Költségtérítés-fizetési kötelezettség, mentesség a költségtérítés-fizetési kötelezettség alól
Évről évre számos kérdés érkezik a költségtérítési díj fizetésére vonatkozó kötelezettség alóli mentesülési lehetőségekkel kapcsolatban.
Egy költségtérítéses képzésben résztvevő panaszos kifogásolta, hogy a hatályos jogszabályi megoldás alapján az államilag finanszírozott hallgatók az elsődleges jogosultjai az egyéb állami támogatási formáknak, míg a költségtérítéses hallgatók ezekben nem részesülhetnek. Tájékoztattuk, hogy a hatályos felsőoktatási jogszabályok szerint valóban nem juttatásképes az a hallgató, aki költségtérítéses képzésben vesz részt, a különböző juttatásokat ugyanis az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók vehetik igénybe. Álláspontunk szerint azonban ez a helyzet a hátrányos megkülönböztetés alkotmányos tilalmával nem ellentétes, mivel az állam ezen juttatásokkal voltaképpen kedvezményt nyújt egyes hallgatóknak. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a hasonló kedvezmények biztosítása esetén az állam nagy mérlegelési szabadsággal rendelkezik a kedvezményezettek kiválasztása tekintetében, feltéve, hogy a kiválasztás nem önkényes. Az államilag finanszírozott és a költségtérítéses hallgatók esetében a megkülönböztetés nem önkényes, mert alapja az az ésszerű megfontolás, hogy a költségtérítéses hallgatók többet képesek költeni tanulmányaik finanszírozására. A felsőoktatási intézményekbe felvételizők jelentkezésükkor választhatnak, milyen finanszírozású képzésre jelentkeznek, amennyiben pedig jelentkeztek költségtérítéses képzésre, egyben azt is jelenti, hogy vállalták az ezzel járó anyagi terheket. (K-OJOG-745/2004.)
A panaszos levelében arról érdeklődött, hogy joga van-e a felsőoktatási intézménynek kötelezni őt a költségtérítési díj teljes összegének befizetésére, amennyiben az előző félévekben fizetési kedvezményt ítélt meg számára. Tájékoztattuk, hogy a finanszírozási kormányrendelet 24. §-a értelmében a felsőoktatási intézmény a hallgató számára, kérelmére, az adott félévre költségtérítési kedvezményt vagy költségtérítés alóli mentességet állapíthat meg. A kérelmet minden félévben újra be kell adni, és arról az intézmény minden félévre nézve újra dönt. Mindezek alapján nem jogszerűtlen, ha az intézmény a költségtérítés-mérséklést nem adja meg automatikusan. (K-OJOG-992/2004.)
|
Az előző évben is számos, a GYED-en, illetve GYES-en lévő szülők költségtérítés-fizetési kötelezettségével és az ahhoz fűződő jogszabályi kedvezményekkel kapcsolatos kérdést kaptunk. A finanszírozási kormányrendelet 22. § (1) bekezdése költségtérítéses képzésben résztvevő szülők esetén biztosítja a költségtérítés befizetése alóli mentességet, amennyiben a felsőoktatási intézmény hallgatója az adott félév (oktatási időszak) első napján terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesül. Ilyen esetekben a költségtérítés összegét a finanszírozási rendelet alapján az Oktatási Minisztérium folyósítja az intézmények számára. A költségtérítés alóli mentességre vonatkozó kedvezményt a finanszírozási rendelet állami egyetemek és főiskolák hallgatói számára biztosítja, illetve az egyházi és egyéb, nem állami fenntartású felsőoktatási intézmények (így az alapítványi, illetve a katonai oktatási intézmények) esetében akkor, ha a főiskola, illetve az egyetem az Oktatási Minisztériummal erről külön megállapodás kötött. A felsőoktatási törvény 1. sz. melléklete sorolja fel a Magyar Köztársaság felsőoktatási intézményeit. Ezen intézményekben vehető igénybe a költségtérítési díj megfizetése alóli mentesség. Az egyházi és egyéb, nem állami fenntartású felsőoktatási intézményekre a költségtérítési díj megfizetése alóli mentességre vonatkozó kedvezmény az Oktatási Minisztériummal kötött külön megállapodás alapján vonatkozik. (K-OJOG-2/2004., K-OJOG-602/2004., K-OJOG-712/2004., K-OJOG-788/2004., K-OJOG-858/2004., K-OJOG-810/2004., K-OJOG-928/2004., K-OJOG-929/2004., K-OJOG-947/2004., K-OJOG-973/2004., K-OJOG-982/2004.)
