Érettségi
A 2005. esztendő az első új rendszerben lezajlott érettségik éve volt. Az érettségikre vonatkozó szabályozást a közoktatási törvény rendelkezésein kívül az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet tartalmazza. A 2005. évtől bevezetésre került az új, kétszintű érettségi rendszerrel lépett hatályba a kormányrendelet teljes egészében, a korábbi években ugyanis csak egyes rendelkezéseit kellett alkalmazni. Az új rendszerre való átállás több kérdést vetett fel.
Az új rendszerben az emelt szintű vizsgát központilag szervezik. Ezért ezt a vizsgát nem feltétlenül a saját középiskolájában teszi a vizsgázó.
| Hivatalunkhoz érkezett levelében egy vizsgázó azt sérelmezte, hogy emelt szintű szóbeli vizsgájának helyszíne nehezen megközelíthető a számára. Leírta, hogy vidéken lakik, a vizsgára Budapest IV. kerületébe osztották be, és lakóhelyéről a vizsga reggel 8 órai kezdésére nem tud eljutni semmilyen közlekedési eszközzel, hiába kel fel aznap nagyon korán.
A kérdésben a következőkről tájékoztattuk a beadványozót. Az emelt szintű érettségi vizsga a korábbi felvételi vizsga helyébe lépett. Az idei évtől fogva külön felvételi vizsgát nem kell tennie a felsőoktatási intézménybe jelentkezőknek, elegendő erre az érettségi vizsga letétele. Korábban a felvételi vizsgákat a felsőoktatási intézmények szervezték. Ezeket a vizsgákat a felsőoktatási intézmények saját székhelyükön folytatták le, és ez a felvételizőkre bizonyos terheket róhatott, nevezetesen, hogy a helyszínre való eljutás problémája, vagy a helyszínen szállás foglalása a jelentkezők vállát nyomta. Ma az emelt szintű érettségi vizsga van hasonló helyzetben. Jogszabályi kötelezettség nincs arra nézve, hogy az emelt szintű vizsgát úgy kellene megszervezni, hogy minden vizsgázó a lehető legkönnyebben jusson el a színhelyére. Természetesen az OKÉV a beosztást megpróbálja úgy elkészíteni, hogy ez lehetőség szerint minél kevesebb gondot okozzon a vizsgázónak, ám minden igénynek nyilvánvalóan nem tud megfelelni. Ez érdeksérelmet okozhat a vizsgázók számára, ám jogsérelmet nem. (K-OJOG-564/2005.) |
Szintén kérdésként merült fel, hogy az emelt szintű érettségin mi biztosítja a tanárok pártatlanságát.
| A beadványozó szerint sérti az esélyegyenlőség alapelvét az a tény, hogy emelt szintű érettségi vizsga esetén előfordul, hogy a vizsgáztató tanár a vizsgázó saját tanára, aki őt középiskolai tanulmányai során is tanította. Tájékoztattuk, hogy az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 17/A. § (1) bekezdés b) pontja értelmében, ha a vizsgatantárgyból az érettségi vizsgát emelt szinten szervezik meg, a szóbeli vizsga - elnökből és kettő kérdező tanárból álló - tantárgyi bizottság előtt folyik, amelynek tagjait az országos vizsgaközpont bízza meg. A (2) bekezdés szerint a tantárgyi bizottság tagja az lehet, aki megfelel a kérdező tanárra megállapított feltételeknek, továbbá teljesítette az országos vizsgaközpont által előírt, az érettségi vizsga megszervezésére felkészítő továbbképzés követelményeit.
