Értékelés, minősítés
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 19. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerint a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy értékelje a tanulók munkáját, minősítse teljesítményüket, azaz a tanuló félévi és tanév végi osztályzatait a pedagógus állapítja meg a diák évközi munkája és érdemjegyei alapján. A tanulók munkájának értékelésekor, minősítésekor a pedagógust széleskörű szabadság illeti meg akár az értékelés módszereiben, akár az érdemjegyek megállapításában. A pedagógus ezen autonómiája azonban nem korlátlan: határait a törvény más rendelkezései, többek között a szülők és tanulók jogai, valamint az intézmény működésére és belső rendjére vonatkozó szabályzatokban foglaltak jelölik ki.
Az osztályzat kialakításával kapcsolatban a közoktatási törvény 48. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.
| Egy szülő fordult hozzánk értékeléssel kapcsolatos azon kérdéseivel, hogy hány érdemjegyet köteles a pedagógus adni a tanítási év során, és jogosult-e azokat eltérő súllyal figyelembe venni az osztályzat kialakításakor, illetve, hogy nem jogsértő-e az a gyakorlat, hogy az osztálytársak értékelik egymás munkáját. Tájékoztattuk, hogy a közoktatási törvény 48. § (1) bekezdés b) pontjában rögzítettek szerint az iskola pedagógiai programja - többek között - meghatározza az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. Nincs tehát jogszabályban rögzítve, hogy minimum hány érdemjegyet köteles adni a pedagógus a tanulónak a félévi vagy év végi osztályzat kialakításához. Előfordulhat, hogy az iskola ezt a helyi tantervében rögzíti. Nem jogsértő tehát az a gyakorlat sem, ha az iskola eltérő súllyal számít be érdemjegyeket (pl. témazáró vagy felelet), amennyiben ezt a pedagógiai programjában rögzítette. Amennyiben a pedagógiai programban találhatók rendelkezések a fenti kérdésekre vonatkozóan, úgy az iskola köteles ahhoz tartani magát, a helyi szabályzatok betartása számon kérhető. Célszerű tehát a pedagógia programban utánanézni az adott problémákra vonatkozó szabályozásnak. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint az iskola és a kollégium a pedagógiai programját, valamint az intézményi minőségirányítási programját oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. Az iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról, illetve az intézményi minőségirányítási programról. Arra a kérdésre vonatkozóan, hogy értékelhetik-e az osztálytársak egymás munkáját, és a pedagógus osztályozhat-e ez alapján, tájékoztattuk, hogy a közoktatási törvény 19. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak szerint a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy irányítsa és értékelje a tanulók munkáját. Álláspontunk szerint ez a jog azonban csak a pedagógust illeti meg, a tanuló osztálytársát nem. (K-OJOG-84/2005.)
|
A közoktatási törvény 70. §(1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, ezzel egyben azt is kimondja, hogy az érdemjeggyel a pedagógus kizárólag a tanuló teljesítményét, előmenetelét értékelheti. Törvényi előírás továbbá, hogy az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.
| Egy pedagógus a testnevelés tantárggyal kapcsolatos értékeléssel, felszerelés-hiány szankcionálásával kapcsolatosan tett fel kérdéseket. A felszerelés hiányát álláspontunk szerint annyiban lehet figyelembe venni, amennyiben a tanítási órán történő számonkérésben rögzített feladat teljesítéséhez az szükséges. Amennyiben a számonkérésben meghatározott feladatot a tanuló nem tudja teljesíteni - akár a felszerelés hiánya miatt - úgy akár elégtelenre is értékelhető. (K-OJOG-581/2005.)
|
Évről évre fordulnak hozzánk kérdéssel azzal kapcsolatosan, hogy a nyelvvizsga bizonyítvány birtokában lévő tanulót köteles-e a pedagógus jelesre értékelni.
| Egy tanuló levelében arra kért választ, hogy a félév vége előtt megszerzett angol nyelvű "C" típusú, középfokú nyelvvizsgája birtokában köteles-e a pedagógus jelesre értékelni félévi munkáját. Tájékoztattuk, hogy a közoktatási törvény 12. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint a tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon. Ugyanakkor a közoktatási törvény 69. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az igazgató a tanulót kérelmére - részben vagy egészben - felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Tehát a tanulónak kérelemmel kell fordulnia az igazgató felé abban az esetben, ha nyelvóráról való felmentését kéri arra tekintettel, hogy az adott nyelvből államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezik. Az intézményvezető mérlegelheti, hogy a felmentést megadja-e. Amennyiben a tanuló továbbra is köteles látogatni az órákat, a szaktanár joga és kötelessége a tanuló teljesítményének értékelése. Az értékelés során a szaktanárt nem köti a megszerzett nyelvvizsga sem. (K-OJOG-107/2005., K-OJOG-113/2005.)
|
Az érettségi vizsgára bocsátás feltételeit a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet tételesen meghatározza. A 12. § (1) bekezdésében foglaltak szerint érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében abból a tantárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja.
Számos kérdés érkezik az év végi elégtelen osztályzatok jogi következményeivel kapcsolatosan. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokszor a tanulók és szüleik nincsenek tisztában azzal, hogy elégtelen osztályzat esetén milyen jogok illetik meg, illetve milyen kötelezettségek terhelik őket. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 27. § (1)-(4) bekezdésében foglaltak szerint, ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait - az első-harmadik évfolyam kivételével - az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. Egyéni továbbhaladás esetén, amennyiben a tanuló a negyedik évfolyam végéig nem teljesíti a helyi tantervben meghatározott tanulmányi követelményeket, a negyedik évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait. Az évfolyam megismétlése - a közoktatási törvény 75. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Ha az iskolában nem indul olyan követelmények szerint tanuló osztály, amelyben a tanulót évfolyamismétlésre utasították, a tanuló tanulmányait az új követelmények szerinti osztályban is folytathatja. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában folytathassa.
| Egy szülő levelében arról kért tájékoztatást, hogy gyermeke - aki a 10. évfolyam sikeres befejezése ellenére annak megismétlése mellett döntött - léphet-e magasabb évfolyamra osztályozóvizsga letétele nélkül annak ellenére, hogy mulasztásai meghaladták a jogszabályban rögzített mértéket. Tájékoztattuk, hogy a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 27/B. §-ában foglaltak szerint, ha a tanuló részére a közoktatási törvény 71. §-ának (4) bekezdése alapján engedélyezték, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot megismételje, a magasabb iskolai évfolyamra, illetve a szakképzési évfolyamra lépésről, továbbá az alapműveltségi vizsgára, érettségi vizsgára bocsátásról a megismételt iskolai évfolyamon elért év közbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi osztályzatok alapján kell dönteni. Fentiekből következik, hogy a tanuló 11. évfolyamba lépéséhez nem vehető figyelembe az előző tanévben elért tanulmányi eredménye, még akkor sem, ha akkor teljesítette a tanulmányi követelményeket. (K-OJOG-371/2005.)
|
|
előző 