A panaszos kifogásolta a költségtérítéses képzéssel kapcsolatos jogi szabályozást, amely a nem állami fenntartású felsőoktatási intézmények hallgatói számára nem teszi lehetővé a GYES-hez, illetve a GYED-hez fűződő költségtérítési kedvezmények igénybe vételét. Álláspontunk szerint azonban - a fent leírtakkal összhangban - a finanszírozási kormányrendelet szabályozása nem okozza a diszkrimináció tilalma alkotmányos követelményének sérelmét. A költségtérítés-fizetés alóli mentesség nem alanyi jog, a Kormány ebben az esetben kedvezményt biztosít meghatározott alanyi körnek. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az állam kedvezmények biztosítása esetén nagy mérlegelési szabadsággal rendelkezik a kedvezményezettek kiválasztása tekintetében. A hátrányos megkülönböztetés tilalmát az sérti, ha a kiválasztás önkényes, tárgya szerint nincs ésszerű indoka. Álláspontunk szerint jelen esetben ez nem önkényes, hiszen a megkülönböztetés alapja az az ésszerű megfontolás, hogy az állam a saját fenntartásában működő intézményekben biztosítja automatikusan ezt a lehetőséget. (K-OJOG-671/2004., K-OJOG-634/2004.)
|
Hivatalunk 2001-ben fogalmazott meg először állásfoglalást az első alapképzés során történő szakváltással kapcsolatban, 2002-ben pedig hatályba lépett a felsőoktatási törvény módosításáról szóló 2001. évi XCI. törvény, amely egyértelművé tette a szakváltás lehetőségét és az államilag finanszírozott képzés tartamát. Ugyanakkor 2004-ben is számos olyan panaszt kaptunk e kérdéskörrel kapcsolatban, amelyből az derül ki, hogy a hallgatók nem ismerik a szakváltással járó következményeket, illetve ennek anyagi vonzatait. Emellett többször előfordult, hogy a felsőoktatási intézmények nem indokolták meg az addig államilag finanszírozott hallgatókra újonnan kirótt költségtérítés-fizetési kötelezettséget, így ők tőlünk értesültek az erről szóló határozatok jogszabályi hátteréről.
A hatályos szabályozás szerint a finanszírozási kormányrendelet 19. § (6) bekezdése értelmében - összhangban a felsőoktatási törvény 124/E. § d) pontjával - az a hallgató, aki korábban már részt vett államilag finanszírozott képzésben és azt megszüntetve új felvételi eljárás keretében ismét államilag finanszírozott hallgatóként folytatja tanulmányait, az az új felvételi eljárás alapján megkezdett képzésben olyan időtartamig lehet államilag finanszírozott, amely szerint az összes megkezdett államilag finanszírozott félévek száma nem haladja meg az új képzés képesítési követelményeiben megjelölt tanulmányi időtartamot.
Az idézett rendelkezéssel létrehozott jogintézmény a felsőoktatási szakváltás intézménye. Ennek megfelelően amennyiben a hallgató tanulmányait egy felsőoktatási intézmény meghatározott szakán kezdte meg, ám hallgatói jogviszonyát ott megszünteti és új felvételi eljárás után másik felsőoktatási intézményben folytatja tanulmányait, csak a fentiek szerint számított időben vehet részt államilag finanszírozott képzésben, lejárta után költségtérítést köteles fizetni. A rendelet e szabály alól felmentést nem ad. Ugyanakkor a felsőoktatási intézmény a költségtérítés egy része vagy egésze megfizetése alól felmentést adhat. Szintén lehetősége van az intézménynek arra, hogy költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatót megüresedett államilag finanszírozott helyre átvegyen. Mindezekről a felsőoktatási intézmény szabályzatában rendelkezik. (K-OJOG-484/2004., K-OJOG-547/2004., K-OJOG-718/2004., K-OJOG-826/2004., K-OJOG-861/2004., K-OJOG-948/2004., K-OJOG-1020/2004.)