Álláspontunk szerint a pártatlanság a fenti rendelkezések alapján biztosított. Az a tény, hogy a vizsga bizottság előtt folyik, olyan bizottság előtt, amelynek tagja még egy kérdező tanár, illetve a tantárgyi bizottság elnöke is, elegendő a pártatlanság biztosításához. A vizsgázók esélyei akkor lennének egyenlőtlenek, ha ez a pártatlanság nem lenne biztosítva. Az ezen túli elemek az esélyegyenlőséget nem sértik. Mindazonáltal nem is lenne lehetséges kiszűrni minden zavaró elemet, vagyis nem lehetséges olyan rendszer felállítása, amely a pszichológiai tényezőket teljes mértékben kizárja. Hiszen akkor figyelni kellene arra, hogy a vizsgáztató és a vizsgázó egyáltalán ne ismerjék egymást, ad absurdum nem fordulhatna elő, hogy például egy utcában lakjanak, hogy ismerjék egymást a közértből stb. Az is bizonyos előnyt jelenthet, ha a vizsgázó például a televízióban látta a vizsgáztató tanárt egy szakmai műsorban, és tudja róla, mi a kedvenc témaköre, vagy egyszerűen csak ismeri az arcát. Az ilyen jellegű előnyöket a jogalkotó nem tartotta szükségesnek kiszűrni, megítélésünk szerint helyesen. (K-OJOG-578/2005.) |
Az érettségi rendelet alkalmazása során azonban nem kerülhet ellentmondásba a közoktatási törvénnyel. A vizsga finanszírozásával kapcsolatos kérdéskörben ez mégis előfordult.
|
A beadványozó gyermeke a 2005. május-júniusi érettségi vizsgaidőszakban két tárgyból tett előrehozott vizsgát. Az iskola arról tájékoztatta őt, hogy az előrehozott érettségiért be kell fizetnie tárgyanként 5700 Ft-ot. Az iskola megjelölte jogalapként az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 48. §-át. A szülő, aki eddig úgy tudta, hogy az első érettségiért nem kell fizetni, hivatalunkhoz fordult.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 114. §-a "A közoktatás finanszírozásának elvei" című VIII. fejezetében, "Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások" alcím alatt a következőképpen rendelkezik:
"114. § (1) A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások:
(.)
b) az általános iskolában, illetve az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon minden esetben, továbbá - a 115-116. §-ban meghatározott kivétellel - a szakiskolában és a középiskolában
(.)
- a tanulói jogviszony fennállása alatt az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, az első szakmai vizsga; valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótlóvizsga és első alkalommal a javítóvizsga; (.)"
Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 48. § (1) bekezdése azonban a következőket tartalmazza:
" 48. § (1) Azok részére, akik vendégtanulóként tettek érettségi vizsgát, illetőleg akiknek pótló vizsgát vagy javítóvizsgát kell tenniük, valamint akik előrehozott vizsgát tettek, az érettségi vizsga eredményének kihirdetésekor a vizsgabizottság elnöke törzslapkivonatot ad át. Az igazgató törzslapkivonatot állít ki és ad át annak is, aki a törzslapkivonatot elvesztette. A törzslapkivonat kiállításáért - kivéve, ha a pótló vizsga, javítóvizsga a közoktatásról szóló törvény 114. §-a b) pontjának hetedik gondolatjelében foglaltak szerint ingyenes - a kiállítás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tíz százalékának megfelelő díjat kell befizetni a vizsgabizottságot működtető intézmény részére. Törzslapkivonatot kell adni akkor is, ha a vizsgázó egyes vizsgatárgyból nem az előtt a vizsgabizottság előtt tesz vizsgát, amelyik előtt az érettségi vizsgát megkezdte."
A közoktatási törvény rendelkezéseiből egyértelműen kitűnik, hogy a tanulói jogviszony fennállása alatt tett érettségi vizsga minden esetben ingyenes. Az előrehozott érettségi vizsga az 100/1997. (VI. 16.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdésében foglalt definíció szerint fogalmilag kizárólag a tanulói jogviszony fennállása alatt zajlik. ("Előrehozott érettségi vizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatantárgyból, első alkalommal tett érettségi vizsga.") Ebből következően az előrehozott érettségi vizsga ingyenes.
