkről szóló rendelet szerint tehát, ha a beadvány bármely eljárási feltételnek nem tesz eleget, érdemi vizsgálat nélkül elutasítjuk, amennyiben pedig ilyen körülményről vizsgálatunk során szerzünk tudomást, az eljárást megszüntetjük. Minden esetben kiemelt figyelmet fordítunk azonban arra, hogy a hozzánk fordulók beadványuk elutasítása esetén is megfelelő tájékoztatást kapjanak az általuk sérelmezett helyzet jogi hátteréről, a rendelkezésükre álló jogérvényesítési lehetőségekről. Gyakran fordulnak hozzánk pedagógusok, oktatók munkaügyi tárgyú beadványokkal, például a bérbesorolásukkal, a kötelező óraszámukkal, a végzettség alapján végezhető munkával, a minőségi bérpótlékkal vagy a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével kapcsolatban. Ezeket a panaszos beleegyezésének birtokában áttesszük az Oktatási Minisztérium Tanügyigazgatási Főosztályára. Minden esetben felhívjuk a hozzánk fordulók figyelmét, hogy a közalkalmazotti jogviszonyból származó igény munkaügyi perben érvényesíthető. A munkaügyi jogvitában a munkáltató székhelye szerinti munkaügyi bíróság jár el, ott lehet előterjeszteni a keresetlevelet.
|
előző 
OKTATÁSI JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA |
Impresszum |