A panaszos két tanéven át egy egyetem tanárképző főiskolai karának volt hallgatója, majd innen kiiratkozott, és egy másik egyetemen folytatta tanulmányait. Bár a felvételi során elérte az állami finanszírozású képzésre való bejutáshoz szükséges pontszámot, a főiskolai karon eltöltött két évre hivatkozva az egyetem kizárólag költségtérítéses képzésre vette fel, azzal az ígérettel, hogy megfelelő tanulmányi átlag esetén lehetősége nyílik az államilag finanszírozott képzésre való átjelentkezésre. A panaszost tájékoztattuk arról, hogy az ő esetében is érvényesülnek a szakváltásra vonatkozó általános jogszabályi rendelkezések, ugyanakkor az egyetemi képzés utolsó két évének kivételével - mivel két finanszírozott évet járt a főiskolai karra - államilag finanszírozott képzésben vehet részt. (K-OJOG-349/2004.)
A panaszos levelében sérelmezte, hogy a felsőoktatási szakváltás jogintézményét igénybe vevő hallgatók tanulmányaik egy részében költségtérítést kötelesek fizetni. Panaszában arra hivatkozott, hogy ez a gyakorlat diszkriminatív az ún. túlfutó hallgatók esetén is, és vagy helytelen jogszabály-értelmezésre, vagy pedig jogalkotási hibára vezethető vissza. Válaszunkban kifejtettük, hogy a panaszos által idézett szabályok és az Alkotmány hátrányos megkülönböztetést tiltó rendelkezése nem mutatnak összefüggést. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a megkülönböztetés akkor alkotmányellenes, ha önkényes, vagyis nem vezethető vissza valamely ésszerű okra. Kétségtelen a megkülönböztetés ténye a szakváltó és a nem szakváltó hallgatók között. A megkülönböztetés mégsem lehet önkényes, hiszen a hallgatók e két köre nem alkot homogén csoportot a megkülönböztetés alapjául szolgáló releváns szempontokból. A megkülönböztetésnek ebben az esetben ugyanis éppen az az alapja, hogy a szakváltó hallgatók képzése eleve kedvezményes elbírás folytán minősül első alapképzésnek, hiszen nekik első alapképzésük eredetileg csak az a képzés lett volna, amelyre a szakváltás előtt jártak. Márpedig államilag finanszírozott csak az első alapképzés lehet. A jogalkotó döntésének megfelelően azonban abban a kedvezményben részesültek, hogy a szakváltás utáni képzésük is első alapképzésnek minősül, és ezért - legalábbis egy ideig - államilag finanszírozott képzésnek tekintendők. Ugyanezen indokok alapján nem önkényes az a megkülönböztetés sem, amely a nem szakváltó (de esetleg túlfutó) hallgatók és a szakváltó (és esetleg túlfutó) hallgatók között fennáll. A nem szakváltó túlfutó hallgatók kedvezőbb elbírálásának oka szintén magában a szakváltás tényében keresendő. (K-OJOG-913/2004.) |
Juttatások, kedvezmények
A felsőoktatási tanulmányok rendszerint anyagi nehézségekkel járnak, amelyeket az állam különböző anyagi juttatásokkal próbál enyhíteni. Annak ellenére, hogy az e juttatások odaítélésére vonatkozó alapvető kérdéseket jogszabály rendezi, a hallgatókat a felsőoktatási intézmények döntései rendszerint érzékenyen érintik. Hivatalunkhoz is több panaszos fordult a felsőoktatási intézményeknek a benyújtott lakhatási támogatás iránti kérelmekkel kapcsolatos eljárását kifogásolva. A finanszírozási kormányrendelet 6. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a készpénzben nyújtott lakhatási célú támogatás az intézményi hallgatói előirányzati keret felhasználásának jogcímei közé tartozik, amelynek felhasználásáról a költségvetési törvény és az államháztartásról szóló törvény szabta keretek között a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell részletesen rendelkezni. A lakhatási támogatás a finanszírozási kormányrendelet 8. § (1) bekezdésének értelmében a hallgató szociális helyzete alapján, a hallgató által beadott pályázat alapján igényelhető. A pályázat beadásának és odaítélésének feltételeit szintén a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Az odaítéléskor - többek között - figyelembe kell venni az egy háztartásban élők számát, jövedelmi helyzetét, illetve a képzési hely és a lakóhely közötti távolságot. (K-OJOG-727/2004., K-OJOG-453/2004.)