A 100/1997. (VI. 16.) Korm. rendelet 48. §-a szerint minden előrehozott vizsgát tevő tanuló a vizsga végeztével törzslapkivonatot kap. A törzslapkivonat átadása a rendelet szerint nem a vizsgabizottság mérlegelési hatáskörébe tartozik, hanem azt minden esetben ki kell állítania. Ugyanakkor a rendelet a továbbiakban a törzslapkivonat kiállítását egy bizonyos összeg befizetéséhez köti.
A törzslapkivonat kiállításához kapcsolódó fizetési kötelezettség és a tanulói jogviszony fennállása alatt tett érettségi vizsga a közoktatási törvény által deklarált ingyenessége ellentmond egymásnak. A vizsga maga látszólag továbbra is ingyenes, ám a törzslapkivonatért fizetni kell. A vizsgázó ugyanakkor nem utasíthatja vissza a törzslapkivonatot, hiszen, még ha nem is kellene neki, a jogszabály szövege szerint ilyet a vizsgabizottság ki kell, hogy állítson neki. Másik oldalról viszont, amennyiben nem lenne kötelező a törzslapkivonat kiállítása, akkor a vizsgázó semmilyen írásos bizonyítékot nem kap arra nézve, hogy ő a vizsgát letette.
Éppen ezért a vizsgázó csapdahelyzetbe kerül, hiszen a vizsga ugyan ingyenes, ám utána mégis mindenképpen kénytelen fizetni egy bizonyos összeget. Mindez pedig súlyosan sérti a közoktatási törvény azon rendelkezését, hogy a tanulói jogviszony alatt tett érettségi vizsga ingyenes.
Megjegyzendő egyébként, hogy a közoktatási törvény a VIII. fejezetében felsorolja azokat a fizetési kötelezettségeket, amelyek a diák részéről a közoktatási intézmény számára járhatnak. Itt a törvény két fogalmat határoz meg: a térítési díj és a tandíj fogalmát. Más fizetési kötelezettséget a közoktatási törvény nem ismer. A törzslapkivonatért felszámított összeg nem tartozik a törvény által létrehozott egyik kategóriába sem, már csak a nagysága sem felel meg törvényben foglaltaknak. Ez a tény önmagában is jogsértő.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a két jogszabály, a közoktatási törvény és a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet rendelkezései ellentmondanak egymásnak. Mivel a jogszabályi ellentmondás oda vezet, hogy az érettségiztető iskolák az előrehozott érettségi vizsgát tevő diákoktól a törzslapkivonat kiállításáért pénzt szednek, és mindezt a közoktatási törvény szabályaival ellentétesen, megállapítható, hogy ez a helyzet sérti az előrehozott érettségit tevő tanulók a közoktatási törvényben biztosított oktatási jogait.
A fentiekre tekintettel azzal a jogalkotási javaslattal fordultunk az oktatási miniszterhez, hogy gondoskodjon az jogszabályi rendelkezések ellentmondásának megszüntetéséről. A miniszter a jogalkotási javaslatot elfogadta. (K-OJOG-640/2005.) |
A jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a sajátos nevelési igényű érettségizők bizonyos kedvezményeket kapjanak érettségi vizsgájukon, ám ez nem jelenti azt, hogy nekik egyáltalán ne kellene vizsgát tenni. Amennyiben a tanuló sajátos nevelési igénye miatt korábbi tanulmányai során mentesítve volt egyes tantárgyak értékelése alól, ezt a mentesítést az érettségi vizsga során is igénybe veheti, és a kötelező vizsgatantárgy helyett másik, általa választott tárgyból kell vizsgát tennie.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. § (9) bekezdése, illetve az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 6. § (7) bekezdése alapján, ha a sajátos nevelési igényű tanulót (pl. beszédfogyatékos stb.) mentesítették a középiskolában az értékelés, minősítés alól, akkor az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló másik tantárgyat választhat. A tanuló részére az érettségi vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. (K-OJOG-140/2005.)