Szintén megnehezíti a tanulmányok finanszírozását, ha a felsőoktatási intézmény a diákigazolványra, illetve az azzal járó anyagi kedvezményekre való jogosultságot megvonja a hallgatótól.
A panaszos gyermekét főiskolája arról értesítette, hogy diákigazolványát annak ellenére köteles leadni, hogy az abszolutóriumot még nem teljesítette. A panaszost tájékoztattuk arról, hogy a főiskola döntésével szemben gyermeke a hatályos jogszabályok alapján továbbra is jogosult a diákigazolvány használatára. A felsőoktatási törvény 29. § (1) bekezdése szerint a diákigazolvány a hallgatói jogviszony fennállását tanúsító közokirat. A törvény 27. § (1) bekezdése értelmében a hallgatói jogviszony a hallgatói névsorból való törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napjáig, illetve az adott tanévben a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követő első záróvizsga-időszaknak az utolsó napjáig tart. (K-OJOG-919/2004.)
|
Több panasz is érkezett hivatalunkba a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem polgári tagozatos hallgatóitól. A hallgatók azt sérelmezték, hogy a finanszírozási kormányrendelet hátrányos rájuk nézve, mivel annak hatálya nem terjed ki a katonai felsőoktatási intézmények polgári hallgatóira, így általuk az abban meghatározott támogatási formák nem vehetők igénybe. Az ügyben vizsgálatot indítottunk, amelynek során megállapítottuk, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem polgári tagozatos hallgatóinak finanszírozási megkülönböztetése tekintetében a jelenlegi jogszabályi megoldás diszkriminatívnak minősül, és változtatásra szorul. Ennek oka, hogy az állami felsőoktatási intézmények finanszírozási szabályozásának körében, a katonai felsőoktatási intézmények polgári tagozatos hallgatói homogén csoportot alkotnak más, nem katonai felsőoktatási intézmények hallgatóival, mert sem tanulmányaikban, sem pedig az intézmény fenntartóinak tekintetésben nincs közöttük különbség. Emellett ez a gyakorlat - a felsőoktatási törvény 31. § (5) bekezdésének a) pontja szempontjából - ellentétes azon erőfeszítésekkel, amelyek a felsőoktatásban, illetve az államilag finanszírozott képzésben az esélyegyenlőség elősegítését a tandíjmentesség, illetve az ehhez kapcsolódó további kedvezmények és egyéb díjak megállapításához fűződő garanciális szabályok útján kívánják biztosítani. A megkülönböztetést két módon lehet megszüntetni. Egyrészről a hátrányos megkülönböztetés megszüntethető úgy, hogy a vizsgált homogén csoporton belül senki nem részesül a finanszírozási rendelet által jelenleg biztosított kedvezményekben, vagy pedig úgy, hogy minden hallgató egyformán részesül ezekből. A két mód közötti választás a jogalkotó hatáskörébe tartozik. Mivel felsőoktatási tanulmányok támogatása e formájának általános megszüntetése ellentétes lenne mind a felsőoktatási törvény, mind pedig a finanszírozási rendelet alapvető szellemiségével és az annak alapjául szolgáló, a felsőoktatásban való részvétel elősegítésére vonatkozó szándékkal, az esélyegyenlőség megteremtése kizárólag a jelenleg is érvényesülő finanszírozási kedvezmények kiterjesztésével oldható meg. E kérdés eldöntése szintén a jogalkotó hatásköre. Mindezek re tekintettel azzal a jogalkotási javaslattal fordultunk az oktatási miniszterhez, hogy jogalkotás útján szüntesse meg az Alkotmány rendelkezéseivel ellentétes, hátrányos megkülönböztetést eredményező helyzetet. (K-OJOG-634/2004.)
Hivatalunkba több olyan beadvány érkezett, amelyekben a panaszosok tanulmányi ösztöndíjának megvonását a felsőoktatási intézmények a köztársasági ösztöndíj elnyerésével indokolták. A panaszosokat tájékoztattuk arról, hogy a hatályos jogszabályok alapján a felsőoktatási intézményeknek nem áll módjukban a tanulmányi ösztöndíj kifizetését ilyen okból megszüntetni, mivel ezt az ösztöndíjat, valamint a köztársasági ösztöndíjat a jogszabályok külön fogalomként kezelik.
A finanszírozási kormányrendelet 10. § (1) bekezdése értelmében az oktatási miniszter a kiemelkedő tanulmányi eredményű, tudományos diákköri munkában, illetve szakmai téren kimagasló munkát végző hallgatók részére - egy tanév időtartamára, a felsőoktatási intézmény előterjesztésére - köztársasági ösztöndíjat adományoz. Köztársasági ösztöndíjban a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos, első alapképzésben, illetve első kiegészítő alapképzésben részt vevő hallgatóinak 0,8%-a részesülhet két lezárt félév, illetve legalább 55 kreditpont megszerzése után. A köztársasági ösztöndíj pályázat útján nyerhető el, amelynek feltételeit az oktatási miniszter minden év március 31. napjáig teszi közzé az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában. A pályázat intézményi elbírálásának rendjét és feltételeit a felsőoktatási intézmény a szervezeti és működési szabályzatban határozza meg, a köztársasági ösztöndíj összegét pedig a mindenkori költségvetési törvény állapítja meg. A felsőoktatási törvény 30. § (1) bekezdése alapján a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói a törvény, továbbá az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályok és intézményi szabályzatok rendelkezései szerint tanulmányi, illetve köztársasági ösztöndíjban részesülhetnek. A felsőoktatási törvény 9/A. § (2) bekezdése a hallgatók állami támogatásának előirányzatán belül két részt különböztet meg. Az egyik részt a hallgatók létszáma, a költségvetési törvényben meghatározott egy főre jutó hallgatói normatíva és a doktori képzésben résztvevők támogatási normatívája alkotja. Ettől elkülönülten kell kezelni a hallgatói előirányzat másik részét, azaz a hallgatók pénzbeli és természetbeni juttatásaira fordítandó egyéb állami támogatásokat, így - többek között - a köztársasági ösztöndíjat is. A felsőoktatási törvény 30. § (4) bekezdése előírja, hogy a köztársasági ösztöndíj pénzügyi fedezetére az éves hallgatói normatíva országos keretösszege egy százalékának megfelelő összeget kell többlet-előirányzatként biztosítani. A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény 16. § (1) bekezdése szintén külön rendelkezésre álló normatívaként kezeli a köztársasági ösztöndíjat, és kimondja, hogy míg az egy főre megállapított hallgatói normatíva 91 000 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája 302 500 Ft/év. A finanszírozási kormányrendelet 6. § (3) bekezdése szerint az intézményi hallgatói előirányzat köztársasági ösztöndíj keretösszege kizárólag a köztársasági ösztöndíj kifizetésére használható fel. A finanszírozási kormányrendelet a köztársasági ösztöndíjtól elkülönülten szabályozza a tanulmányi ösztöndíjjal kapcsolatos kérdéseket. A rendelet 7. §-ának értelmében a tanulmányi ösztöndíj egy tanulmányi félévre adható, összegét pedig az előző tanulmányi félév tanulmányi eredménye alapján kell megállapítani. A tanulmányi ösztöndíj juttatása alóli kivételként a finanszírozási rendelet kizárólag az első évfolyam első tanulmányi félévére beiratkozott hallgatókat jelöli meg. E jogszabályok rendelkezései alapján megállapítottuk, hogy a tanulmányi és a köztársasági ösztöndíj két elkülönült felsőoktatási intézményi juttatás, amelyek esetében egyik ösztöndíjformában való részesülés sem zárja ki a másik támogatáshoz való jogot. (K-OJOG-735/2004.,
K-OJOG-877/2004.)
|
|
előző 