|
A május-júniusi vizsgaidőszakban az egész országot felkavarta az egyes érettségi feladatsorok kiszivárgásának ügye. A sajtóban csak érettségi botrányként emlegetett esetet, helyesebben az annak következményeként előállt helyzetet beadványok nyomán hivatalunk is vizsgálta. Az oktatási miniszter 2005. május 11-én határozattal megsemmisítette a május 10-én megtartott matematika középszintű írásbeli vizsga vizsgaeredményét. A határozat indokolásában hivatkozott a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95. § (9) bekezdésére. Az ezt követő napokban addig soha nem látott számban kerestek meg minket tanulók, szülők, pedagógusok telefonon, e-mailben, faxon, levélben, és e döntés jogszerűségét vonták kétségbe.
Álláspontunk szerint az oktatási miniszter döntése jogszerű volt. A közoktatási törvény hivatkozott 95. § (9) bekezdése értelmében ugyanis az oktatási miniszter - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényben szabályozott eljárás keretében - megsemmisítheti az érettségi vizsga eredményét, ha bebizonyosodik, hogy a vizsgát jogellenesen szervezték meg. A miniszter tehát a törvény felhatalmazása alapján rendelkezik azzal a joggal, hogy a vizsga eredményét megsemmisítse. Az ügyben vizsgálandó a feltétel megléte, vagyis, hogy bebizonyosodott-e az, hogy a vizsgát jogellenesen szervezték meg.
A matematika tételsor a vizsgát megelőző napokban a közvélemény tudomására jutott. A feladatok elérhetőek voltak az interneten, több helyen pénzért árusították őket, a sajtó is arról tájékoztatott, hogy hozzáfért a feladatsorhoz, sőt, a Magyar Televízió Este című műsorában a riporter a vizsgát megelőző este lezárt borítékban átadta a tételsort az oktatási miniszternek. Mindez elegendő ahhoz, hogy megállapíthassuk, a feladatok olyan széles körben váltak ismertté, hogy ez a tény döntő befolyással lehetett a vizsga eredményére.
Az érettségi vizsga 2005-ben volt először felvételi vizsga is. Különösen nagy jelentősége lett tehát annak, hogy a vizsgázás tiszta körülmények között folyjék le, és a diákok valódi tudásukról adjanak számot a vizsga során. Az esélyegyenlőség azonban veszélybe került azáltal, hogy a vizsgázók egy része megtudta előre a tételeket. Ezzel előnyre tettek szert a többi vizsgázó előtt, mindez pedig a diákok valódi tudásának összemérhetősége ellen hatott.
Az érettségi-felvételi vizsga jogszabályban rögzített célja szenvedett így csorbát. Azzal, hogy nem titkos tételekkel került megíratásra, a vizsga megszervezése jogellenes volt. Ezt a tényt akár köztudomású tényként is kezelhetjük, hiszen erről jóformán az egész ország tudott, további bizonyításától így el lehet tekinteni.
A vizsga eredményének megsemmisítése nem szankció jellegű. Ezzel nem büntetésképpen sújtották azokat a vizsgázókat, akik előre tudták a tételeket. A vizsga megsemmisítése jogkövetkezmény, amely olyan esetben áll be, ha a vizsga megszervezése jogellenes volt. Éppen ezért azok a vizsgázók, akik nem tudták előre a feladatokat, nem hivatkozhatnak arra, hogy ők szabályosan jártak el. Nem szabálytalanság miatt történt a vizsgaeredmény megsemmisítése, hanem egy objektív tény, a vizsga megszervezésének jogellenessége miatt. Ehhez a tényhez pedig nem férhet kétség.
A fentiek alapján álláspontunk szerint az oktatási miniszter jogszerűen határozott úgy, hogy a vizsgaeredményt megsemmisíti. Ennek megfelelően nem állt módunkban eleget tenni annak a kérésnek, hogy intézkedjünk a vizsgaeredményt megszüntető határozat visszavonása érdekében. Mindezekről folyamatosan tájékoztattuk a hozzánk fordulókat.
***
A törvényt azóta felváltotta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény.
|
előző 
